A kormányzás kulcsa mostantól a figyelem

2015. május 29.

Az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, mostantól azonban a figyelem lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Ötéves a kormány című konferencián, amelyen arról is beszélt: új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell fektetni a hangsúlyt.


Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, ami sikerült, és bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, "odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre" - fejtette ki a Budapesti Történeti Múzeumban tartott, mintegy háromnegyed órás beszédében a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz.

A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni, a 2016-os költségvetés már erről szól: "a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő emberek számára akarjuk otthonosan berendezni az országot".

A polgári berendezkedés lényege - folytatta -, hogy az emberközeli, emberléptékű, a politika pedig nem "odafent történik", a makromutatók világában, hanem "bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ". Megismételte: bár fontosak a nagy politikai célok, a fő feladat az emberek mindennapi problémáinak kezelése. Nem szabad, hogy a kormányzás elvonja a figyelmet az emberekről - figyelmeztetett.

A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyarország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval, vagyis első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte - fogalmazott a kormányfő, erkölcsi kérdésnek nevezve a magyarok sikerét. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás - sorolta a polgári berendezkedés jellemzőit.

Értékelésében Orbán Viktor azt mondta: Magyarország ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, EU-s összehasonlításban is jól teljesítő ország. Úgy fogalmazott: 2010-ben, nyolc év szocialista kormányzás és a 2008-as válság nyomán Magyarország romokban hevert, mára azonban már "a magyar fregatt stabil", "biztosan szeljük a hullámokat", noha "van még tennivaló a fedélzeten", és "a tenger is viharos még". Magyarország felemelő átalakuláson ment át 2010 óta - jelentette ki a miniszterelnök, aki hozzátette azt is, hogy az unortodox módszerekre megjegyzéseket tevők ma már érdeklődnek a magyar recept iránt.

Beszédében felsorolt az elmúlt évekből olyan "kimagasló oszlopokat", amelyek szerinte bizonyítják, hogy van a magyarokban kurázsi és az országban fantázia. Megemlítette a gazdasági növekedést, a bővülő foglalkoztatottságot, a nulla közeli inflációt, a nyugdíjak értékének növelését, az adók és a rezsi csökkentését, az óvodások túlnyomó többségét érintő ingyenes étkeztetést, a multik és a bankok közteherviselésben való részvételét, a bankok által megkárosított ügyfeleknek nyújtott állami igazságszolgáltatást, az új alaptörvényt, a politikusok számának felére csökkentését, a rendőrség számának emelését és Budapest buszparkjának megújítását. A devizahitelesekkel kapcsolatban megjegyezte - utalva a konferencián szintén felszólaló Matolcsy György jegybankelnök szavaira -, hogy a forintosítással nem lehetett "gatyázni", mert ha nem lépték volna meg időben, akkor ma 70 százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, s nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.

Jelezte ugyanakkor, hogy alkalmanként hibáztak is, ilyen volt például a távközlési adó kiterjesztésének terve, amely internetadóként vonult be a köztudatba, de - mondta - nem ragaszkodtak a hibájukhoz.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy most "a jobbszél pártja tűnik vezető ellenzéki erőnek" Magyarországon, amivel kapcsolatban fontosnak tartotta világossá tenni az Európai Unióval és az NATO-val kapcsolatos álláspontját. Azt mondta, bár kész vitázni az Európai Unióval, de azt határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot, mert "nekünk, magyaroknak ez a családunk", és "nem válunk".

Kitért a bevándorlással kapcsolatos új uniós tervekre is, amelyekről úgy fogalmazott: aki el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy "megválasszam, kit engedek be a házamba, családomba, hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat".

Előadásában Orbán Viktor szólt arról is, őt is meglepte, hogy a tavalyi három, a Fidesz-KDNP győzelmét hozó választás után minden korábbinál hevesebb támadások érkeztek Magyarországgal szemben. Úgy vélte ugyanis, hogy a kormány politikájának megerősítése három választáson "egy időre lecsillapítja a kedélyeket", ám nem így történt.

Kijelentette: 25 év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy "mi voltunk és mi vagyunk a szabad és független Magyarország hívei", "mi vagyunk azok, akik számára Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya".

Arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a bizalom megszerzéséért sokat kellett dolgozni, a bizalom megtartásáért azonban külön is tenni kell. Mint mondta, senki sem állhat a törvények fölött, senki sem élhet vissza a helyzetével, de az sem fogadható el, hogy merő irigységből támadjanak embereket, mert ők bátrak és sikeresek. Zéró tolerancia a visszaélésekkel és az alaptalan rágalmakkal szemben egyaránt - hangoztatta Orbán Viktor.

Összegzésül azt mondta, a valaha volt legjobb kormánya akarnak lenni minden magyar embernek, "a mi kormányunknak továbbra is Magyarország lesz az első", Magyarország "a közös szenvedélyünk".

Beszédét a szokásos fordulattal zárta: "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok".
 

mti, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, videó: kormany.hu

A miniszterelnök beszédének leirata a Beszédek rovatban olvasható el.

« vissza

Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országházban fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt - közölte a miniszterelnok.hu-val Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010