Köszöntöm a város elöljáróit, választott vezetőit és tekintélyes polgárait. Köszönöm, hogy itt lehetek ma Önök között. Azért jöttünk ma ide, Önökhöz, azért fogadtuk el a polgármester úr meghívását, hogy tető alá hozzunk egy megállapodást. Jelentem tisztelettel, hogy ez sikerült. Amit az előbb láttak, vagyis a szerződés aláírása egy hosszú tárgyalássorozatot betetőző és lezáró pillanat volt, aminek az értelme abban állt, hogy Nyíregyházát is bekapcsoltuk a Modern Városok Programba. Amit aláírtunk, tehát nem egy deklaráció, nem egy nyilatkozat, hanem egy megállapodás, vagyis szerződés; látom, itt vannak közöttünk többen is jogvégzett emberek, akik pontosan tudják, hogy a szerződést az különbözteti meg a nyilatkozatoktól és a választási programoktól, hogy a szerződést minden körülmények között be kell tartani, attól elállni, azt módosítani csak előre rögzített szabályok szerint lehet.

Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy a magyar kormány fejlesztési forrásokat biztosít Nyíregyháza számára, a város pedig cserébe vállalja, hogy ezt az összeget ésszerűen használja föl, és olyan fejlesztésekre fordítja, amelyek segítségével Nyíregyháza 2020-ra az ország egyik gazdasági központjává erősödhet. Egy olyan gazdasági erőcentrummá, ahonnan a következő évtizedekben a magyar gazdasági növekedés érzékelhető jelentős része származik majd. Vége van annak a korszaknak, amikor Nyíregyházára gondoltunk, akkor az együttérzés volt a meghatározó. Most egy olyan korszakba szeretnénk lépni, amikor ha Nyíregyházára gondolnak, akkor az irigység vagy az elismerés vagy legalábbis az odakívánkozás érzése a meghatározó. Ez nincs messze. A megállapodásunk 2020 környékére ennek a lélektani változásnak a bekövetkezését lehetségesnek tartja.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ma a magyar gazdaság évente 2,5-3 százalékkal bővül, azonban ahhoz, hogy el tudjuk érni a céljainkat, és Magyarország olyan haza legyen, mint amilyet kívánunk magunknak, ahhoz ennek a teljesítménynek a kétszeresét kellene elérni. Ehhez pedig sikeres városokra lesz szükségünk. Városok nélkül ilyen előrelépést nem lehet végrehajtani. Önök is, ha máshonnan nem, hát Nyíregyháza példáján láthatják, hogy a legtöbb magyar embernek azok a vállalkozások adnak ma munkát, amelyek a városokban működnek. A legnagyobb gazdasági teljesítmény ma a magyar városokból érkezik. A magyar városok adják a gazdaság leginkább mérhető, meghatározó súlyát. Ha tehát meg akarjuk kétszerezni a gazdasági növekedésünket, akkor a városokat kell segíteni. Ez volt az alapgondolat, amely a Modern Városok Program mögött meghúzódik.

Szeretném Önöket azonban arra is emlékeztetni, hogy egy megállapodáshoz nemcsak együttműködési szándék és egy jó töltőtoll kell, hanem annak vannak föltételei. Különösen egy olyan komoly megállapodásnak, amely több tízmilliárd forintról szól. Ennek bizony előföltételei vannak. Az elmúlt öt évben ennek a megállapodásnak megteremtettük az előföltételeit. Van olyan gazdasági teljesítmény ma már Magyarországon, amely több tízmilliárd forintról szóló megállapodások aláírását megengedi, lehetővé teszi. Csak azért, hogy értékelni tudjuk a mögöttünk hagyott időszak nehézségeit, szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 2010-ben a mi hazánk, Magyarország a csőd szélén állt, alig volt munkája az embereknek, és a vállalkozások pedig nem fejlesztésekről gondolkodtak, hanem leépítésekről. Nemhogy gyarapodni, de megélni is alig lehetett öt évvel ezelőtt még Magyarországon. Ennek következtében aztán a nemzetközi világban le is írtak bennünket. Nyíregyházán sem volt különb a helyzet. 19 milliárd forintnyi adóssággal viaskodó, és a csőd szélén tántorgó város volt Nyíregyháza öt évvel ezelőtt. Ráadásul, miután a szegény embert az ág is húzza, az adósság mellé még az országos átlagnál nagyobb munkanélküliség is társult. Azt is mondhatnám, hogy ennek a térségnek az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő városa volt Nyíregyháza. Na, most, tisztelt Hölgyeim és Uraim, ebből a vert helyzetből álltunk föl, innen jutottunk el oda, hogy ma az Európai Unió átlaga felett, jóval az Európai Unió átlaga felett teljesítő ország vagyunk. Magyarországot megújítottuk, és ennek vannak kézzel fogható eredményei Nyíregyházán is.

A magyar ember szerény vagy visszahúzódó fajta valójában, hogyha a saját eredményeiről van szó. Nagyon-nagyon ritkán lehet az országban olyan emberrel találkozni, aki dicsekedne azzal, amit már elért. Ez hiba. Ezt nem tudjuk megváltoztatni, mert ha már egyszer mi, magyarok ilyenek vagyunk, akkor valószínűleg ilyenek is maradunk, de a politikában azért erre figyelni kell. Az eredményeket nem azért szoktuk fölsorolni, hogy ezzel valamifajta öndicséretre jelentkezzünk be. Az eredmények fölsorolása, kedves Nyíregyháziak, azért fontos, mert csak ebből lehet jövőt építeni. Ha nincs erő és önbizalom, akkor nem tudjuk az országot sikeressé tenni a jövőben, márpedig erőt és önbizalmat az elvégzett munka meg az elért eredmények adnak. Ezért számba kell venni újra és újra azokat az eredményeket, amiket elértünk Magyarországon, országosan és itt, a megyében, illetve Nyíregyházán is. És ezért kellő szerénységgel bár, de mondjuk el, hogy igen, évtizedes rekordokat állítottunk föl, több mint négymillió embernek van munkája Magyarországon. Másfél évtizede nem dolgoztak ennyien, most négymillió-háromszázezernél járunk, és a dolgozó emberek számának tendenciája növekvő, és akkor még emellé oda kell tennünk, hogy a rezsiköltségeket csökkentettük, és óriási költségek árán, de kiváltottuk a devizaadóságokból is a fél országot.

Ha Nyíregyházára figyelünk, akkor azt látjuk, hogy Nyíregyházának sikerült átpasszolnia a magyar kormánynak 19 milliárdnyi adósságot. Ehhez gratulálunk. Azt is mondhatnám, hogy a magyar költségvetés volt abban a helyzetben, hogy megállapodhattunk Nyíregyházával arról, hogy a korábbi években fölhalmozott 19 milliárdnyi adósságot levegyük a város válláról. Ez nemcsak azért fontos, mert hatalmas teher, és az ember, mikor ettől megszabadul, akkor könnyebben lélegzik, hanem azért is fontos, mert ez adja vissza a városnak a pénzügyi mozgásterét. Ha adósság nyomja, akkor nincs pénzügyi mozgástér, ha nincs pénzügyi mozgástér, akkor nincs szabadság, akkor a város vezetői és lakói nem érzik úgy, hogy urai a saját életüknek. Ezért kezdtük azzal, hogy 19 milliárd forintot levettünk a város válláról.

Aztán rendet tettünk az európai uniós támogatási rendszerben. Szeretném a nyíregyháziakat arról tájékoztatni, hogy a város elnyert 178 milliárd forintot, és abból 170 milliárdot már ki is fizettünk. Mielőtt minden szem a polgármesterre szegeződne, szeretném jelezni, hogy nem a város költségvetésébe érkezett ez az összeg, mert nem a város önkormányzata nyerte el ezt az összeget, hanem ha megnézem az összes európai uniós pályázatra Nyíregyházáról beérkezett jelentkezéseket, akik aztán sikeresek is voltak, és ezeknek többsége vállalkozó, magánszemély, cég, akkor mondhatom azt, hogy 178 milliárd forintra bólintottak rá a különböző ügydöntő testületek, és ebből 170 milliárd forintot ki is fizettünk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ráadásul megpróbáltuk azt is kiszámolni, hogy az elmúlt öt évben, mióta a polgármester úr a város élén áll, az ideérkezett cégek hány munkahelyet hoztak létre, és azt látom, a számok azt rajzolják ki, hogy öt év alatt az itt megtelepedett cégek, újonnan megtelepedett cégek 12.000 munkahelyet hoztak létre a városban. Emellé még érdemes odaillesztenünk azt is, hogy közmunka révén évente körülbelül 3.000 embernek tudunk megélhetést biztosítani az Önök városában, ez pedig azt jelenti, hogy a munkanélküliség a 2010-es 8 százalék fölötti szintről az 5,5 százalékos szintre csökkent. Nagyon közel van az a bizonyos 3-3,5 százalék, amikor azt lehet mondani, hogy lényegében tartósan senki nincs munka nélkül.

Ami a jövőt illeti, tisztelt Hölgyeim és Uraim, az elkövetkezendő évek nagy nyertese, egyik nagy nyertese szerintem Nyíregyháza lesz. Kötöttünk tehát egy megállapodást, ezt most nagyjából 13 pontban ismertetni is fogom. Ez a megállapodás megteremti az alapját annak, hogy a város nemzetgazdasági súlya jelentősen megnövekedjen, tehát nemcsak a nyíregyháziak reményeiről beszélek most itt. Mert arról majd beszél a polgármester, hogy ennek a megállapodásnak az aláírása miért jó az itt élőknek, arról ő többet tud mondani, mint én. Én arról tudok beszélni, hogy miért jó az ország nemzetgazdaságának ez a megállapodás. Összességében tehát Nyíregyháza fejlődését illetően azt várjuk, hogy több adót fizessenek be az itt élők a költségvetésbe, keressenek többet, a cégek termeljenek nagyobb nyereséget, következésképpen több pénzt fizessenek be helyi adóként a város költségvetésébe, és több pénzt fizessenek be az országos költségvetésbe is, és azt várjuk, hogy egyre több embernek adjanak munkát, és ne kelljen az ország költségvetéséből közmunka vagy más formában pénzt adni azoknak, akik nem tudnak a magángazdaságban elhelyezkedni. Azt várjuk, hogy a magángazdaság olyan erővel szívja föl a ma még közmunkán lévő embereket, hogy ez a háromezres létszám is a következő években érzékelhetően csökkenjen. Nos, tehát valószínűleg a polgármester úr majd közzé fogja tenni a megállapodást, ezért nem kell minden részletet elmondanom Önöknek. Talán inkább csak a nagyságrendjét kell érzékeltetnem Önökkel.

Először is Kállay-kúria felújítás. Ezt tettük az első helyre. Nem ez a legnagyobb összeg, de ezt szimbolikus ügynek tartjuk, mert egész addig, amíg egy közösség a saját híres, megbecsült és a hazáért életükből sokat odaadó elődeiről, azoknak az emlékeiről nem gondoskodik méltó módon, addig aligha lehet neki jövője. Aki nem becsüli meg a múltját, annak nincs jövője, aki nem tiszteli a szüleit, azt nem fogják tisztelni a gyerekei sem, akit meg nem tisztelnek a gyerekei, az megnézheti magát időskorára. Ez nemcsak egy családban van így, ez így van egy nemzet közösségével is, ezért első helyre a Kállay-kúria felújításának a kérdését tettük. Seszták miniszter úr, aki szorgosan jegyzetelt a tárgyalás során, azt mondta nekünk, hogy 2016. október 31-én lesz az átadó ünnepség, mert addigra az ő minisztériuma vállalja, hogy ezt a munkát elvégzi.

Megállapodtunk arról – hogy most a jelentősebb gazdasági súlyú ügyekről is szót ejtsek –, hogy 320 hektárnyi új ipari parkot fogunk létrehozni az Önök városában. Ezt részben úgy, hogy állami tulajdonban lévő földeket fogunk erre a célra rendelni, részben pedig úgy, hogy az állam – tehát nem Nyíregyháza, hanem az állam – pénzén föl fogunk vásárolni területeket, és ezekből ipari parkokat hozunk létre, amiknek a berendezése és fölhasználása már a város dolga lesz.

A nyugati elkerülő útszakasz, illetve útszakaszok összekötéséről és befejezéséről is döntöttünk. Ez 8,3 kilométernyi utat jelent. Becsléseink szerint ez körülbelül 18 milliárd forintba fog kerülni.

Megállapodtunk arról – ez a négyes pontja a megállapodásnak –, hogy Nyíregyházát Tokajjal bicikliúttal fogjuk összekötni, ez egy 30 kilométeres szakasz, s ebből 7,5 kilométer most épül. A Seszták miniszter úr által letett nagyeskü szerint pedig 2016. december 15-én ennek a bicikliútnak már használatban kell lennie.

Döntöttünk arról, hogy támogatjuk a polgármester úrnak azt a tervét, hogy a városon belüli csomópontokat meg-, illetve átépítsük, ez három nagyobb csomópontot is jelent. Ennek az összegéről még egyezkednünk kell, de az első csomópont építését haladéktalanul meg lehet kezdeni.

Megállapodtunk arról, illetve egy korábbi megállapodásunkat erősítettük meg arról, hogy 41 új busz fog érkezni a városba, plusz a 41 buszon túl érkezik még 6 elektronikus meghajtású busznak nevezett jármű is.

A polgármester úrnak erőteljes javaslatai voltak az állatkertnek a bővítésével kapcsolatban. Erről megállapodás nem született azért, mert több városnak is van hasonló igénye. Ezeket össze kell hangolnunk, és egy munkacsoportot állítottunk föl, amely munkacsoport fog később dönteni a várossal való egyeztetés alapján az állatkert bővítéséről.

Viszont megállapodtunk arról, hogy a városnak azt a baját, gondját, hogy nincs négycsillagos szállodája, orvosolni kell, mert a város kiválóan fejlődik a turizmus tekintetében, és a növekedésnek ma már komoly gátja, hogy nincs megfelelő szálláshely. Ugyanakkor nem sokasodnak azok a befektetők, akik vállalnának egy nagy szállodát, illetve annak üzleti kockázatait, ezért úgy döntöttünk, hogy az állam rendelkezésre áll, és biztosítja egy kétszáz ágyas négycsillagos szállodának a megépítését Sóstón, aminek aztán az üzemeltetéséről a városnak kell döntenie.

Megállapodtunk arról, hogy a múzeumfalut felújítjuk és bővítjük. Itt ugyan szakmai egyeztetések kellenek, de 1-1,5 milliárd forint erejéig ezt a munkát biztosítottnak látjuk, szerepel is a megállapodásban. Van Önöknek egy sportpályájuk, az NYVSC a leánykori nevén. Ennek az asszonyneve majd atlétika centrum lesz, ha minden igaz, ami azt jelenti, hogy mai futballstadionból az atlétikai sportágakat megpróbáljuk oda átvinni, és ennek megfelelően az NYVSC pályát fölújítjuk, kibővítjük, rendbe hozzuk, és így Nyíregyházának lesz egy komoly, tekintélyes atlétikai centruma. Ez 2,5-3 milliárd forintba fog kerülni. Ez soknak tűnik ugyan, de miután a város az elmúlt időszakban 12 kondiparkot és 11 ovifoci-pályát is létrehozott saját erőből, azt mutatja, hogy erre van igény, ez egy fontos dolog, és a város nemcsak várt a sült galambra, hanem maga is megtett, amit megtehetett. Indokoltnak tűnik tehát sportszakmai szempontból, hogy ezeket a fejlesztéseket az NYVSC pályán végrehajtsuk. A megállapodásnak van egy feltételes pontja, ez pedig arról szól, hogy mi legyen a futballpályával, miután onnan kimegy az atlétika. Miután NB III.-as csapata van a sajnálatos események eredményeképpen Nyíregyházának, ami tudom, hogy számos polgár szívében élő seb, ezért azt kértük a polgármester úrtól, hogy amikor NB II.-be sikerült följutnia a csapatnak, akkor mi készen állunk arra, hogy a futballpálya jövőjéről is komolyan tárgyaljunk, addig pedig tanulmányterveket készíthet a város, és később aztán megállapodhatunk egy stadion építésről is, de még egyszer mondom: ennek föltételei vannak.

És Petneházy Attila érthető elfogultsággal és érthető okokból a tárgyalások során ragaszkodott ahhoz, hogy mindenképpen tárgyaljunk a szabadtéri színpad felújításáról is, amit mi egy méltányos és ésszerű javaslatnak fogtunk föl, és itt egy teljes felújítási és korszerűsítési programról váltottunk szót. Ezt mi elméletileg támogatjuk. Be kell kötni ebbe a megállapodásba majd az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de ebben a megállapodásban vállalunk felelősséget azért, hogy mintegy egymilliárd forintot a szabadtéri színpad korszerűsítésére és teljes felújítására, még pontosabban Nyíregyháza város rendelkezésére bocsátunk.

Általában az a kérdés szokott az ilyen megállapodások után hazafelé az ember fejében fölötleni, amikor az első lelkesedés már úgy elpárolgott, hogy jó-jó, ez jól hangzott, ezt a délutánt széppé is tette, de lesz-e ebből valami? És ez egy jogos kérdés. Nem minthogyha a mostani kormány arról lenne híres, hogy ne tartaná be a megállapodásokat, amiket kötött, sőt talán inkább az ellenkezőjét mondhatjuk el, de mégiscsak magyarok vagyunk, a kétely indokolt, és ezért itt utolsó pontként említést teszünk arról, hogy nem minden megállapodásunk vonatkozik a jövőre, van, ami már megvalósulás alatt áll. Bizonyára tudnak arról, hogy Magyarország nagy fába vágta a fejszéjét, amikor azt a döntést hoztuk, hogy 2018-ra Magyarországon – Európában talán elsőként, a németeket orrhosszal megelőzve – mindenhol legyen elérhető a szélessávú internet. Ezt 2018-ra tervezzük. Ez nem egy kis munka, ha belegondolnak, kis jártasság is elegendő ahhoz, hogy az ember megértse, hogy ez milyen hatalmas összeg és erőfeszítés. Ezért úgynevezett kísérleti projektjeink, pilot projektjeink vannak. Nyíregyházát jelöltük ki az egyik ilyen kísérleti helyszínül, és itt már ez a munka zajlik is. Mint a polgármestertől megtudtam, Rozsrétszőlőn például már a szélessávú internet mindenki számára elérhető. Itt több száz, illetve több ezer eszközt is ki fog majd osztani a polgármester úr, illetve ennek a programnak a keretében több száz család jut eszközökhöz is, nemcsak szélessávú elérési lehetőséghez. Azt gondolom tehát, hogy az a megállapodásunk, amit korábban a digitális város ügyében kötöttünk Nyíregyházával, jó úton halad a megvalósulás felé, és egyúttal reményt jelent a számunkra, hogy a most megkötött megállapodás másik 12 pontja is teljesülésbe megy az előttünk álló évek során.

Gratulálok Nyíregyházának. Életük legjobb üzletét kötötték, amikor a polgármester úr aláírta ezt a megállapodást. Azt kérem, hogy ezt az összeget, amit a magyar adófizetők bocsátanak a város rendelkezésére, a város ésszerűen, okosan, ügyesen használja föl, hogy a nyíregyháziakon túl az egész ország hasznát láthassa ennek. Gratulálok még egyszer!

(Miniszterelnöki Kabinetiroda)