Azért a víz az úr
2008. február 28.
Nem közömbös, hogy hányan voksolnak a népszavazáson: az elsöprő részvétel elsöprő következményekkel járhat - nyilatkozta a Heti Válasznak Orbán Viktor.
- 2006 végén azt nyilatkozta lapunknak: „ha sikeres a népszavazás, a koalíciónak megoldást kell találnia a bizalmi válságra, szakértői kormány vagy előrehozott választás formájában”. Újabban mintha óvatosabban fogalmazna.
- A népszavazáson világossá válhat: tartósan nem lehet az emberek akaratával szemben kormányozni. Ha mégis ez történik, abból nyílt bizalmi válság fakad, amit a kormánynak kell megoldania.
- Anno azt is jelezte, a referendum után „minden, az alkotmányosság határait átlépő eseményért kizárólag a kormány viseli a felelősséget”. Tartja?
- A közrend fenntartása a mindenkori kormány feladata.
- Tehát a Fidesz nem fogja tovább hűteni az indulatokat.
- Mi felelős ellenzék vagyunk, de nem vehetjük magunkra a rendteremtés felelősségét. Amit tehettünk, megtettünk, utat nyitottunk a békés akaratnyilvánítás előtt; a népszavazás az erőszakmentes társadalmi mozgalmak legmagasabb rendű formája.
- Újbudán ugyan lelépte a Fidesz jelöltje az ellenfeleket, népszavazási mércével mégsem világrengető a siker: a választásra jogosultak 27 százaléka mondott igent a győztesre.
- Inkább köszönjük meg az embereknek, hogy ennyien elmentek. Annyi értelme van összevetni a népszavazást egy időközi választással, mint almát a körtéhez hasonlítani. Az előző ciklusban éppen eleget kínlódtunk olyan időközi választásokkal – gondoljon Szécsényre vagy Sopronra –, ahol a részvétel messze 30 százalék alatt maradt. Az újbudai 38 százalék tekintélyesnek mondható.
- Az MSZP népszavazási taktikája viszonylag egyértelmű: „aki nincs ellenünk, velünk van”. Vagyis a fő kormányerő a távolmaradókat is magához könyveli majd el. Hiába lesz tehát hárommillió igen szavazat, ha közben ötmilliónyian vannak, akik nem parancsolnak megálljt a „reformkormányzásnak”.
- Szögezzük le, a népszavazás akkor sikeres és eredményes, ha legalább kétmillióan állást foglalnak az igenek mellett. Ezután a futball szabályai érvényesek: a többség megy a maga útján, a kisebbség pedig magyarázza a bizonyítványát.
- Kétmillió igent még ki lehet magyarázni. Négyet nem lehetne.
- A jövő szempontjából valóban nem közömbös a részvétel. Elsöprő részvétel elsöprő következményekkel jár, véget vethet a hazugság politikájának.
- A kampányguruk szerint akkor lehet magas részvételt generálni, ha a felek nem térnek ki egymás elől. Ön mégis inkább a jövőről, Gyurcsány Ferenc pedig népi részvényekről beszél.
- Ha igaz, hogy az egyszerű világlátás a boldog élet előfeltétele, a kampányguruk nyilván boldog emberek. A valóság inkább úgy fest, hogy az éles helyzeteket, a feloldhatatlan konfliktusokat maga az élet állítja elő: egyre több családnak kell kölcsönkérnie, hogy a hónap végén kifizethesse a rezsijét; egyre többen nem tudják egyetemre járatni a gyermeküket; s vannak, akik, bár megkörnyékezte őket a betegség, orvos helyett inkább takarékoskodnak. Ezek valódi szociális konfliktusok, amelyek indokolják a magas népszavazási részvételt. A szociális válságról a kormány tehet, s az dühöt vált ki. Az emberek a kiutat keresik, és elvárják tőlünk, hogy megmutassuk az új irányt.
- Ha csak gyenge győzelmet arat a Fidesz, ugyan mi akadályozhatná meg a kormányt, hogy a vizitdíj eltörlése után orvoslátogatási hozzájárulást vezessen be? A tandíj helyett meg beiratkozási díjat.
- A népszavazással az emberek azt is bejelentik: olyan nincs többé, hogy egy kormány megállapodik velük, majd az ellenkezőjét teszi. Petőfit egyebek mellett azért soroljuk a klasszikusok közé, mert lejegyezte: „azért a víz az úr”. Lehet persze azzal is próbálkozni, hogy Xerxész módjára megkorbácsolják a vizet, de az efféle eljárás sikerességét a történelem nem igazolta. Egy kormány, amelynek ég a feje fölött a tető, csak akkor gyújt újabb tüzeket maga körül, ha szeretne kiiratkozni a közéletből. Hogy a kormány politikájának bukása után mit kezdenek a szocialisták a hazugság politikájának kiötlőjével, bizony fogas kérdés.
- A miniszterelnök azt mondja: önnek kell majd a háziorvosok, kórházi és egyetemi emberek szemébe néznie, ha elveteti tőlük a pénzüket.
- Régi nóta. Az oktatási rendszer és az egészségügyi alapellátás működtetése az állam feladata. Európai összevetésben a magyarokat különösen magas adó- és járulékteher sújtja, vagyis minden újabb díj azt jelenti, hogy másodszor is fizetni kell azért, amiért egyszer már fizettek. Ha az emberek nem törlik el vizitdíjat, a napidíjat és a tandíjat, a kormány mindezt további sarcolásra vonatkozó fölhatalmazásként éli majd meg – és a háromszázból ezer forint lesz.
- Őszintén: ezt ugye riogatásnak szánja?
- A mi „riogatásainkkal” az a baj, hogy egytől egyig bejönnek. Lett gázáremelés, lett tandíj és lett vizitdíj. A tények magukért beszélnek.
- Ön szerint kormányváltó hangulat van az országban? Mozgalmak ide vagy oda, a nép még az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt is – ahogy mondani szokás – benyelte.
- Kormányváltó felbuzdulásnál többről van szó; az emberek már túlléptek a mai kormányon, immár a kiutat keresik, és új irányt, új politikát várnak. A hangulat a február 11-én elfogadott törvény felől csak azért tekinthető nyugodtnak, mert az ország elképzelhetetlennek tartja, hogy egy ilyen törvény hatályba lépjen. Az embereknek lesz lehetőségük, hogy népszavazáson védhessék meg a sok évtizede működő egységes egészségbiztosítást.
- Az Albert-házaspár kezdeményezését tehát a népszavazás második fordulójának tekinti?
- Szerettük volna, ha az emberek a Szociális Népszavazással egy időben elmondhatták volna véleményüket az egészségbiztosítás privatizációjáról is, de az MSZP és az SZDSZ megakadályozta. Az Albert-házaspár kérdésével pedig ugyanazt teszi a kormány, mint a Szociális Népszavazással: megpróbálja ellehetetleníteni. Ezúttal egy nem túl szellemes, kültelki trükkökre emlékeztető megoldást választottak: a több biztosítót több pénztárnak, az üzleti alapú rendszert pedig szolidaritás-alapúnak nevezték el. Lesz itt még dolga a jogásztársadalomnak.
- A jogászok máris dolgoznak: Morvai Krisztina például állítja, Sólyom Lászlónak hatalmában állt volna megtagadni a törvény aláírását. Ön szerint?
- Nem az a kérdés, hogy Sólyom László mit tett vagy tehetett február 11-ét követően. Szakszervezetek, szakmai szövetségek, civil és betegszervezetek világossá tették, polgárok százezrei pedig írásba adták, hogy ez a törvény ellentétes az emberek érdekével. A jogszabály első elfogadása után az államfő egy gyenge és egy erős eszköz közül választhatott. Ő mérlegelt, és a gyengébbikhez nyúlt, azaz visszaküldte a törvényt a parlamentnek. Ha az Alkotmánybírósághoz fordult volna, most nem kellett volna aláírnia.
- Mi lenne egy Fidesz-kormány első egészségügyi ténykedése?
- Ha mégis életbe lépne az egészségbiztosítási törvény, azonnal hatályon kívül helyeznénk. Miután az ország egyes pontjain más és más betegségek a gyakoriak, elsőként kistérségekre lebontott betegségmegelőző és egészség-megőrzési programot hirdetünk majd, folytatva a 2001-ben kijelölt irányt. És ami a legfontosabb: elő kell segítenünk, hogy a magyar társadalom ismét úgy tekinthessen az orvosokra, nővérekre, mint különleges megbecsülést érdemlő polgártársainkra.
- A minap azt mondta, a Fidesz már elmozdult a kormányzati szerep felé. Árnyékkormányuk is lesz?
- Az ellenzék eredendően azért dolgozik, hogy a kormány minél kevesebbet tévedhessen. A Fidesz 2007 végén elkészítette alapprogramját, s ezzel túllépett a klasszikus ellenzéki szerepkörön. Mi inkább munkát, mintsem pozíciókat szeretünk osztogatni, árnyékkormányunk ezért aligha lesz. Illő szerénységgel mondom, a Fideszben és környékén jelenleg három kormányra való elismert szakember áll rendelkezésre.
- Évértékelőjében Gyurcsány Ferenc is adott egy alapprogramot: 2009-re 250 milliárd forintnyi pénzmaradványt ígért, amit közös javunkra kíván elkölteni.
- A Magyar Nemzeti Bank a minap jelezte, hogy tovább nőtt az államadósság. Közgazdasági képtelenség megtakarításról beszélni, amikor egyre több hitelt vesz fel az ország. Ismerünk persze kormányokat, amelyek a hatalmon maradásuk érdekében szakajtószám osztogatnak kölcsönként felvett összegeket, s közben azt hirdetik, ez az új világ hajnala. Ez történt 2006-ban, és ha az emberek újra hagyják kiénekelni a sajtot a szájukból, megint ide jutunk. Osztogatni ugyanis lehet: mindig lesznek hitelezők, akik megfelelően magas kamatért hajlandók finanszírozni egy uniós országot. Ha összetalálkozik a modern pénzügyi rendszer és egy kutyaütő szocialista kormányzat, annak általában ez a vége.
- Hányadán áll a Fidesz a hazai gazdasági elittel? Az álmoskönyvek szerint egy kormányváltás az üzletemberek átpártolásával kezdődik.
- Az üzletemberek saját érdeküktől vezettetve általában kormánypártiak, mert számukra létkérdés a megbízható, szavahihető országvezetés. Ugyanakkor a magyar vállalkozók mára megtanulták: kapcsolataikat kiegyensúlyozottan érdemes alakítani, s az ellenzékre sem ellenségként, hanem leendő kormányzópártként tekintenek. Hogy találkozóink intenzitása – az üzleti elit igényeinek megfelelően – sűrűbbé vált, nyilván nem véletlen.
- Venne Szerencsejáték-részvényt?
- Kisebb gondom is nagyobb ennél. Úgy tűnik, hogy a kormányzat egyre blődebb petárdákat durrogtat. Mindenki emlékezhet 2005-re, amikor kedvezményes földtulajdont ígértek az embereknek. Az eredmény ismert: gazdáknak, gazdálkodó családoknak egy négyzetcentiméternyi föld sem jutott.
- Akkor vegyük másféle petárdákat. Rudolf Péter színművész nemrég a korrupcióról szólva elsütötte: „ostobaság lenne azt állítani, hogy erről csak az egyik vagy a másik oldal tehet”.
- Hadd ragaszkodjak a tényekhez. Amikor a Fidesz-kormány befejezte működését, egy lángoló tekintetű államtitkárt bíztak meg – külön apparátust rendelve mellé –, bizonyítsa be a polgári kormány mélységes romlottságát. Több mint száz eljárást indítottak, a végén mind elbukott. A polgári kormány becsülete viszont talpon maradt.
- Ezt hallva bizony sokan elkezdenének simicskázni, kayaibrahimozni meg tokajozni.
- A rágalmazás, a lejáratás nem ma kezdődött, és nem is ér véget holnap. A recept adva van, ám ha egy politikus ettől megretten, válasszon másik sportágat. Mi haladunk a magunk útján. A Járai Zsigmond vezette befektetői tanács javaslatcsomagjának egy része vélhetően a korrupció visszaszorítására vonatkozik majd. A mi felfogásunk szerint a gazdasági élet versenyképes szereplői érdekeltek abban, hogy letörjük a korrupciót. Emellett léteznek az állami ellenőrzési szervek, amelyek az átadás-átvételkor listába veszik azokat az ügyeket, amelyeket ki kell vizsgálni. Azokat a jogszabályokat, amelyek miatt elburjánzott a bürokrácia, s megéri inkább a jogsértés útját választani, egy csomagban hatályon kívül fogjuk helyezni.
- A Fidesz kormányerőként tenne gesztusokat a baloldalnak?
- Mi a baloldallal szimpatizáló embereket is szolgáljuk a munkánkkal. Összefogásra van szükség, melynek első lépése éppen a népszavazás lehet.
Heti Válasz - Bódis András



