Amikor gólpasszt adtam...

2007. október 5.

A Szabad Földben főként a Fidesz vidék-programjáról, a falvak és a középbirtokosság fontosságáról nyilatkozott Orbán Viktor.


Milyen vidék-Magyarországot tart ideálisnak a legnagyobb ellenzéki párt? A hazai vállalkozások vagy a multinacionális cégek hoznak megváltást a munkanélküliség problémájára? Hogyan távozott az ellenzéki vezetővel való találkozásról Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök? Mikor pattog újra a labda a Parlamentben? Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével folytatott beszélgetése során ezeket is megkérdezte Palágyi Béla.


- Hallhatnánk valamit a Fidesz vidék programjáról? Amikor Önök kormányon voltak a kert-Magyarország jövő képével ismerkedtettünk. Most, mint ha a nagybirtokokról esne több szó.

- A Fidesz vidék politikájának van történelmi gyökérzete és történelmi folytonossága. Mi vállaljuk a kisgazda párt legjobb hagyományait és képviselni is akarjuk a mai politikai világban. A kisgazdák még aktív csoportja a mi frakciónkban található. Ma két területen kell a Fidesznek világos programot képviselnie. Egyik a birtokpolitika: mi a nagyüzemi latifundimokat nem tekintjük olyan termelési egységeknek, amely a magyar mezőgazdaság alapját adhatná, melyre a magyar mezőgazdaság épülhet.

- Akkor tehát a kert-Magyarország?
- A magyar mezőgazdaság törzsét, derekát a középbirtokosság adhatja, egészen pontosan a 20 hektár feletti, családi alapon művelt gazdaságok. A nagybirtokok jelen lehetnek, kiegészítő, ám nem meghatározó jelleggel. A középbirtokok száma ma Magyarországon nem nő, hanem fogy, holott egész Európában erre a családi alapon működő középbirtokosságra épül a mezőgazdaság. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az állam ne adja el a még tulajdonában lévő földet, különösen ne adja el nagy csomagokban, mivel így a kispénzű gazdálkodók nem tudnak hozzáférni.

- Mi a másik pillére a vidékpolitikájuknak?
- A falu. Ma ez a településforma nálunk halódik, vékonyodik, nem tud XXI. századi életkörülményeket biztosítani az ott élőknek, holott Európában a falu a jövő létformája. Bezárják a postákat, körzetesítik az iskolákat, felszámolják azokat az intézményeket, melyek az elmúlt húsz év során az önkormányzatok erőfeszítései révén meg tudtak erősödni. Mi ez ellen tiltakozunk, és a tendenciát meg akarjuk fordítani. Lennie kell postának, orvosi rendelőnek, és legalább alsó tagozatos általános iskolának a falvakban is.

- Közben olyan törvények születnek az ország házában, melyek visszafordíthatatlanná tesznek a Fideszével szemben haladó folyamatokat.
- Mi a MAGOSZ-szal mindent megteszünk azért, hogy a romboló törvényalkotást hátráltassuk, de nem rettenünk vissza attól sem, hogy köztéri demonstrációkkal parancsoljunk „megálljt” a vidéket sújtó kormányzati politikának. Nincs olyan kátyú, melyből összefogva, ne tudnánk az ország szekerét kiemelni!

- Mi az, ami önt ennyire bizakodóvá teszi?
- Én 1988 óta benne vagyok a politikában, és ezalatt azt tanultam meg, hogy kilátástalan helyzet nincs. A rendszerváltáskor reménytelen mezőgazdasági és iparszerkezetű, ráadásul végletekig eladósodott Magyarországot örököltünk meg. Ezt kellett újraépíteni. Sikerült, ha nem is a legfényesebben.

- Nemrég hazánkba látogatott Nicolas Sarkozy, francia köztársasági elnök. Egyes újságok arról írtak, hogy megbeszélésük során valamiféle feszültség támadt. Mi az igazság?
- A francia köztársasági elnök nem szokott találkozni az ellenzék vezetőivel, velem azért találkozott, mert mi régi baráti viszonyt ápolunk egymással. Hosszú idő óta együtt dolgozunk az Európai Néppárt elnökségében. Meghívott a pártjuk októberben sorra kerülő kongresszusára Párizsba is.

- A társadalomban jelentős feszültség érzékelhető, amit sokan a politikai megosztottságra vezetnek vissza. Van a szocialista pártnak olyan személyisége, akivel az ellenzék parlamenti keretek között békében tudna együttműködni?
- Lehet, hogy van, de ebben a pillanatban nem látszik. Egyéb iránt a társadalomban nem politikai, hanem szociális feszültségek vannak. A politika azért feszült, mert az élet is nehéz és feszült Magyarországon. Ha az emberek azt érzenék, hogy jól fut a szekér, hogy a munkájuk nyomán az egyről a kettőre tudnak jutni, akkor a vitáknak, nem lenne akkora jelentősége, mint amilyen manapság. A családok 75 százalékának nincs pénzügyi tartaléka, több millió ember nem tudja hó végén kifizetni a számláit. Mindenki a politika felé fordul, hogy történjen már valami.

- Tehát a kormány oldalon nem látszik partner az ellenzék számára?
- Mi azt látjuk, hogy volt egyszer egy baloldal, melyet Horn Gyula neve fémjelzett 1990 után. A régi balodal helyére „ifjú törökök” léptek, akik szociálisan érzéketlenek, az állami vagyont kiárusítják, a közpénzeket egymásnak osztogatva eltűntetik, a népi szociális balodal pedig eltűnt. Nem látom azokat az embereket a baloldalon, akikkel a szociális problémák megoldásában együtt lehetne működni.

- A Fidesz a közép- és kisvállalkozókat kívánja támogatni a gazdaságban, miközben a globalizált világban kontinensek harcolnak egymással. Ezek a kisebb egységek miként tudnak bekapcsolódni a gigászok harcába?
- Először is ne becsüljük le a saját, magyar piacunkat. A kis és középvállalkozók szerte a világban a saját piacukon sikeresek. A pékek, boltosok, kis üzemek működtetői a gazdaság olyan területein pótolnak hiányt, ahová a hatalmas vállalatok képtelenek bejutni. Ott pedig, ahol tőkeerősek, nem csak versenyképesek a külföldiekkel, hanem még exportra is futja az erejükből. Románia déli részét ellepték a tőkeerős kis és közepes olasz vállalkozások, melyek elsősorban családi alapon működnek. Ráadásul a kis és középvállalkozások sokkal több embernek adnak munkát, mint a multik. Ma Magyarországon ez az arány kétharmad – egyharmad a kisvállalkozások javára. Tőlünk nyugatabbra is úgy van, hogy a nagy hasznot a multik termelik, de munkát az embereknek a kis és közép cégek adnak. Soha nem lesz olyan világ melyet csak a mamut cégek fognak uralni.

- A parlamentben valamikor élénk labdarúgó élet is volt, most mintha „halálosan komollyá” vált volna az ország háza.
- A parlamentnek van futball válogatottja, ami több pártból áll, ám most, hogy a kormány tönkretette a gazdaságot és becsapta, semmibe vette az embereket, a pályán nem szívesen keressük egymás társaságát. Pedig én még arra is emlékszem, hogy Keller László, MSZP-s képviselőnek gólpasszt adtam… Vagy ott van Gráf József miniszter úr, egészen nagyszerű középhátvéd, az MSZP-s Puch László is kiválóan védett még néhány éve. Mádi László, Varga Mihály és Kósa Lajos - tíz kiló mínusszal - nagyszerű középpályás volt, Kövér László balhátvédet játszott, Áder János erőcenter, egyszóval ma is kitelne a képviselőkből egy focicsapat.

- Van Önöknek sikeres futball múltjuk is...
- Természetesen, Bonnban megvertük a német parlamenti válogatottat 2-0-ra, de kikaptak tőlünk az angol honatyák is 2-0-ra a Fradi pályán. Még néhány év, és a nálunk nevelkedő fiatalok az „igazi” fociban is képesek lesznek erre. Én bizakodó vagyok.


Szabad Föld  - Palágyi Béla

« vissza

Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országházban fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt - közölte a miniszterelnok.hu-val Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010