A kormányfő egyértelművé tette, hogy ebben nem számít uniós segítségre, és a magyar közigazgatásnak fel kell készülnie arra, hogy különféle forgatókönyvek esetén milyen teendői lesznek. Orbán Viktor kitért arra, hogy a szláv országokban, ugyan nem robbanásszerűen, de már érzékelhető, hogy elindult egy folyamat, több ukrán érkezik hozzájuk, mint korábban.

 

A miniszterelnök elmondta, Kárpátalján a magyar kormány anyagi eszközökkel is igyekszik elősegíteni, hogy stabil maradjon a helyzet, nyáron a megélhetés és a létfenntartás sem okoz gondot, ezért Magyarország felé még nem indult el ez a folyamat.

 

A miniszterelnök úgy vélte, hogy ha Ukrajnából érkeznek menekültek, az teljesen más helyzet, mint amikor Afrikából több biztonságos országon is átkelve érkeznek Magyarországra.

 

A szankciók kérdésében világossá tette, korábban Magyarország ismertette véleményét, az uniós álláspont az, hogy egy hangon kell megszólalni, és Magyarország támogatja a büntetőintézkedéseket.

 

Orbán Viktor kifejtette, a válság egy pontján, a német-francia-orosz-ukrán minszki egyeztetések során lehetőség nyílt arra, hogy Európa a saját kezébe vegye egy európai válság kezelését. A kormányfő úgy vélte: a minszki folyamat révén rendezni lehetne a konfliktust, és úgy látja, még nincs minden veszve.

 

A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy képes-e Európa megoldani egy problémát, vagy transzatlanti megoldás születik. Ez szerinte egyáltalán nem mindegy, mert ebben az Egyesült Államok és Európa érdekei - az Oroszországgal való együttműködés jövőjét is beleértve - nem esnek egybe.

 

A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország és Szlovákia kivételével az Ukrajnával határos NATO-tagállamokba kivétel nélkül nehézfegyvereket fog telepíteni az Egyesült Államok, de Budapest egyelőre nem kapott ilyen megkeresést Washingtontól. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a lépésnek a hatásai még nem ismertek, s ezzel NATO-fegyverek soha nem látott közelségbe kerülnek Oroszországhoz.