- Elnök úr, az elmúlt időszakban az erdélyi magyarság aggodalommal követi az anyaországi belpolitika alakulását. A miniszterelnök tavalyi balatonőszödi beszéde, majd az azt követő budapesti utcai tiltakozássorozat nyomán a közösség úgy érzékeli, hogy a valamikor befolyásos közép-kelet-európai államból Magyarország gyenge országgá vált. Mi okozta az anyaországban uralkodó válságot, és mi lehet ebből a kiút?

- Indokolt a határon túli magyarok szemében látszó aggodalom, amikor Magyarország felé néznek. Minden kisebbségi sorsra vetett közösséghez hasonlóan a határon túli magyarság is abban érdekelt, hogy anyaországa minél erősebb állam legyen. Csak egy erős ország képes megvédeni emberi és közösségi érdekeit, föllépni az őket ért sérelmekkel szemben, és partnere lenni az erdélyi magyar közösségnek, amely autonómiát és új távlatokat szeretne a maga számára. Magyarország ma nem ilyen ország, nem erős, hanem gyenge ország. Gyengeségének számos oka van: egyszerre gyenge gazdaságilag, a biológiai megújulás szempontjából, és lelki értelemben is.

A bajok gyökere oda nyúlik vissza, hogy az ország vezetői nem hisznek sem a magyar történelem, sem Magyarország jövőjének nagyszerűségében. Csak kisszerű keretekben képesek gondolkodni. Kis országot látnak, kisszerűnek értékelik a múltját, kisszerűnek látják az előtte álló esélyeket, és kisszerűnek látják az itt élő magyarokat is, holott egy ország nagy- vagy kisszerűségét nem a lélekszáma vagy a területe dönti el, hanem az emberi minőség. Márpedig Magyarország történelmét, kultúráját és az itt élő emberek munkabírását, képességeit tekintve is nagyszerű ország. Ha mindehhez hozzáadjuk a minőséget, amit a határon túli magyarok képviselnek a múltban és a jelenben, akkor elmondható, hogy a kárpát-medencei magyarság nagyszerű közösség, ezért nagy ívű, bátor célokat kellene kitűznie maga elé. Ehelyett ma a lemondás, a nincs más alternatíva, a sorsunkat nem alakítjuk, hanem el kell szenvednünk politikája érvényesül Magyarországon.
Ez a gyökere a gyengeségnek, ezért teljesít gyengén a magyar gazdaság, gyakorlatilag ezért nincs ma Magyarországnak látható külpolitikája, és ezért nem törődik a határon túli magyarokkal sem. Ez a világ nem sarkallja a fiatalokat, hogy bátran tervezzék a jövőjüket, alapítsanak családot, vállaljanak gyermekeket. Ezért keresi egyre több fiatal, jó képességű ember inkább az országon kívül a boldogulását. Sorolhatnám a testi-lelki bajokat, de nem szeretem a nemzeti önsajnálat pózát, ezért inkább azt a tényt tartom fontosnak, hogy Magyarország akár erős ország is lehetne. Ezért ajánlom mindenkinek határon belül és kívül: ne abból a Magyarországból induljunk ki, amit látunk magunk körül, hanem abból, amilyen lehetne. Ne csak a szemünkkel nézzünk, hanem a szívünkkel is, és akkor egy másik, nagyszerű Magyarország képe tárul elénk.

Gyengeségünk oka, az is hogy nincs közös cél, amely egyesítené az ország polgárait. Az elmúlt húsz év során szerzett tapasztalatom szerint ha egy ország - legyen bármilyen nehéz helyzetben - képes megfogalmazni olyan célokat, amelyek egyesítik az embereket, akkor kilábal a nehézségből, és történelmi idővel mérve pillanatok alatt felemelkedhet az európai népek rangsorában. Egyébként Románia ma éppen ilyen, emelkedő pályán álló országnak tűnik. Nem árt figyelni, sőt okulni sem.

- Pedig jó ideje a bukaresti politikai állapot is lesüllyedt a magyarországi szintjére, politikai marakodásért a románoknak sem kell a szomszédba menniük.

- Ez is igaz, de van egy lényeges különbség. Ha egy országnak van lelkiekben is erős, gondolataiban, eltökéltségében, terveiben elszánt vezetője, mint amilyen ma Románia államfője, akkor ez a vezető képes jó pályán tartani az országot, akármilyen marakodó belső vitákba süllyed a politikai elit.

- A magyarországi társadalom egy része tavaly megkísérelte félreállítani Gyurcsány Ferenc hazugságon alapuló kormánypolitikáját. Ön szerint mi a teendő azok után, hogy a miniszterelnök a helyén maradt?

- Az a legfontosabb, hogy az emberek ne adják fel a demokráciába vetett hitüket; ez minden siker előfeltétele. Még akkor se adják fel, ha néhány kalandornak, saját vagyonát gyarapítani és politikai uralmát erősíteni akaró csoportnak sikerült is kijátszania a magyar demokráciát. Magyarországon nem lehet tartósan kormányozni a mostani antidemokratikus és népellenes módon külső támogatás nélkül. Márpedig miután a szovjet csapatok nincsenek itt, a demokrácia-ellenes kormányzás bukásra van ítélve, feltéve, hogy a polgárok nem adják föl demokratikus értékeiket.
A demokrácia középpontjában egy idea áll. Ez az idea a mi kultúrkörünkben az, hogy az emberek képesek gondosan mérlegelni az előttük álló lehetőségeket, majd autonóm döntéseket hozni, szabad belátásuk szerint. Az autonóm ember ideája áll a demokrácia középpontjában, amelyet nem szabad föladni, mert előbb-utóbb ez az autonóm, szabad ember meg fogja változtatni az őt körülvevő politikai világot.


erdélyi Krónika


A teljes interjú elolvasható az Interjúk rovatban.