A miniszterelnök a Kanizsa TV műsorában, a Modern városok programjának keretében tett látogatása alkalmából elmondta: Nagykanizsa térségéből sok fiatal megy el, „mert nincs munkahelye”, ezért egyetért Dénes Sándor polgármesterrel (Fidesz-KDNP) abban, hogy a város első számú feladata munkahelyek létrehozása.

Ehhez elengedhetetlen a meglévő ipari park további, mintegy 500 hektáros bővítése, a szükséges területet az állam a következő egy év alatt megvásárolja és ingyen átadja a városnak - közölte a kormányfő.

A kormányfő úgy fogalmazott: a város fizikai értelemben „beszorult”, nem tud egy komoly nagybefektető számára előkészített, közművesített, megfelelő nagyságú, egybefüggő ipari területet felajánlani.

A szükséges 500 hektáros területet két vagy három lépésben vásárolja meg a magyar állam, hozzátéve a ma még a honvédség tulajdonában lévő, de nem használt 100 hektár körüli területet. Ezt „ingyen és bérmentve, működtetésre és gazdálkodásra” adja át az állam a városnak egy hosszú távú együttműködési szerződés keretében.

Az interjúban Orbán Viktor kitért arra is, hogy a várossal kedden megkötött megállapodás a közlekedési problémákra is megoldást kínál.

Ide tartozik - bár nem közvetlenül kötődik Nagykanizsához -, hogy az M70-es autóút nem kétszer kétsávos autópályaként csatlakozik a szlovén autópálya-rendszerhez. Ezt a „halálszakasznak” nevezett autóutat teljes hosszában 2018-ig négysávossá bővítik, az előkészületei már jól haladnak - jelezte.

A miniszterelnök utalt arra, hogy a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszán - amelynek építése öt éve félbeszakadt - folytatódik a munka és hamarosan elkészül, de szükség van még mintegy hatmilliárd forintra, hogy a belváros is mentesüljön az átmenő forgalom alól.

Orbán Viktor a város dél-délkelet felől tervezett elkerülő útjára utalva kifejtette: ezt a beruházást kettébontva először mintegy 4,5 milliárd forintért 2018-ig elkészül az első ütem, további másfél-kétmilliárd forintból pedig a későbbiekben a második ütem is, de „már az első szakasz után érzékelhetően javulni fog a városban élők életminősége” - tette hozzá.

Riporteri kérdésre arról is szólt a kormányfő, hogy Nagykanizsán - amely fontos útvonalak kereszteződésében és Horvátország kapujában fekszik - szükség van egy komoly konferenciaközpontra és az azt kiszolgáló szállodára, ahol azokat lehet vendégül látni, „akik érdeklődnek a két ország gazdasági lehetőségei iránt”. Ennek megvalósítására és a részletek tisztázására egy munkacsoportot állítanak fel.

Ugyancsak a turizmus fejlődését szolgálja az a Cseresnyés Péter térségi országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) által előterjesztett Mura program, amelynek részeként a turisztikai vállalkozásokat támogatnák, illetve a Mura vidékén 150 kilométer hosszúságú kerékpárutat építenének. A vállalkozói pályázatokat az év végéig kiírhatják, a kerékpárút pedig 2018-ig épülne meg - mondta a miniszterelnök, aki azt is hozzáfűzte, hogy Horvátország és Magyarország között már zajlanak az egyeztetések, hogy hol lesznek új határátkelők.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Nagykanizsán is épül egy mintegy háromezer embert befogadni képes sport- és rendezvénycsarnok, valamint a meglévő uszoda mellett egy 50 méteres fedett versenyuszoda, s ezek a beruházások „egyszerre szolgálják az iskolai testnevelést, a város lakóinak sportolását és az utánpótlás-nevelést is, amire felépülhet az élsport is”. Az uszoda megépítésére a város által beadott kiviteli tervek elfogadása után másfél év, a rendezvénycsarnok esetében pedig hasonló feltételek után két év szükséges a kivitelezésre.

A kormánynak az az elképzelése, hogy „kivétel nélkül minden megyei jogú városban” kell lenniük ilyen létesítményeknek, amelyek a közösségi igényeket ki tudják elégíteni. Mint azt kérdésre hozzátette: a 2024-es olimpiára pályázó Budapest mellett „logikus az a feltételezés, hogy ha vannak itt olyan létesítmények, akkor Nagykanizsa is bevonható abba a körbe - mert autópálya van -, ahol olimpiai események zajlanak”.

Kapcsolódó hír: Fejlesztési programról állapodott meg Orbán Viktor Nagykanizsán