A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy Európába olyan területekről érkeznek migránsok, ahol EU-s tagállamoknak katonai konfliktusai vannak, ezért "bennünket azokban az országokban ellenségnek tekintenek, a mi területeinken okozott terrorcselekményeket pedig háborús sikernek könyvelik el".

Felelőtlennek nevezte azt a politikát, hogy "mi magunk hozzuk be a saját hátországunkba" azokat az embereket, akik aztán terrorcselekményeket követhetnek el.

A macedón miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen elmondta - idézte fel szavait -, hogy az unió tagállamainak és tagjelöltjeinek rendelkezniük kell a saját határaik megvédésére vonatkozó képességgel. Macedón kollégáját arról biztosította, hogy Magyarország minden segítséget megad a határvédelemhez, legyen szó technikai, pénzügyi segítségről vagy humán erőforrásról. A kapcsolattartásra személyes megbízottakat jelöltek ki, magyar részről a belügyminisztert.

A kormányfő azt is megerősítette: Magyarország támogatja, hogy Macedóniát felvegyék az Európai Unióba és a NATO-ba. Ez európai érdek is, dacára az ezt a folyamatot blokkoló vitáknak - mondta, utalva a görög-macedón névvitára. Magyarország ellene van annak, hogy "ilyen blokkolások" sikeresek lehessenek, Budapest szerint érdem alapján kell elbírálni egy-egy ország teljesítményét - közölte, majd az EU-s tagságra felkészült országnak nevezte Macedóniát, amelyre szerinte szüksége volna az uniónak.

Magyarország stratégiailag abban érdekelt, hogy a közte és Görögország között lévő balkáni terület minden országa tagja legyen az EU-nak és a NATO-nak - jelentette ki a miniszterelnök, úgy fogalmazva, hogy ma egy "űr tátong" Magyarország és Görögország között.

Orbán Viktor elismerését fejezte ki Nikola Gruevszkinek Macedónia "folyamatos stabilizálásáért". Macedóniára úgy tekinthet az EU, mint a Balkán egyik legstabilabb országára - emelte ki.

A kormányfő egyúttal reményét fejezte ki, hogy a még az idén megrendezendő macedón-magyar gazdasági bizottsági ülés jelentős lökést ad a gazdasági együttműködésnek.

Orbán Viktor kérdésre arról is beszélt: a magyar álláspont szerint az EU-nak meg kell védenie a határait, a kultúráját, a gazdasági érdekeit és a demokráciáját. "A mostani alapszerződés ennek ma már akadálya, ezért szerintem át kell gondolnunk" - erősítette meg a Kossuth Rádiónak adott reggeli interjújában felvetetteket. Megjegyezte, a hat országra kitalált szerződési forma, amelyet még nemzeti valuták alapján álló országokra fogalmaztak meg, "nyilvánvalóan nehezíti a működésünket".

Egy hatékony Európához alapkérdéseket kell újragondolni - hangoztatta a kormányfő, aki egyre nyilvánvalóbbnak látja, hogy az EU a mostani működési rendjében csak követő válaszokat tud adni, és nem képes megelőző lépéseket tenni. Példaként hozta: a párizsi terrortámadás kellett ahhoz, hogy a biztonság megkapja az őt megillető helyet az európai politikában.

Emlékeztetett, hogy a britek vetették fel a szerződés "feszegetését", olyan kérdésekben akarják megváltoztatni az európai szabályokat, amelyek aligha lehetségesek alapszerződés-módosítás nélkül.

Arra a kérdésre, hogy a dublini rendelethez hasonlóan a schengeni rendszert is halottnak tekinti-e, a miniszterelnök azt válaszolta: "Dublin halott, Schengen él". A dublini szerződést egyre több uniós ország hagyja figyelmen kívül, Schengen végrehajtására viszont mindenki törekszik, mert ha az meghal, akkor "falak, kerítések emelkednek, és határellenőrzés jön létre olyan országok között, ahol eddig ez nem volt" - mondta, hangsúlyozva, hogy meg kell védeni a schengeni tagországok közötti szabad utazást, ehhez pedig Schengen külső határainak megvédésére van szükség. "Valaki vagy legyen tagja Schengennek, de akkor védje meg a határait, vagy ne védje meg a határait, de akkor ne legyen tagja a schengeni övezetnek" - fogalmazott.

MTI, fotó: Botár Gergely/Miniszterelnöki Kabinetiroda, videó: kormany.hu

Az eseményen elhangzott beszéd leirata a Beszédek rovatban olvasható el.