Példátlan összefogás

2011. október 5.

A vörösiszap katasztrófa károsultjainak több, mint száz új ház épült fel az elmúlt esztendőben - az ígértekhez hűen, egy éven belül. Október 4-én, a katasztrófa egy éves évfordulóján a Magyarországon még sosem látott összefogás eredményeit ünnepelték meg Kolontáron és Devecseren.

 

Nehéz volna felsorolni, hogy az elmúlt esztendőben ki mindenki vett részt a vörösiszap katasztrófa utáni segítőkész összefogásban, a pénz- és tárgyi adományoktól kezdve a kétkezi önkéntes munkán keresztül a tárgyai adományokon át az újjáépítésig. Nyugdíjasok, határon túli magyarok, vállalatok munkatársai, multinacionális cégek, művészek, médiumok, iskolások – a sosem látott tragédia láttán minden szinten és mindenki segíteni akart Kolontár és Devecser bajba jutott lakosainak. A döbbenetes ipari katasztrófa láttán a külföld is megmozdult. A világ negyvenöt országából sok száz megkeresés érkezett kormányzati szinttől, vállalatoktól és magánemberektől egyaránt, technológiai és szakértői segítséget, vagy éppen gépeket ajánlva fel.
 
A tragédia első napjától a helyszínen dolgozó öt segélyszervezet (Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Református Szeretetszolgálat) egy úgynevezett Civil Humanitárius Koordinációs Központot hozott létre. Együttműködésük kiterjedt az élelmiszerek kiosztására, a természetbeni adományok, a higiéniai és egyéb szerek osztására, az egészségügyi ellátásra, az elszállásolásra, az ingóságpótlásra, valamint a hosszabbtávú újjáépítési és fejlesztési projektek koordinálására. A koordinációs központ létrejötte és annak munkájában részt vevő civil szervezetek összefogása egyedülálló volt a magyarországi humanitárius segélyezés történetében, amely kiterjedt a katasztrófavédelmi hatóságokkal és az önkormányzatokkal végzett munkára is. A segélyszervezetekhez beérkező adományok több százmillió forintot tettek ki.
 
A kormány körülbelül 35,5 milliárd forintot költött a védekezésre, a helyreállításra és az újjáépítésre, és sikerült megvalósítani azt a kitűzött célt, hogy a tragédia évfordulójáig az házukat vesztett emberek beköltözhessenek új otthonaikba, s a szakemberek mentesítsék a környezetet a vörösiszaptól. Kolontáron huszonegy, Devecseren nyolcvankilenc, Somlóvásárhelyen pedig egy ház épült fel. Az erősen lúgos anyag több mint 1000 hektár mezőgazdasági területekről összesen nyolcszázezer köbméter szennyezett anyagot szállítottak vissza a kijelölt tározókba.
 
Szintén az ígért határidőre fejeződött be a kolontári halastó kotrása, s a természetes pH-értékű vízbe halakat és növényeket telepítettek. A vörösiszap-katasztrófa egyik legnagyobb természeti kockázatát is sikerült elkerülni, a szennyező anyag bekerülését a Dunába. Ehhez arra volt szükség, hogy a vízügyi szakemberek 23,5 ezer tonna rea gipszet és 1800 köbméter ecetsavat juttassanak a Torna-patakba és a Marcalba, s így a Rábába nem jutott a szennyező anyagból. Ennek érdekében 100 km hosszan kellett védekezni. Január óta egyszer sem haladta meg a normál értéket a Torna-patak és a Marcal pH értéke, így megvan a feltétele annak, hogy az élővilág természetes módon települhessen vissza ezekbe a folyamokba. A települések biztonsága érdekében hihetetlen gyorsasággal, öt nap alatt felépült az 1-es védőgát, s teljes biztonságot nyújt az iszapömlés sújtotta térségben a tavaly december végére elkészült völgyzáró gát.
 
A katasztrófa első évfordulóján délelőtt a kolontári emlékparkban kialakított emlékhelyen koszorúzott a kormány több tagja, a mentési munkálatokban részt vevők, az érintett települések polgármesterei és a kolontári iskola diákjai. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként ott volt Lévai Anikó is, aki Mádl Dalma asszonnyal és sok más – a mentési és felújítási munkálatokban résztvevő – emberrel egyetemben vehetett át oklevelet a segítségnyújtásért.
 
Délután Kolontáron bemutatták az Ökumenikus Segélyszervezet által kiépítésre kerülő emlékparknál megkezdett munkálatokat. A tanösvény célja a katasztrófára való emlékezést, az emberi felelőtlenség következményeire való figyelemfelhívást szolgálja, s a település vörösiszap által letarolt, lakhatatlanná vált területén alakítják ki.
 
A létesítmény egy fogadóépülettel és több stációval (például a katasztrófa képeit bemutató galéria egy meghagyott károsult pajtájában) várja majd az érdeklődőket, turistákat, s azokat az iskolásokat, akik akár osztálykirándulás vagy rendhagyó tanóra keretében érkeznek oda. Az alapinformációkat többnyelvű kisfilm és interaktív, audiovizuális szemléletformáló eszközök nyújtják majd, a tematikát pedig kilenc további állomás dolgozza föl, többek között az emlékezés, az ember és környezete kapcsolata, személyes felelősségünk, s az elkerülhető természeti károk témakörében.
 
Az Ökumenikus Segélyszervezet a katasztrófa óta eltelt egy évben közel negyedmilliárd forint értékben nyújtott segítséget a katasztrófa károsultjainak. A humanitárius szervezetek közti koordináció mellett kiemelten kezelte a magánszemélyeket gyorssegélyezését, de nagy hangsúlyt helyezett a közösségi és fejlesztési projektekre is. Folyamatban lévő munkái közé tartozik a művelődési ház felújításában való részvétel, a kolontári orvosi rendelő modernizálása és a tanösvény megépítése.
 
 
(OrientPress Hírügynökség – segelyszervezet.hu - orbanviktor.hu)
 
 
(A megemlékezésről készült képriport a Fotógalériában tekinthető meg, az Ökumenikus Segélyszervezet „Együtt a vörösiszap károsultakért – A segítségnyújtás első éve” című kiadványa pedig itt olvasható.)
 
 

« vissza

Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010