Csángó Bál Domokos Pál Péter tiszteletére
2011. február 6.
Ezúttal is az évek óta megszokott teltházzal zajlott le a Csángó Bál a Petőfi Csarnokban. Idén, a tizenötödik bálon a Csángóföld legnagyobb ismerőjének, a csángó kultúrát elsőként feltáró Domokos Pál Péternek az emlékére ajánlották fel a szervezők, a néprajzkutató születésének 110. évfordulója alkalmából.
A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület az idei műsort Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató munkásságára alapozva akarta bemutatni a csángó hagyományokat, valamint a csángó magyar kultúra és a vallásos irodalom évszázados kapcsolatait.
A szervezők a kezdetektől fogva igyekeztek felhívni a figyelmet a moldvai magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra, s támogatókat kerestek a csángó magyarság megmaradását és felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A Csángó Bálok alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára, a hajnalig tartó táncházon pedig moldvai és gyimesi hagyományőrző csoportok segítségével tanítják a közönségnek a csángó táncokat és énekeket.
„Petrás Mária csángó énekes, keramikus művész, akinek csodálatos munkái a mai programot is díszítik, egy interjúban egyszer azt mondta: >>Az emberekben kell történnie valaminek, ami arra készteti őket, hogy vágyjanak egy közösségbe…<< Úgy hiszem, ez a titokzatos valami jó pár esztendővel ezelőtt megtörtént a magyarok szívében. Ahogy újra kerestük egymás közelségét, újra szerettük egymás különlegességét, újrafontuk ezeréves kötődéseinket a határainkon túl élő magyar közösségekkel” – szóltak a műsort megnyitó köszöntő szavak dr. Schmitt Pál köztársasági elnöktől. A Csángó Bál tizenöt éve vidám farsangi közösségben zajlik, olyan anyaországi közreműködőkkel és fellépőkkel, akik ismerik és magukénak érzik e rendkívüli kultúra örökségét; és olyan csángó falvakból érkezett hagyományőrző közösségek bemutatkozásával, akik minden történelmi törvényszerűséget meghazudtolva még élik, beszélik a tánc, az ének, a zene, a viseletek motívumainak ősi nyelvét. A köztársasági elnök szólt Domokos Pál Péterről úgy emlékezett meg, mint akinek nem kis része volt abban, hogy az anyaországiak ma ilyen kíváncsiak csángó testvéreikre és ilyen felelős szeretettel fordulnak feléjük.
Idén is a csángóföldi falvakból érkezett hagyományőrző zenészek, énekesek és táncosok hozták el s mutatták be az otthon tanult dalokat és táncokat, ezúttal Csíkfaluból, Klézséből, Külsőrekecsinből, Magyarfaluból, Pusztinából, Somoskáról, Trunkból, Setétpatakáról, Hidegségből, Balahányospatakáról, Gyimesfelsőlokról, Pürkerecből és Egyházaskozárról. A műsorban részleteket vetítettek Hanák Gábor rendező Domokos Pál Péter életéről szóló „Édes hazámnak akartam szolgálni” című filmjéből. A kiállítóhelységben Petrás Mária keramikus alkotásait lehetett megtekinteni, a csarnokban Figuli Judit fotói lettek kiállítva az elmúlt évek Csángó Báljairól, s mint minden évben, a teltházas táncházban idén is hajnalig ropták a hegyeken túli, ősi táncokat a bálozók.
(orbanviktor.hu)
A bálról készült képriport a Fotógalériában tekinthető meg.