A Kárpát-medencében őshonos fűszerek könyve

2015. november 7.

Hagyományos és részben elfeledett Kárpát-medencei fűszereket mutat be a Magyar Konyha Kiadó „Fűszerkert - 22 fűszer, 60 recept” című új kötete. Csombor, izsóp, lestyán, zsálya: összesen huszonkét Kárpát-medencében őshonos fűszer történetét, felhasználásának módjait dolgozza fel a gasztronómiai album, amelyet a Gellért Szálló Márton napi Borfesztiválján mutattak be.

 

A képekkel gazdagon illusztrált kötet Ambrus Lajos, József Attila-díjas író, szerkesztő, pomológus (gyümölcskutató), Gyurik Gábor, a pannonhalmi Viator étterem séfje és Burger Barna fotográfus közös munkájaként jött létre - mondta el a kötet bemutatóján a Magyar Konyha főszerkesztője, Vinkó József. Az 1976-ban indult Magyar Konyha a Fűszerkerttel második könyvét jelenteti meg, a sorozat harmadik része a tervek szerint Saly Noémi befőttes könyve lesz, de „érik” egy interjúkötet is a világ legnagyobb séfjeivel.
 
Lévai Anikó, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke a könyv tartalmáról elmondta, hogy azt a Pannonhalmi Apátság füvészkertjének színe-virága adja. Szükségünk van a kertre, meg kell tanulnunk a fűszerek használatát, amelyek nemcsak az ételek sava-borsát adják, hanem gyógyításra is alkalmasak, vagy ha nem megfelelően használják őket, ártani is tudnak. A kötetet Füveskönyvnek is el lehetett volna nevezni, ha ez a cím nem lenne foglalt, de ugyanolyan mély mondanivalójuk van - mondta Lévai Anikó.
 
 
Az apátság kertjében jelenleg 20-40 gyógy- és fűszernövény terem, így adottak voltak a fűszerek, ahogy a borok is; a környékről már csak a többi alapanyagot kellett beszerezni – mesélte a munkáról Gyurik Gábor, Burger Barna fotográfus pedig elárulta, hogy politikus- és íróportréi mellett azért kezdett konyhai fotózásba, mert szereti az őt érdeklő dolgokat megörökíteni, de megfogta Pannonhalma hangulata is.
 
Ambrus Lajos elmondása szerint a Kárpát-medencében kétezer gyümölcsfajta őshonos, ezek fontos szerepet töltöttek be a magyar konyhában is. A "huszonötödik órában vagyunk", hogy ezeket megmentsük, és hasonló folyamat figyelhető meg a fűszerek terén is, hiszen a régi magyar konyhára jóval változatosabb fűszerhasználat volt jellemző. A kötetben szereplő 22 növény egy része elfeledett fűszer volt, de csaknem mind termeszthető itt ma is, ezzel kapcsolatban a könyvben is találhatók tanácsok. Leginkább az erdélyi konyhában maradtak fenn a régi magyar fűszerek, például a lestyán, amelynek nincs is igazi irodalma.
 
Lévai Anikó elárulta, hogy kedvenc fűszerei a menta és a kakukkfű, mert ezeket egész évben lehet használni, erős a fűszerkarakterük, de nagyon jó gyógynövények is. A kakukkfű Magyarországon is őshonos, néhol még ma is lehet szedni a természetben, ráadásul fantasztikus élettani hatása van, a torokfájástól az emésztési zavarokig sok mindent gyógyít - szólt a kötet egyik fűszeréről.
 
 
A Fűszerkert fűszernövényei:
- A királyi udvarhoz méltó – bazsalikom
- Ember szíve vigasztalója – citromfű
- A szerelem gerjesztője – csombor
- Ehető gyökerétől a magjáig – édeskömény
- Tökéletesség, hűség, állhatatosság – kerti izsóp
- A mindenfelé virágzó arisztokrata – kakukkfű
- A minden éteknek jó ízt adó szerszám – kapor
- „Mérsékletes meleg vagyon” – lestyán
- Megelégedés és takarékosság – levendula
- A szagos pelyva – majoránna
- A tavaszi ébredés növénye – medvehagyma
- Jó szagú álmot ígér – menta
- Az „igen esméretes fű” – szurokfű (oregánó)
- A magyarság virága – rozmaring
- A fűszerek fűszere – a jóféle sáfrány
- Nem szereti, ha háborgatják – tárkony
- A tavasz íze – turbolya
- Kopott bársony – zsálya
- Karácsonyi fűszerek (ánizs, gyömbér, szegfűszeg, fahéj)
 
* * *
 
Lévai Anikó köszöntőbeszéde:
 
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nehéz egy ilyen felkérés alól kihúzni magamat, amelyben annyi számomra kedves témakör, személy, helyszín találkozik.
 
Mindenek előtt a Magyar Konyha adja ki, amely mégiscsak egyfajta munka-közösséget jelentett számomra az elmúlt években. A pannonhalmi fűvészkert színe-virága, sava-borsa, gazdag termése adja a tartalom alapját – Pannonhalmán mi is jártunk a Magyar Konyhával néhány éve, nagy interjút volt lehetőségünk készíteni Várszegi Asztrik főapát úrral, aki maga is megosztja gondolatait a könyvben. Nagyon kedves és jóhangulatú emlékem ez az utazás és beszélgetés. A fotóanyagot a kötethez ráadásul Burger Barna készítette, akivel magam is számtalan utazás során ültem együtt autók, buszok és repülők hátsó ülésein.
 
Egyszóval számos szálon kötődöm a kötethez és az alkotógárdához. Mégis a legfontosabb ok, amiért a szívemnek kedves ez a kötet, az az, hogy éppen azt az életfilozófiát szemlélteti, amit én is magaménak vallok: szükségünk van kertre, a kertben élő növényekre, veteményre, fűszernövényekre, gyümölcsökre, ezeknek ismernünk kell a viselkedését, a lélektanát, szeretnünk kell a növényeinket, és végül használnunk kell őket. Mégpedig jól használnunk. A gyerekeink, házastársunk, barátaink asztalára minél több olyan ételt kell tennünk, amelynek az alapanyagai a saját kertünkből, de legalábbis gondosan művel kertekből vagy gazdaságokból származnak. Szerintem a civilizáció a kerttel kezdődik: amikor az ember először kerít körbe magának egy darab földet, és először vállal felelősséget az abban vagy abból élő élőlényekért, növényekért, állatokért és persze emberekért is. A 21. század emberének pedig kétségkívül egyfajta menedéke a kiskert, a teremtő munka öröme a sok kívülről érkező stressz és kihívás ellensúlyozására. 
 
Még valami, ami fontos. A fűszer- és gyógynövények, ahogy régen közös szóval illették ezeket, a füvek, nem csak tápértéküknél, hanem gyógyító voltuknál fogva is értékesek számunkra. Ennek a kötetnek lehetne az is a címe, hogy Füveskönyv – ha ezt a címet nem használta volna már el Márai, aki bölcs gondolatait osztotta meg velünk ilyen cím alatt. A füvek tehát test és lélek hasznára vannak, s nekünk is így kell tekintenünk rájuk. Ezért vannak jó helyen Pannonhalmán, ahol ez a kettős identitás oly igen szembetűnő. 
 
Azt hallottam, hogy a bencések Pannonhalma községben a most következő Szent Mártonról elnevezett évben valamiféle szociális konyhát fognak létrehozni. Nem tudom a pontos részelteket, de majd talán főapát úr beavat bennünket. Biztos vagyok benne, hogy ez a Szent Márton konyha is nem csak testi, hanem lelki hasznára lesz az arra rászorulóknak.
 
Kívánok ehhez a bencéseknek hitet és reményt, a kötet olvasóinak pedig testi-lelki felüdülést. 
 
 
(MTI – inforadio.hu – orbanviktor.hu)

« vissza

Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010