- Néhány óráig még lehet menni a bankokba végtörlesztés ügyében, ma van az utolsó nap. Ez az első témánk. A stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök, jó reggelt kívánok!

- Tisztelettel köszöntöm a hallgatókat, jó reggelt kívánok!

- A kormány devizahiteleseket mentő programja, mentőcsomagja ügyében mindenki meg lett szólítva, azok is, akiknek szükséghelyzet van, nem tudják fizetni régóta, mondjuk több hónapja a tartozásukat az eszközkezelőn keresztül, és a végtörlesztésen keresztül, a végtörlesztés lehetőségén keresztül azok is, akik viszont egy nagyobb összeggel esetleg rendelkeznek, vagy hitelképesek. Van-e még tennivalója a kormánynak ez ügyben?

- Természetesen a kormánynak mindig van tennivalója, talán azt érdemes itt előrebocsátanunk, hogy a modern kori Magyarország egyik legnagyobb vagy talán legnagyobb pénzügyi akciósorozatáról van szó, hiszen itt majd egymillió családról beszélünk. Fontos tudni, hogy ez egy sajátosan magyar probléma. Devizahiteltől gyötört emberek vannak más közép-európai országokban is, de sehol sem szaladt el úgy ez a ma már családi katasztrófákat is okozó hitelezési forma máshol, mint nálunk. Tehát én az adósrabszolgaság elleni küzdelem részének tekintettem mindig is a devizahitelesek kiszabadítását. A kormánynak ma az a dolga, mint ahogy tette is ezt az elmúlt napokban, hogy mindenkinek felhívja a figyelmét arra, hogy van még néhány óra hátra, tehát most menjenek bejelentkezni a bankokhoz, mert aki most nem jelentkezik be, az elveszti a jogalapját arra, hogy végtörlesztéssel kiszabadulhasson a devizahitelek csapdájából. Ugyanakkor a bankokkal sikerült megállapodást kötni, majd egyszer biztos megírják ennek a nagy küzdelemnek a történetét is. Azt nem mondom, hogy happy enddel zárult, mert még a happy end még odébb van, majd ha mindenki elhagyta a hajótöröttek tutaját, akkor mondhatjuk azt, hogy happy end. De kétségkívül a most kapott összesítések szerint azt tudom mondani, hogy – minden héten kapok egy összesítést arról, hogy hogyan állunk – december 23-áig 87 ezer család már kilépett, tehát végtörlesztett. 178 ezer jelentette be az igényét, aki nem tud végtörleszteni, mert nincs megtakarítása, vagy nem tud forinthitelt felvenni, azoknak pedig egy olyan konstrukciót, egy olyan javaslatot tettünk le az asztalra a bankokkal közösen, amely azt eredményezi, hogy 2012-ben átlagosan mintegy 30 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztőrészlete.

- Az látható, ha már említi a Bankszövetséggel kötött megállapodást, hogy egy picit szorosabbak lettek a határidők, mint ahogy szerintem a kormány ezt eredetileg tervezte, egyrészt decemberre ez a végtörlesztés lehetősége záruljon le. További azt is szorosabbra vették a megállapodás következményeként, hogy hogyan kell a hitelfedezetet felmutatni, ugye, egy hónap áll rendelkezésre. A kormány próbál segíteni például a közalkalmazottaknak, de ennek a részleteit még nem sikerült kidolgozni.

- De sikerült kidolgozni, csak még nem hoztuk nyilvánosságra. A bankok valóban abban érdekeltek, és szerintem a bankokon keresztül az egész magyar nemzetgazdaság abban érdekelt, hogyha már egy ilyen hatalmas pénzügyi akciót megindítottunk, akkor annak az időhatárai beláthatók legyenek, és a tárgyalások során elfogadtuk ezt a szempontot. Bár eredetileg a törvényben is a bankokkal történt megállapodást megelőzően azt rögzítettük, hogy az év végéig kell bejelentkezni. Azért itt nem babra megy a játék, tehát a lakás-devizahitelesek összességében 4000 milliárd forint feletti hitelállománnyal rendelkeznek. Ha ezt nem felelősséggel kezeljük, ez képes megrendíteni egy nemzetgazdaságot. Én örülök annak, hogy a bankok hajlottak a megállapodásra, és a kormánynak nem erőből kell átnyomnia ezt a teljes pénzügyi programot, hanem a bankokkal együttműködve tehetjük meg, még akkor is, hogyha hozzám is eljutnak olyan hírek, hogy a bankok nem mindig a legkészségesebbek, de hát biztosan van ellenkező példa is. A közalkalmazottakat illetően a kormánynak határozott elgondolása van, csak tudja, az emberek egyszerre egy dolgot tudnak végrehajtani, azért azt megtanultam, hogyha egyszerre két-három lépésről beszélünk, akkor az emberek nem tudják, hogy melyik az első, a második, és melyik a harmadik. Tehát ha nagy tömegű ember számára kell levezényelnünk egy folyamatot, akkor mindig egy feladatot kell világosan meghatározni, ezt most megtettük, ezt a lehetőséget meghatároztuk: jelentkezzen be mindenki – aki állami vagy önkormányzati alkalmazott, köztisztviselő vagy közalkalmazott – a banknál is és a munkahelyi főnökénél is. Január első hetében kézhez fogják kapni azt a leírást, amellyel az állam, itt most mint munkaadó, tehát nem mint közhatalom, hanem mint munkaadó segítséget nyújt az állami alkalmazottaknak, hogy végtörleszthessenek.

- Tehát akkor január első hetében meg lesz a vonatkozó jogszabály?

- Jogszabály is lesz, de ismét küldök minden állami alkalmazottnak, aki bejelentkezett, egy levelet, hogy mit kell tenniük. Most levelezésben állok az állami alkalmazottakkal, minden egyes lépést egy újabb és újabb levélben írok le.

- A munkaadó szempontjából ez egy kötelezettség vagy lehetőség?

- Lehetőség.

- Tehát a munkaadó mondhatja azt az adott munkavállalójának, bizonyos feltételek esetén, hogy nem tud segíteni.

- Hát persze, hát hogyha egyszer nincs pénze, akkor nem tud. Az államnak sincsen sok pénze, de mi kitaláltunk egy olyan pénzügyi megoldást, amellyel tudunk segíteni minden állami alkalmazottnak.

- Na, most a devizahitelesek helyzetének témájának még nagyon fontos, és ide tartozik maga az eladósodás folyamata, amelyet a parlament egyik albizottsága is vizsgál, mert ez is egy fontos, említette a 4000 milliárdos összeget.

- És akkor még várjon, mert a négyezer néhány százmilliárd forint összeg csak a lakás célú devizahiteleket jelenti. Ebben nincsenek benne a fogyasztási célú devizahitelek, amikor gépkocsit meg plazmatévét, meg a Jóisten tudja, hogy még mi mindent vásároltattak az emberekkel. Nincsen benne ebben a számban az önkormányzatok által devizában felvett hiteleknek a problémája, és nincs benne a vállalkozók által felvett devizahitelek problémája. Tehát az egész összeg…

- Az önkormányzatokat meg még nem is említik.

- … óriási.

- De látja, éppen ezért fontos lenne azt tudni, hogy milyen jogszabályi lehetőséget teremtett az előző kormány arra, hogy ez eladósodás megtörténjen.

- Fordítva kell ezt néznünk, tehát az teljesen természetes gondolat volt, és minden közép-európai országban felütötte a fejét, hogy Nyugaton pénzbőség volt, alacsony kamatokkal helyezték ki a nyugati pénzforrásokat szerte a világban, így Közép-Európában is, és rávették az embereket arra, hogy ne forintban, hanem devizában vegyék fel a hitelüket. Azonban az épelméjű országokban és a felelős politikai vezetőkkel rendelkező országokban, amikor látták ezt a folyamatot, azonnal megállították; így volt ez Csehországban, Lengyelországban, Romániában.

- Ausztriában.

Különböző jogszabályokat hoztak. Nagyon érdekes, hogy mindenki más jogszabályt hozott, de a lényeg, hogy mindenki megállította, és azt mondták az embereknek: emberek, jól gondoljátok meg, hogy mit csináltok, mert ebből nagy baj lehet a későbbiekben. Ennek óriási kockázata van, hogyha a világgazdaság kedvezőtlenül vagy az európai gazdaság kedvezőtlenül fordul, akkor ti nagyon rosszul fogtok járni. Gyakorlatilag meg is állították ezt a folyamatot. Ezzel szemben Magyarországon az történt, hogy a kormány, a bankok, a külföldi hitelezők rábeszélték az embereket, hogy vegyék fel ezeket a hiteleket, ezért van az, hogy az előző kormány hibájának következtében az államot terheli felelősség. Amikor a bankokkal mi megállapodtunk, akkor a kormány a tehermegosztás jegyében a veszteség egy részét, olyan egyharmadát, kétharmadát a bankoknál hagyta, egyharmadát magára vállalta. Ennek az elvi erkölcsi alapja az volt, hogy az állam is hibázott, amikor hagyta elfutni a devizahitelesek életét, és ezért aztán a bankok részéről indokolt volt az az igény, hogy aki hibázott, valamilyen részt vállaljon. Nagy harc és alkudozás eredményeképpen az állam egyharmadot vállalt, a bankok pedig kétharmadot a veszteségekből.

- Hagyjuk ezt a témát, majd lesz egy eredménye ennek. Most van fontosabb feladata talán a kormánynak, hogy ezt a vizsgálatot lefolytassa. Például adnak feladatot különféle levelek, kritikák, amelyek külföldről érkeznek. Egyre többen próbálnak Magyarország jogszabályalkotásába beleszólni mindenféle tekintetben. Van, akinek ez sikerül is egyébként, tehát például az EKB kritikáit meg is fontolja a kormány. Arra lennék kíváncsi, hogy Ön ezeket a leveleket az újságban olvassa vagy kézhez kapja?

- Na, hát jól néznénk ki, hogyha az újságból olvasnám ezeket; kézhez kapom természetesen.

- Mi az a része ezeknek a leveleknek, amit érdemes megfontolni?

- Általában minden jóindulatú tanácsot érdemes megfontolni.

- Ezek nem jóindulatú tanácsok?

- Nem zárhatjuk ki, hogy ezek jóindulatú tanácsok.

- De amennyiben a jogszabályalkotásba akarnak beleszólni, nyilván annak közjogi következménye nem lehet.

- Túlterjeszkednek természetesen a jogi lehetőségeiken. Én ezért hangsúlyozom a jóindulatot. Tehát természetesen a magyar jogalkotásba senki sem szólhat bele. Tehát senki sem létezik a világon, aki megmondhatná a magyar nép választott képviselőinek, hogy milyen jogszabályt alkothatnak, és milyet nem. Amire lehetőség van, az – és ez a világ békés civilizált rendjéhez tartozik –, hogyha a magyar parlament olyan törvényt alkot, amely általa vállalt nemzetközi szerződésekbe ütközik, akkor akinek ez sérelmet okoz, az felléphet a meghozott magyar törvénnyel szemben; erre van mód, de csak utána, ha már a törvény megszületett. Előtte senki sem szólhat bele.

- De ilyen jelzés nem érkezett?

- Nézze, az Európai Unióhoz tartozunk, ami egy bonyolult építmény. Ott elő szokott az fordulni, hogy olyan döntéseket hoznak kormányok vagy törvényeket parlamentek, amelyek az Európai Unió vagy az Európai Bizottság szerint ütköznek az Európai Unió fennálló jogrendjével. Hogy a hallgatók képet alkothassanak erről, ma az Európai Unióban 750 eljárás van folyamatban – 750! –, amit az Európai Unió bizottsága indított a tagállamokkal szemben, mert úgy gondolják, hogy közös jogot sértő törvényeket vagy kormánydöntéseket hoztak. Ránk 14 esik ebből. Mi a legjobb diákok vagyunk, ha szabad így fogalmazni, a ciprusiak, a máltaiak és nekünk van összesen 14 ilyen eljárásunk, a többieknek mind jóval több, van, akinek 60-70 is. Tehát egyáltalán nem szokatlan az a vita Brüsszelben, hogy egy-egy kormánydöntés vagy parlamenti jogalkotás ütközik-e az európai uniós joggal, ez mindig vitában dől el, és ennek a vitának a végén születik egy európai bírósági ítélet, amit egyébként az érintettek magukra nézve kötelezőnek fogadnak el.

- De ezek a vélemények és egyébként például az adósbesorolásra vonatkozó leminősítő vélemények is nem egy sorba illeszkednek, tehát, hogy az IMF-tárgyalások felé tereljék a kormányt minél rosszabb tárgyalási pozícióban?

- Ez összeesküvés-elmélet, és én nem így szoktam gondolkodni, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének összeesküvések természetesen a világban, hiszen mindannyian tanultunk történelmet, és tudjuk, hogy ilyesmi előfordul, de nem szabad az összeesküvés-elmélet szemüvegén keresztül nézni a világot, mert abból egy bunker, kettős fedezék, mint a bokszban, ilyen testtartás következik, és egy nép nem élhet bunker mentalítással és kettős fedezék mögött. Stabilan, nyugodtan, kiszámíthatóan, derűsen szeretnénk élni, ezért mi a saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk.

- Na, és az IMF-tárgyalásoknak megvan már a menetrendje?

- Pontos menetrend nincs, de a tervek szerint január elején meg fognak kezdődni. Én mindig aláhúzom, hogy az IMF-tárgyalások fontosak, de nem húsbavágóak. Magyarország elkészítette a 2012-es pénzügyi tervét, ezt hívjuk költségvetésnek, ez egy figyelemre méltó alkotás, gratulálok is hozzá a kormánypárti képviselőknek. Nagyon sok szempontot kellett egyszerre teljesítenie: a hiányt alacsonyan tartjuk, Európa egyik legjobb költségvetése a miénk ilyen szempontból, az államadósságot csökkentjük, közben nem teszünk elviselhetetlen terheket az emberek vállára, nem kötjük gúzsba a gazdaságot, sőt megteremtjük a válság elmúltával esedékes növekedés alapjait is. Ez egy jó költségvetés, tehát ha az IMF ad nekünk egy biztonsági hálót, akkor nagyobb önbizalommal, nagyobb biztonságérzettel vágunk bele az előttünk álló időszakba, de ha nem jön létre ilyen megállapodás, akkor is megállunk a saját lábunkon.

- Közben a parlamentben nagyüzem van, gyakorlatilag órákon belül hatályba lép egy új alkotmány az ide tartozó sarkalatos törvények nagy része átment a parlamenten. Ugye, 32 sarkalatos törvényből, ha jól számoltam, talán kettő marad hátra januárra, azoknak is folyamatban van a tárgyalása.

- Azok is eljárásjogi törvények.

- Így van, nem szeretnék kiemelni, hogy melyik fontosabb, egyik fontosabb, mint a másik. Tehát a közoktatási, a felsőoktatási törvény, a közigazgatás átalakítása, választási eljárás. Ön szerint melyik jogszabály sikerült úgy, ahogy azt Ön igazán elképzelte? Mert azért itt voltak kritikák frakción belül is.

- Nézze, amikor egy új alkotmányos rendszert építünk fel, ami felér egyébként egy rendszerváltással, bizonyos szempontból ez a másfél év, ami mögöttünk van, nagyobb átalakításokat hoz, mint maga a ’89 vagy ’90-es időszak rendszerváltása hozott. Különösen igaz ez abból a szempontból, hogy, ugye, most nem egy diktatúrából kellett átmenni a demokráciába, hanem egy zűrzavaros, rendetlen országból kellett egy közös rendre épülő országot, közjogi rendszert megalkotni. Nekem komoly reményeim vannak az új alkotmánnyal kapcsolatban, és minden magyarnak lehetnek komoly reményei. Ez az alkotmány meg az erre épülő kétharmados jogszabályok lehetővé teszik, hogy a kiskapukat bezárjuk, a zavarosban való halászás korszaka lezárult, és megvédjük a közösség érdekeit. Tehát senki sem érvényesítheti a saját érdekeit a közösség rovására, tehát nem lehet Magyarországon úgy meggazdagodni, hogy közben másokat tönkreteszünk. Nem lehet úgy teret nyitni az életünknek, hogy közben másokat meg alávetésbe sodrunk, kihasználunk, esetleg megalázunk. Ez az alkotmány megteremti a későbbi – engedje meg, hogy így fogalmazzak – a nemzeti nagyságnak is az alapjait. Az elmúlt ötszáz év nem volt különösebben szerencsés a számunkra, ezért elszoktunk attól, hogy nemzeti nagyságról és nagyszerűségről beszéljünk, de a magyarság egy nagyon tehetséges és – ha jól szervezik az életét, akkor – hatékony és fegyelmezett nép, következésképpen jó okunk van azt feltételezni, hogy megbecsült állama leszünk az európai közösségnek a következő 10-15 évben.

- Egyet mégis kiemelnék, ez a jegybanktörvény, amely ma kerülhet végszavazásra. Ez változni fog még ma, vagy a jelenlegi formájában fogadják el? Ugye, ez az a törvény, amelyet az EKB kritikáinak megfelelően módosító indítványokkal változtattak az utóbbi két hétben. Még mindig van egy kis vita róla.

- Sőt, nem is kicsi. A jegybanktörvény egy rendkívül érzékeny törvény, ugyanis az európai divat, nem is mondom, hogy nyugati, mert Amerikában a helyzet kicsit más, de az európai közfelfogás szerint a jegybankot szinte szakrális függetlenség kell, hogy övezze. Tehát a lehető legaprólékosabban figyelemmel kísérik, hogy a jegybankok a pénzpiac és a gazdaság logikája szerint működnek-e, vagy pedig kormányzati ráhatás alatt állnak, és minden olyan rezdülésnél, amikor úgy gondolják, hogy itt kormányzati ráhatásról van szó, akkor azonnal megrándulnak az idegvégződések – egészen Brüsszelig. Amerika kicsit más ország, Amerikában a jegybank, a nemzeti bank nem csupán a pénz értékállóságáért felel, hanem törvényi kötelezettség a kormányzati gazdaságpolitikával való együttműködés is. Európában ez nem így van. Ezért érthető, hogy egy speciális eljárás is vonatkozik Európában a jegybanktörvényekre. 30 vagy 60 nappal az elfogadása előtt el kell küldeni az Európai Központi Bankhoz, aki azt véleményezi, de csak véleményezi, tehát nincs joga arra, hogy beleavatkozzon a jogalkotásba.

- De ennek ellenére megfontolták.

- Csak véleményeket küldhet, ott is okos emberek ülnek, hogy mondjam, szoktak jó javaslatokat megfogalmazni. Most a brüsszeliek 15 javaslatot fogalmaztak meg, abból emlékeim szerint a többség ugyan csak pontosító észrevétel volt, de ettől még fontos, és ebből azt hiszem, hogy 13-at a parlament vonatkozó bizottsága jó lelkiismerettel be is fogadott, kettőben véleménykülönbség maradt fent, hát ezt majd, ha kell, akkor egy jogi eljárás keretében megvívjuk ezt a véleménykülönbséget.

- De akkor azt is mondja, hogy a ma elfogadásra kerülő jogszabály az Ön által említett szempontok szerint rendben van?

- Hogyne, legjobb tudásunk szerint készítettük el, szolgálja a magyar gazdaság érdekét, és javítja a jegybank és a kormány közötti együttműködést is.

- Még egy nagyon fontos téma van, és ez is egy mai téma lehet. A rezidensekkel kötött megállapodás, vagy kötendő megállapodás. Nyilván ezt majd Szócska Miklós, az egészségügyi államtitkár fogja intézni, talán a rezidensek már ott is vannak a minisztériumban. Mert tegnap kijött erről, hogy biztatóra fordultak a tárgyalások. Csak egy rövid hír, és részleteket nem ismerünk a dologról. Az, ugye, tudott, hogy több ezer letétbe helyezett felmondás van Magyarországon, kvázi ezzel zsarolták a kormányt, hogy mindenképpen bérrendezést kérnek. Megkapják azt, amit kérnek?

- Nézze, én ezt a nyelvet, ami a zsarolás nyelve, nem beszélem, nem értem, nem is vagyok hajlandó ezen a nyelven beszélni. Mindannyian Magyarország jövőjéért dolgozunk, ezért megállapodásra kell törekedni egészen addig, amíg arra lehetőség van. Most a kormánynak jó sorrendbe kell állítani a feladatokat. Az első feladat az, hogy akárhogyan is döntenek a rezidensek, Magyarországon beteg ember ellátatlanul nem maradhat, tehát a kormány a beteg emberek, a gyógyulásra váró emberek oldalán áll. Meg fogjuk szervezni az ellátásukat akkor is, hogyha egyébként sztrájk vagy valamifajta ellenállás alakul ki.

- Erre készül az akcióterv.

- Így van. A döntéseket meg is hoztam a múlt héten, ezeket ki is hirdettem, az egészségvédelmi akciócsoportok felálltak, kórházigazgatók vannak benne, a közigazgatási hivatal vezetői vannak benne, minisztériumi munkatársak vannak benne, tehát nem állhat elő olyan helyzet, hogy egyszer csak Magyarországon nem működik az egészségügy. Ez egy ország, ez egy civilizált nyugati ország, itt zűrzavaros, kaotikus állapotok nem fordulhatnak elő, nem lehet emberek életével játszani. Ez nem az az ország. Tehát lesz mindenkinek ellátása, ez a legfontosabb.

- De a tegnapi nap fényében nem is biztos, hogy előáll ez, hiszen megállapodhatnak.

- Igen, de még egyszer mondom: a kormánynak a felelősség logikájából következően kell a munkát vagy a feladatokat sorrendbe állítani, ez volt az első, tehát a biztonságot garantáltuk. Most az elmúlt napok során számos fontos döntést hozott a kormány, erről talán a nyilvánosság talán kevesebbet tud. Ugyanis nemcsak a családok vannak eladósodva, és nemcsak az állam adósodott el, vagy azt adósították el a szocialisták az elmúlt nyolc évben, hanem az állam rossz adós is ebben a pillanatban, mert tartozunk, tehát az egyik legrosszabb adósa a gazdasági életnek maga az állam. 60 meg 90 napon túli tartozásaink is voltak. Az elmúlt napokban sikerült, ugye, jól gazdálkodtunk 2011-ben, és ezért maradt forrás ennek az évnek a végére, amellyel rendezni tudtuk a 30 napon túli tartozásokat. A pénzt kiutaltuk, és most folyik annak a rendezése, hogy a magyar állam senkinek, akinek jogos követelése van velünk szemben, senkinek ne tartozzunk 30 napon túl. Na most, ez a kórházakra is igaz. Én csak annyit kérek az orvosoktól, hogy azt értsék meg, hogy itt egy kuplerájt örököltünk, egy zűrzavart. Tehát ameddig nyakig vagy a fejünk búbjáig eladósodott kórházakról beszélünk, addig nem tudok jó lelkiismerettel foglakozni az orvosok bérével. Először rendbe kell tenni a kórházakat, ez most megtörtént tegnap, tegnapelőtt, tudtunk annyi pénzt utalni a kórházaknak, hogy az adósságaikat ki tudják egyenlíteni, most ez megtörtént. Tavaly az orvosok támogattak bennünket, hogy bevezessük a népegészségügyi termékadót, tehát az egészségtelen élelmiszeripari termékek után speciális adót kell fizetni, ez megy az egészségügybe, ezt mind az orvosok bérezésére fordítjuk, tehát ma az államtitkárnak áll rendelkezésre 2012-re nézve annyi pénz, hogy valóban azokkal az orvosokkal, akik valóban meg akarnak állapodni, akik szolgálni akarják a betegeket meg a hazájukat, azoknak a számára 2012-ben elfogadható béremelést tudunk ajánlani. De hozzá kell tennem, hogy nem olyan év lesz 2012, különösen annak első fele, amikor általános béremelésekről lehetne beszélni az állami szektorban, erre még várnunk kell.

- A "180 perc" vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök.


orbanviktor.hu