Az iskolakezdési ösztöndíjasok beiratkozási ünnepségén Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége arról beszélt, a gyerekek olyan készségeket tanulnak meg egyszerűen azzal, hogy egy magyar iskolába járnak Szlovákiában, amelyek nagy hasznukra lesznek a jövőben, hisz aki két nyelven beszél, annak kétszer annyi a lehetősége a világban, mint a többieknek.

 

 

A Rákóczi Szövetség az ösztöndíjak átadását augusztus 29-én Gútán, a szlovákiai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségen kezdte. Az ösztöndíjakat szeptember és december között több mint 200 Kárpát-medencei helyszínen adják át ünnepélyes keretek között. A program érinti a teljes Felvidéket, ahol 3.550 diák részesül az ösztöndíjban, a teljes partiumi Bihar megyét, Temesvárt és Dést ahol 1.800 iskolakezdőhöz jut el a támogatás, része a programnak a kárpátaljai Felső-Tisza vidék 100 iskolakezdője, továbbá 40 délvidéki szórványtelepülés 350 elsőosztályosa, Horvátországot és a Muravidéket is beleértve.

 

 

A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programja 2004 óta zajlik annak érdekében, hogy minél több külhoni magyar család merje vállalni gyermeke magyar tannyelvű iskolába íratását, vállalva ezzel a magyar közösségek megmaradását is. A program a Felvidéken indult és az ott elért pozitív eredmények alapján – a szlovákiai magyar iskolakezdők száma az utóbbi években stabilizálódott, az elmúlt évben növekedett – terjesztette ki a Szövetség a programot olyan erdélyi, kárpátaljai és délvidéki területekre, ahol az asszimilációs folyamatok felgyorsultak. Az ösztöndíj értéke 10 ezer forint, amit támogatási szerződés keretében vehetnek át az iskolakezdők szülei.

 

 

A Beiratkozási Program mögött nagyszabású társadalmi összefogás jött létre. A támogatók között több száz magyarországi önkormányzat, civilek, közéleti személyiségek és alapítványok sorakoztak fel. A Rákóczi Szövetség arra törekszik, hogy az egyes ösztöndíj átadási ünnepségeken a program támogatói is jelen legyenek és ebben a formában is kifejezzék szolidaritásukat és bátorításukat a gyermeküket magyar iskolába írató családokkal. Lévai Anikó a kezdetektől részt vesz a programban. 

 

 

 

* * *

 

Lévai Anikó köszöntőbeszéde:

 

 

Kedves Gyerekek! Kedves szülők és kedves pedagógusok! Köszönöm szépen a kedves és megtisztelő meghívást a Rákóczi Szövetségnek. Örömmel jöttem, mert az a meggyőződésem, hogy történjenek bár félelmetes, embert próbáló, nyugtalanító dolgok a világban – ahogy mostanában is történnek -, nekünk az a feladatunk, hogy a helyünkön, ahová a Jóisten tett minket, tegyük a dolgunkat.

Márpedig a gyermekeink dolga szeptemberben az, hogy visszaüljenek az iskolapadba és tanuljanak, okosodjanak, gyarapodjanak lelkiekben és szellemiekben, hogy okos és önálló felnőttekké válhassanak. Nekünk szülőknek pedig az a dolgunk, hogy ebben minden áron segítsük a gyerekeinket. Budapesten és a felvidéki településeken is. 

Ady Endrénél olvastam egyszer a következőt: „Meg kell érteni a gyermeklelket, s óvó, bizalmas társul kell odaadni neki a mi voltaképpen egyazon, csak éppen terjedelmesebb, fölnőtt lelkünket.” Szülőknek és pedagógusoknak is szól ez a mondat – és azt hiszem, a most jelen levő gyerekeknek olyan nagy szerencséje van, hogy nem is egy ilyen támogató felnőtt lelket tudhatnak maguk körül. Itt vannak mindenekelőtt a szüleitek, akiknek nem kevés erőfeszítésükbe kerül, hogy megteremtsék nektek az iskolába járás feltételeit, és akik gondot fordítanak arra, ezzel még több nehézséget vállalva, hogy magyar nyelven tanulhassatok. Itt vannak a pedagógusaitok, akik igazi missziós feladatot teljesítenek a magyar nemzetközösség végváraiban, a felvidéki és erdélyi, kárpátaljai magyar iskolákban: újabb és újabb nemzedékeket tanítanak magyar anyanyelvünk, magyar történelmünk, magyar irodalmunk és kultúránk ismeretére, megerősítve a magyar nemzetközösséghez tartozást száz és száz, ezer és ezer gyerekben szerte a Kárpát-medencében. 

És nektek szüleiteken és tanáraitokon kívül még itt van segítségül a Rákóczi Szövetség is, amelynek a tagjai és vezetői évek óta nagyon tiszteletreméltó erőfeszítéseket tesznek, hogy a határainkon kívül élő, mindenekelőtt a felvidéki magyar családok gyerekeit támogassa abban, hogy magyar anyanyelvükön tanulhassanak. 

Mindannyian tudjuk, hogy nehéz itt a végeken egy magyar iskolát fenntartani, oda tanárokat találni, a tanároknak ezt a nehéz munkát vállalni, szülőként a gyerekeket agyar iskolába járatni. Ez a nehézség azonban bizonyos értelemben lehetőséget is jelent. 

Ahogy a régiek mondták, „azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.”

Ti, gyerekek, akik ma itt álltok, és akiket itt ma igazából ünneplünk, olyan készségeket tanultok meg egyszerűen azzal, hogy egy magyar iskolába jártok Szlovákiában, amelyek nagy hasznotokra lesznek a jövőben. Aki két nyelven beszél, annak kétszer annyi a lehetősége a világban, mint a többieknek. Hamarosan harmadik, vagy akár negyedik nyelvet is tanulhattok, hogy a nagyvilágban is magabiztosan mozogjatok. De a nyelvtudáson túl mindenképpen hasznotokra lesz, hogy nem volt kényelmes megszerezni a tudást, hogy fegyelmezettség, önállóság, küzdeni tudás kellett hozzá. Hogy sokszor ki kellett bírni, el kellett viselni, hogy a közösség, amely körbevesz benneteket, nehézségekkel küzd.

Érezzük mindannyian, hogy mintha felborult volna a világ rendje. Látjuk a televízióban és az újságokban azt a menekültáradatot, amely az elárasztotta a mi hazánkat is. Érzékeljük, hogy az időjárás rendje is felborult: meleg van, amikor hideg kellene legyen, és hideg amikor melegre lenne szükség. Régen tudtuk a dolgokról, hogy azok jók vagy rosszak – ma pedig sokszor azt próbálják megmagyarázni nekünk, hogy semmi nem ilyen egyértelmű. Nehéz, bizonytalan időket élünk. És ezekben a bizonytalan időkben kellenek a biztos pontok. Ilyen biztos pont a család, ahová hazamehetünk és ilyen biztos pont kell legyen az iskola, ahol felkészítenek benneteket az életre és ahol egyértelműen megtanítják nektek, hogy mi értékes és mi nem. Legyünk hálásak az iskolákért és az iskolákban dolgozó pedagógusokért. 

Kedves gyerekek és felnőttek! Még egyszer köszönjük a Rákóczi Szövetségnek a mai lehetőséget a találkozásra és a támogatást a magyar nyelvű oktatáshoz. A tanároknak a munkájukhoz kedvet és energiát, a szülőknek a gyerekneveléshez türelmet és sok erőt, a gyerekeknek pedig hasznos és gazdag tanévet kívánok.

 

 

(MTI – felvidek.ma – orbanviktor.hu)