2013-ban már jelentős gazdasági növekedéssel lehet számolni
2012. április 20.
Orbán Viktor az Inform Média lapcsoportnak adott interjút.
- A kormányváltás évében a költségvetést konszolidáltuk, tavaly rendbe tettük az adórendszert – arányos adórendszert vezettünk be, és bevontuk a közterhek viselésébe a bankokat és a multicégeket is. Miután az európai válság miatt a bankok nem hiteleznek elegendő mértékben, idén megteremtjük a gazdaságfejlesztés finanszírozásának kereskedelmi bankokon kívüli rendszerét: fejlesztjük a Magyar Fejlesztési Bankot, új rendszerben működtetjük a garanciaintézeteket, az Export-Import Bankot új pályára állítjuk, és agrárbankot hozunk létre állami szerepvállalással. Tehát létrejön a pénzügyi finanszírozás kereskedelmi bankoktól független intézményrendszere. Az is fontos cél, hogy 2012 végén ne tartozzunk a recesszióban lévő európai országok közé, 2013-ban pedig be akarunk lépni a legdinamikusabban növekedő európai gazdaságok sorába, s ott is az élmezőnyhöz akarunk tartozni. 2013-ban már jelentős gazdasági növekedéssel lehet számolni.
- Lendületesen indultak tavaly a kínai gazdasági kapcsolatok, de úgy tűnik, mintha az együttműködés megtorpant volna. Mi a magyarázat erre?
- Egy kapcsolatrendszert soha nem az minősít, hogy az mennyire harsány. A kínai-magyar kapcsolatok korábban meggyengültek, de most újra erősek. Nekik határozott elképzelésük van arról, hogy hol lesz a helye a jövő világgazdaságában Közép-Európának és Magyarországnak. Fantáziát látnak a térségben, előre is küldték a zászlóshajóikat: az egyik az informatikában és távközlésben erős Huawei, a másik a vegyiparban érdekelt Wanhua. Ezekkel a cégcsoportokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, újabb beruházásokról és bővítésekről egyeztetünk. A nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk, EU-tagok, NATO-tagok vagyunk, de szükség van keleti nyitásra: Kína, India, Szaúd-Arábia, Oroszország, Azerbajdzsán kiemelt célpontja a magyar gazdaságpolitikának.
- Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU leginkább elmaradott régiói közé tartozik. Nem volna indokolt célzott felzárkóztatási programokat indítani?
- Sokfajta gondolat és terv létezik arról, hogyan kell az elmaradott térségeket fejleszteni. Debrecen és Nyíregyháza sikeres város, a következő sikertörténet pedig Miskolc lesz. Sokkal több ott a potenciál és az életerő, mint amit eddig felszínre tudtunk hozni. De vannak kevésbé fejlett közepes városok és elmaradott térségek. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló döntések során, valamint a startmunkaprogramok kidolgozásakor már 2011-ben is a népesség arányán felül juttattunk forrásokat ebbe a régióba, és ez történik 2012-ben is.
- Nem kell-e attól tartani, hogy a kórházak, iskolák államosítását követően számos kis- és középvállalkozás megy tönkre, mivel a központosíott közbeszerzéseken az óriáscégek pályázhatnak nagyobb eséllyel?
- Az elmúlt két évben folyamatosan tolódik el a sikeres közbeszerzések aránya a kis- és közepes vállalkozások irányába. A nyertes pályázók 75-80 százaléka közülük kerül ki, így a közbeszerzési összegeknek 45-50 százalékát ők viszik el. Az arány fokozatosan javul, és fontosnak tartom, hogy ez így is maradjon. A nagy intézmények, kórházak, iskolák esetében pedig főképp olyan területeken kerül sor központosított közbeszerzésre – áramvásárlás, fűtési rendszerek kiépítése, nagy informatikai rendszerek fejlesztése – amelyeken a kisebb cégek eleve nem tudnak szerepet vállalni.
- A jelenlegi építőipari válság idején is változatlanul előfordul, hogy a fővállalkozók nem, vagy csak nagy késéssel fizetik ki az alvállalkozókat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni?
- Már most sem szabadna, hogy így legyen, mert a január 1-jétől hatályban lévő közbeszerzési törvény szerint a fővállalkozó legfeljebb két lépésben adhatja lejjebb a munkát. Meg kell néznünk a tapasztalatokat, amikor már egy éve hatályban lesz a törvény. Ha szükséges, akkor további döntéseket hozunk az alvállalkozók védelme érdekében.
- Itthon és Európában is egyre jobban cseng a Csokonai Színház neve, ám Debrecenben évek óta befejezetlen az új színházi épület. Lesz-e ereje a kormánynak belátható időn belül e cél támogatására?
- Igen izgalmas és érdekes tárgyalássorozatban vagyok a polgármesterrel ebben az ügyben. Erős érvük, hogy a 2000-es évek közepén futó színházfejlesztési programból az előző kormányok kihúzták Debrecent, és ezt a város joggal sérelmezi, ezért keressük a megoldást. Gondolom, július környékére, vagy legkésőbb szeptemberre le tudjuk zárni a tárgyalásokat. Én mindenesetre bizakodó vagyok!
- A kormányváltáskor két hetet kértek a közbiztonság rendbe tételére. Mennyire elégedett most a helyzettel?
- Az ember nem lehet elégedett, amíg egyetlen sértett is van. Inkább egy reális mércét tűznék ki. Az első feladat az volt, hogy elegendő rendőr legyen. A hivatalba lépésemkor ugyanis háromezren hiányoztak ahhoz, hogy elfogadható közbiztonságot tudjunk garantálni. Most háromezerrel több rendőr szolgál, mint amikor átvettük a kormányzást. Jelenleg a munka logikus megszervezésnek fázisában vagyunk. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy minden településen kell lenni körzeti megbízottnak, ahol pedig magasabb a bűncselekmények száma, például a nagyvárosokban, ott megerősített rendőri egységeknek kell működni.
- Ellátogat-e Debrecenbe az Úszó Európa-Bajnokságra?
- A polgármester meghívott, a szövetség elnöke a lelkemre kötötte, hogy jöjjek. Szívesen meg is teszem, de az ország éppen aktuális állapotától függ, hogy belefér-e az életembe egy nap, amit nem munkával töltök.
haon.hu
- Lendületesen indultak tavaly a kínai gazdasági kapcsolatok, de úgy tűnik, mintha az együttműködés megtorpant volna. Mi a magyarázat erre?
- Egy kapcsolatrendszert soha nem az minősít, hogy az mennyire harsány. A kínai-magyar kapcsolatok korábban meggyengültek, de most újra erősek. Nekik határozott elképzelésük van arról, hogy hol lesz a helye a jövő világgazdaságában Közép-Európának és Magyarországnak. Fantáziát látnak a térségben, előre is küldték a zászlóshajóikat: az egyik az informatikában és távközlésben erős Huawei, a másik a vegyiparban érdekelt Wanhua. Ezekkel a cégcsoportokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, újabb beruházásokról és bővítésekről egyeztetünk. A nyugati szövetségi rendszerhez tartozunk, EU-tagok, NATO-tagok vagyunk, de szükség van keleti nyitásra: Kína, India, Szaúd-Arábia, Oroszország, Azerbajdzsán kiemelt célpontja a magyar gazdaságpolitikának.
- Az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU leginkább elmaradott régiói közé tartozik. Nem volna indokolt célzott felzárkóztatási programokat indítani?
- Sokfajta gondolat és terv létezik arról, hogyan kell az elmaradott térségeket fejleszteni. Debrecen és Nyíregyháza sikeres város, a következő sikertörténet pedig Miskolc lesz. Sokkal több ott a potenciál és az életerő, mint amit eddig felszínre tudtunk hozni. De vannak kevésbé fejlett közepes városok és elmaradott térségek. Éppen ezért a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló döntések során, valamint a startmunkaprogramok kidolgozásakor már 2011-ben is a népesség arányán felül juttattunk forrásokat ebbe a régióba, és ez történik 2012-ben is.
- Nem kell-e attól tartani, hogy a kórházak, iskolák államosítását követően számos kis- és középvállalkozás megy tönkre, mivel a központosíott közbeszerzéseken az óriáscégek pályázhatnak nagyobb eséllyel?
- Az elmúlt két évben folyamatosan tolódik el a sikeres közbeszerzések aránya a kis- és közepes vállalkozások irányába. A nyertes pályázók 75-80 százaléka közülük kerül ki, így a közbeszerzési összegeknek 45-50 százalékát ők viszik el. Az arány fokozatosan javul, és fontosnak tartom, hogy ez így is maradjon. A nagy intézmények, kórházak, iskolák esetében pedig főképp olyan területeken kerül sor központosított közbeszerzésre – áramvásárlás, fűtési rendszerek kiépítése, nagy informatikai rendszerek fejlesztése – amelyeken a kisebb cégek eleve nem tudnak szerepet vállalni.
- A jelenlegi építőipari válság idején is változatlanul előfordul, hogy a fővállalkozók nem, vagy csak nagy késéssel fizetik ki az alvállalkozókat. Hogyan lehetne ezt megakadályozni?
- Már most sem szabadna, hogy így legyen, mert a január 1-jétől hatályban lévő közbeszerzési törvény szerint a fővállalkozó legfeljebb két lépésben adhatja lejjebb a munkát. Meg kell néznünk a tapasztalatokat, amikor már egy éve hatályban lesz a törvény. Ha szükséges, akkor további döntéseket hozunk az alvállalkozók védelme érdekében.
- Itthon és Európában is egyre jobban cseng a Csokonai Színház neve, ám Debrecenben évek óta befejezetlen az új színházi épület. Lesz-e ereje a kormánynak belátható időn belül e cél támogatására?
- Igen izgalmas és érdekes tárgyalássorozatban vagyok a polgármesterrel ebben az ügyben. Erős érvük, hogy a 2000-es évek közepén futó színházfejlesztési programból az előző kormányok kihúzták Debrecent, és ezt a város joggal sérelmezi, ezért keressük a megoldást. Gondolom, július környékére, vagy legkésőbb szeptemberre le tudjuk zárni a tárgyalásokat. Én mindenesetre bizakodó vagyok!
- A kormányváltáskor két hetet kértek a közbiztonság rendbe tételére. Mennyire elégedett most a helyzettel?
- Az ember nem lehet elégedett, amíg egyetlen sértett is van. Inkább egy reális mércét tűznék ki. Az első feladat az volt, hogy elegendő rendőr legyen. A hivatalba lépésemkor ugyanis háromezren hiányoztak ahhoz, hogy elfogadható közbiztonságot tudjunk garantálni. Most háromezerrel több rendőr szolgál, mint amikor átvettük a kormányzást. Jelenleg a munka logikus megszervezésnek fázisában vagyunk. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy minden településen kell lenni körzeti megbízottnak, ahol pedig magasabb a bűncselekmények száma, például a nagyvárosokban, ott megerősített rendőri egységeknek kell működni.
- Ellátogat-e Debrecenbe az Úszó Európa-Bajnokságra?
- A polgármester meghívott, a szövetség elnöke a lelkemre kötötte, hogy jöjjek. Szívesen meg is teszem, de az ország éppen aktuális állapotától függ, hogy belefér-e az életembe egy nap, amit nem munkával töltök.
haon.hu
Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országházban fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt - közölte a miniszterelnok.hu-val Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.
