- Jó estét kívánok!

 

- Talán szegény Lajos megvédésével kellene kezdenem, ugye, nem tudjuk pontosan, mi hangzott el, az elmúlt napokban nekem sem volt módom beszélni a polgármester úrral, a híradások rövid, kivonatos összefoglalóit pedig óvatosan kell kezelnie az embernek. Tehát inkább tekintsük elvi kérdésnek a kérdését...

 

- Szerintem minden nép maga dönti el, hogy miféle kormányzati formában szeretné irányítani az életét, úgyhogy a németek ügyét, ha megengedi, én nem kommentálom.

 

- Nézze, én mindig is úgy képzeltem a demokráciát, hogy az emberek fölhatalmazzák a politikusok egy részét azzal, hogy az általuk meghirdetett és az emberek által jóváhagyott program szerint irányítsák egy adott ország következő néhány évének életét. Rivalizáló programok vannak, egyik program nem olyan, mint a másik, az emberek azért választanak közülük, hogy egyik, s ne a másik valósuljon meg. S ha ezt lefordítom magyarra, ebből a követhetetlenül absztrakt szófűzésből, akkor azt mondhatom, hogy 2006-ban az emberek azt döntötték, hogy ne a Fidesz által fölkínált program, hanem az MSZP által felkínált program valósuljon meg Magyarországon. A baj éppen abból van, hogy nem az valósul meg, amit az emberek egyébként jóváhagytak. De ez a lényegen nem változtat, hogy az embereknek dönteniük és választaniuk kell, hogy milyen irányba, hogyan fejlődjön a hazájuk.

 

- Hát, az egy másik dolog, hogy a konkrét mai válságból, egyre gyötrőbb válsághelyzetből hogyan kell kisegíteni Magyarországot. Én azt hiszem, hogy egy egyértelmű és világos válságkezelő programra van szükség. Kormányozni szerintem nem lehet választói felhatalmazás nélkül, a Fidesz a maga részéről ezt mindig világossá tette, tehát ilyen pártok közötti hatalmi alkudozások, paktumok, azok idegenek a mi világunktól, ha az emberek fölhatalmaznak bennünket, ha elfogadják a javaslatainkat, akkor szívesen kormányzunk, ha az emberek ezt nem teszik, akkor viszont hagyjuk, hogy azok kormányozzanak, akiket az emberek erre fölhatalmaztak. Ráadásul a szocialistákkal most azért is lehetetlen nagykoalíciót kötni, mert nem tudok mondani egyetlen egy olyan programelemet és egyetlen olyan személyt se, akit, ha beemelnénk egy nagykoalícióba, hozzá tudna adni valami értékeset a nagykoalícióhoz, csak gyengíteni tudnának ma egy nagykoalíciót.

 

- Hát persze...

 

- Hát, mit tudnak behozni oda? Hát ma, ha van egyáltalán megfogalmazható közakarat Magyarországon, amit ki tudunk olvasni a, állampolgárok véleményéből, akkor az valami olyasmi, hogy sürgősen abba kéne hagyni,a mi most zajlik, egy érzékelhető változást hozó gazdasági és politikai fordulatra van szükség. Ezt a fordulatot nem hajthatják végre azok, akik egyébként belevitték az országot a mai nehéz helyzetbe, helyettük másoknak kell kijavítani. De hát a demokrácia világa már csak ilyen, az egyik elrontja, a másik meg kijavítja.

 

- Nagykoalícióban pártok vesznek részt, szakértői kormányban pedig nem.

 

- Így van, ezért mindenfajta szakértői kormány is csak korlátozott mandátummal és csak korlátozott időre jöhet létre.

 

- Szerintem igen...

 

- Szerintem semmifajta közösködés a mai kormánykoalícióval, semmilyen szinten nem vállalható. Tehát az ország tönkretételében oda jutott a mostani kormány, ami túl van minden bocsánatos bűn határán. A korrupció, amitől szenved az egész ország, az olyan kiterjedt, hogy itt most már nincs miről beszélni. A gazdaság állapota, az elhibázott költségvetések, azok olyan súlyos hibáknak minősülnek, amit nem lehet toldozgatással-foltozgatással kijavítani, egy merőben új társadalom- és gazdaságpolitika szükséges ma Magyarországon.

 

- Nézze, azért nem fontolunk meg részleteket, mert az egésszel sem értünk egyet. Ha az ember az alapötletet idegennek érzi magától, akkor fölösleges a részletein rágódnia.

 

- A mai magyar közéletben az ember nem nagyon számíthat semmire se, hiszen a mai politikának és a magyar közéletnek a legjellemzőbb tulajdonság az a kiszámíthatatlanság, nem tudjuk mi lesz holnap és nem tudjuk mi lesz holnapután. Azt tudom, hogy minek kellene lennie, de...

 

- Hát minél hamarabba egy választásnak.

 

- Minél hamarabb, persze. Én azt gondolom, hogy az embereket becsapták, a demokrácia értékeit elsilányították, korrupcióban úszik az ország, a kormány képtelen arra, hogy a változásra érett területeket értelmes módon változtassa meg, tehát, amit reformnak monda, az valójában csak káoszt idéz elő, a szociális válság elérte azt a határt, amit lassan elviselhetetlennek lehet tekinteni, a következő évi költségvetés az idei évnél egy sokkal rosszabb évet vetít előre. Mire várunk még? Tehát én azt gondolom, hogy annak az alkotmányos eszközeit érdemes keresni, hogy az emberek minél hamarabb kiharcolhassanak maguk számára egy előrehozott választást.

 

- Hát, nem gondolkodtam, én inkább a múltból itt maradt gyöngyszemnek éreztem ezt a mondatot, tehát, nézze, ilyeneket úgy a '80-as évek második felében lehetett mondani, de 90 óta Magyarországon politikai szabadság van. A politikai erők, például a pártok, azok rendelkeznek tagsággal, azoknak szabad akaratuk van, kongresszusuk, választanak vezetőket, elfogadnak programot. Egy másik párt, nem tud abba beleszólni, hogy ki legyen egy tőle független pártnak az elnöke, milyen legyen a programja és nem is léphet fel azzal az igénnyel, hogy egy másik párt úgy alakítsa a saját arcát, programját, vezető összetételét, hogy az egy másik pártnak tessék. Tehát ez egy egypártrendszerből itt maradt mondat, ami arról szól, hogy milyennek kellene lenni annak az egyetlen pártnak. Most már szabadság van, úgyhogy olyan pártok vannak, amilyet ezek a közösségek a politikában, közéletben szerepet vállaló emberek közösségei létrehoznak és jónak látnak.

 

- Biztos gusztus dolga, hogy nem éreztem annak.

 

- Miért jegyeztük volna föl? A törvények ma világossá teszik, hogy az emberek milyen adatokat adhatnak át a szervezeteknek, mi ezeket a törvényeket mindig betartottuk. Természetesen fölírtuk az adatokat, mivel le kellett adni. Az aláírásgyűjtés lényege éppen abban áll, hogy a népszavazási törvény által megkövetelt adatokat össze kell gyűjteni, és le kell adni.

 

- Csak olyan adatokat lehet kezelni és tárolni, amelyeknek a tárolásához hozzájárult az érintett, és mi csak olyan adatokat tárolunk, amihez hozzájárul az érintett, ráadásul írásban kell hozzájárulni.

 

- Hogy mondjam? Nagy párt vagyunk, tehát nem tudom azt mondani, hogy a sok ezer tagunk valamelyik meggondolatlan embere nem csinál valamit. De azt tudom mondani, hogy ha valaki hogy ha bárkinek ilyen információja van, akár gyanúja, akár bizonyítéka, akár csak egyszerűen híresztelést hallott, akkor azonnal jelezze a Fidesz Központ felé, mert mi az ilyen eljárásokkal szemben az ilyen tettekkel szemben a Fideszen belül is föllépünk természetesen.

 

- Hát három kérdésben lesz népszavazás.

 

- Hát, erre van egy rossz játék, egy méltatlan ügyeskedés, ami mögött a kormány áll szerintem. Az elmúlt egy év az arról szól szerintem, az arról szólt, hogy hogyan lehetne megakadályozni, kicselezni a népakaratot, illetve a népszavazást.

 

- Alternatív kérdések, határidők, az OVB magatartása, odaküldöm, visszaküldöm, az Alkotmánybíróság döntését nem akarom megérteni, holott az egyértelmű, akkor még egyszer meg kell járni az ügynek az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság közötti utat. Szóval, itt mindent bevetettek, ami ahhoz kell, hogy halasszák, és apasszák a kérdéseket, illetve a kérdések iránti lelkesedést. Szerintem most már végjátéknál vagyunk. Még mindig előfordulhat, hogy az Országos Választási Bizottság azt mondja, hogy neki több idő kell, hogy megszámolja, holott megjegyzem, hogy a korábbi népszavazásoknál nem kellett neki sok idő. Pontosan tudjuk, hogy melyik korábbi népszavazásnál hány aláírás megszámolására mennyi idő volt szükséges a Választási Bizottság részéről. De biztos lesz kísérlet, hogy ezt valahogyan meghosszabbítsák.

Én azt gondolom, hogy ha végre észre tér a kormánykoalíció, és belátja, hogy népszavazás márpedig lesz, ez ellen most már semmit sem tehetnek, akkor most már jobb volna tisztességesen viselkedni. Nem pedig méltatlanul, hát nem húzni az időt, az OVB minél hamarabb, értelmes határidőn belül, de minél hamarabb számolja meg ezeket a szavazatokat, vagy aláírásokat. A parlament még a téli ülésszak vége előtt, tehát a mostani ülésszak vége előtt, tehát december hónapban hozza meg a szükséges formai döntéseit, érdemi döntésre nincs lehetősége, csak formaira, és kínálja föl a lehetőséget a köztársasági elnöknek, hogy még ebben az évben, vagy a következő év elején megjelölje a választásra bocsátandó népszavazásnak az időpontját.

 

- Nézze, az lenne jó, ha már múlt időben beszélhetnénk az egészről, és már mögöttünk lenne a népszavazás. Az lett volna az ideális. Most jön a tél, nyilván kora tavasz tűnik a legésszerűbbnek. De még egyszer mondom, itt, talán még ezt sem kellett volna mondanom, mert alkotmányjogi értelemben illetlenség, hiszen a köztársasági elnök kizárólagos joga, hogy bizonyos törvényi korlátok között, de maga egyedül jelölje ki az időpontot.

 

- Én hogy mondjam alkotmányos jogérzék okán sem tartom ezt elképzelhetőnek, másrészt túl vagyunk már minden határidőn, tehát ezt a három kérdést már újabb kérdésekkel fölszaporítani nem lehet.

 

- Nézze, ennél többet is tulajdonítok, én a népszavazást egy új időszámítás kezdetének is gondolom. Sőt, gondoljunk bele, hogy ilyen még nem volt Magyarországon.

 

- Szociális népszavazás még sose volt.

 

- Olyan, szociális tartalmú kérdésekben, amelyek az emberek mindennapjait érintik, húsbavágóak, és a személyes életlehetőségeiket szűkítik, illetve tágítják.

 

- Háromszáz forint egy alkalommal, az egy évben elérheti akár a hatezer forintot is. Mellé a kórházi napidíj, ami ugyancsak több ezer forint, hát a mai szociális válság körülményei közepette évi néhány ezer forint az jelentős tétel. Másfelől ez az egyszeri háromszáz forint akadályoz meg ma sok embert abban, sok ezer embert abban, hogy bár betegnek érzi magát, mégis, illetve mégse menjen el orvoshoz, mert nem akarja kifizetni, vagy nem tudja kifizetni a vizitdíjat. A beteg emberek azért nem tudnak elmenni orvoshoz, mert nem tudják megfizetni az orvoshoz fordulás költségét.

 

- Ha megengedi, nem óvatosan válaszoltam, hanem megfontoltan. Már ha szabad az embernek a saját maga szavait pozitívan minősítenie. Ugye, azért mondtam, hogy ilyen még nem volt, mert szerintem egy olyan elementáris összefogás, vagy elementáris erejű összefogás, egy olyan széles összekapaszkodás jöhet létre a népszavazás során, ami korábban nem volt, és ezért egy ismeretlen hatású jelenség Magyarországon. Azért ma nyitva áll annak a lehetősége, hogy a kormányzó urak és hölgyek egy olyan velük szemben kifejeződő mértékű és szélességű, és szervezettségű népakarattal találják magukkal szembe, amelyre még nem volt példa. Tehát ennek a hatását fölmérni ma szinte lehetetlen. Tehát én azt gondolom, hogy az egész politikai élet számára egy új kezdetet, egy megrendítő hatású végeredményt is beleláthatunk ma még az esélyekbe. Én azt gondolom, hogy az embereknek elegük van abból, hogy semmibe vették őket, hogy becsapták őket. Ezek a kérdések megtestesítik – a szociális válság konkrétumain túl – az ő becsapottságukat, félrevezetésüket, megtévesztésüket. Demokráciakérdést is képviselnek, és a kormánnyal szembeni, a kormány alkalmatlansága, ügyetlenkedése okán kialakult ellenérzéseket is ki tudják fejezni. Tehát szerintem egy olyan közös akarat, egy olyan közös kiáltás, egy olyan közös véleménynyilvánítás lesz a népszavazás, amilyet nem ismerünk Magyarországon. Ön mondta, hogy voltak már népszavazások. De milyen kérdésekben is? NATO, Európai Unió, tehát igazából húsbavágó, mindennapi élethez kötődő, családok százezreit érintő kérdésben nem volt. Tehát ezért ennek én nagy jelentőséget tulajdonítok, és hiszek abban, hogy Magyarország ebből a mostani helyzetből csak széles összefogással juthat ki. Ami nem a politikusok összefogását jelenti, hanem egy nagy egybehangzó akaratot. Ez fog szerintem, illetve ez születhet meg a népszavazás eredményeként.

 

- Hát hogyne! Ilyen vágy nem lesz, ilyen vágy van. Mert ez egy természetes emberi vágy. Az ember nemcsak azt szereti tudni, hogy mivel elégedetlen, tehát hogy mi az, ami most van és elutasítja, hanem azt is tudni akarja, hogy milyen lehetne, hogyan lehetne másképp, hogyan lehetne jobb. De a Fidesznek a politikusai nap mint nap választ adnak ezekre a kérdésekre, tehát mi pontosan tudjuk, hiszen már kormányoztunk egyszer, hogy hogy néz ki egy egészséges, az emberek érdekét szolgáló oktatási meg egészségügyi rendszer.

 

- Hát nem azt, de azt, hogy az emberek tudják, hogy ha betegek, akkor hova kell fordulniuk, ez egy alapvető követelmény. Ma az e helyzet, hogy az emberek számos alkalommal nem tudják, hogy melyik kórházhoz, melyik járóbeteg-ellátó intézethez kell fordulniuk, hogyha betegek. Következő dolog, hogy megjelent a várólisták jelensége, amely Magyarországon korábban, ha volt is, ilyen széles körben nem volt elterjedt. Tehát ma egy komoly betegséggel küszködő ember nem tudhatja, hogy amikor elmegy az orvoshoz, akkor mit fognak neki mondani, hogy a várólistán két hónap múlva, fél év múlva, vagy egy év múlva kerül rá a sor. És ha az embernek nincs pénze rá, hogy előrevásárolja magát azon a bizonyos várólistán, akkor súlyos betegségekkel is várnia kell, vagy megéri, vagy nem éri meg azt az időpontot, amikor kijelölik az orvosi beavatkozást a számára. Ez elfogadhatatlan. Tehát a várólistáknak a jelenségét vissza kell szorítani oda, ahol mondjuk egy vagy másfél évvel ezelőtt volt a mostani elburjánzást megelőzően. Mi fönn tudunk tartani egy olyan, elfogadható teljesítményt nyújtó egészségügyi rendszert, ahol nem kell fizetni az embereknek a járulékfizetésen túl...

 

- ... ugye ma Magyarországon azt mondják, hogy ingyenes az egészségügyi ellátás, de ez sose volt így. Mindig is fizettünk egészségügyi járulékot, amiből aztán fönntartja az állam az egészségügyi szolgáltató rendszert. Tehát mi a járulékokon túl nem kívánunk ezen túli hozzájárulást, mert abból is meg tudtuk amikor kormányon voltunk, és meg tudnánk a jövőben is oldani az egészségügy működését.

 

- Többször elmondtam már, szelíd hangon, hogy ne tűnjön fenyegetésnek, de egyetlen forintot sem garantálunk abból, amit befektetnek a magántőke részéről a több-biztosítós modellbe. Hát az a helyzet, hogy mi ezt vissza fogjuk alakítani. Többfajta technika létezik a világon, ezek általában vitáktól nem mentes alkalmazottságú technikák, tehát akit hátrányosan érint, a nagytőke ilyenkor mindig kifogást szokott emelni, időnként még jogi eljárások sem kerülhetők el, de ez nem rettent vissza bennünket. Szeretném nagyon világosan leszögezni, hogy a Fidesz, ha megkapja az állampolgároktól a szükséges bizalmat, akkor a kormányzati döntései között igen előkelő helyen, az elsők között szerepelteti majd a privatizált társadalombiztosítás visszaalakítását közvagyonná.

 

- Mi nem vagyunk a magánszolgáltatók ellen. Tehát ha ma valaki egy kórházat szeretne építeni Magyarországon, és egy jó szolgáltatást szeretne nyújtani a magyar polgároknak, akik szívesen vásárolják és tudják megvásárolni, hát akkor tegyék. De arról beszélünk, hogy a ma állami keretek között működő kórházakat, járóbeteg-ellátási intézményeket nem kívánjuk eladni. Azt állítjuk, hogy a magyar államnak kötelessége, hogy fönntartson egy mindenki számára egyenlő elérhetési lehetőséget biztosító, korrekt ellátási színvonalat garantáló, állami tulajdonban lévő vagy köztulajdonban lévő egészségügyi rendszert. Ennek az alapja pedig egy biztosítási alapú, a szolidaritás elvén fölépülő köztulajdonban álló társadalombiztosítási alap, pénztár.

 

- Én ezt egy fontos kérdésnek tartom, ugyanakkor nem tekintem ideológiai kérdésnek. Ugye, az európai társadalomfejlődésben a különböző ideológiák esetében központi szerepet játszott az a kérdés, hogy akkor az államra hogy tekintünk és mekkora legyen: kicsi, nagy, kierjedt avagy szerényebb, melyik területekkel foglalkozhat és mivel nem. Én azonban gyakorló politikus vagyok és nem történész és nem ideológiai, filozófiai szakember, tehát ideológus vagy filozófus, ezért számomra ez nem elvi kérdés, hanem gyakorlati kérdés. Úgy vetődik fel, hogy itt és most, Magyarországon, nekünk magyaroknak milyen államra van szükségünk? Ha így tesszük fel a kérdést, akkor természetesen a Fidesz erre a kérdésre mindig is tudott és most is tud válaszolni.

 

- Ésszerű méretűre szabott, takarékos és erős államra van szükségünk.

 

- Például az egészségügy esetében, azt gondolom, hogy miután Magyarországon az emberek szociális helyzete több mint aggasztó, ezért mi nem állhatunk át egy olyan egészségügyi rendszerre, amely a középpontba az öngondoskodást helyezi, mert az emberek nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy öngondoskodás alapján legyenek képesek meggyógyíttatni magukat, hogyha betegek. Mert ha erre az alapra állunk át, akkor Magyarországon milliószám lesznek olyan emberek, akik nem tudnak meggyógyulni, még a súlyos betegségekből sem, mert nem lesz elegendő öngondoskodási erejük, vagyis pénzük, hogy ezt megfizessék. Ezért az államnak szolidaritási alapon, tehát közösségi alapon működtetnie kell egy egészségügyi rendszert, ami minden ember számára hozzáférhető, vagy...

 

- Nem, csak adót kérünk és járulékot, tehát...

 

- Annál kevesebbet szeretnénk kérni.

 

- Hogyne. A Fidesznek az a koncepciója, hogy az élő munkát, vagyis a dolgozó embereket terhelő járulékot, azt jelentős mértékben csökkentsük, én már 2006-ban is vállaltam ennek a felelősségét, ezt bemutattam akkor Magyarország polgárainak, nem kaptunk erre elegendő bizalmat, ezért ma nem tudjuk kivitelezni, de ha kapunk bizalmat, akkor én újra ezt a vállalást teszem majd a választópolgárok felé...

 

- ... hogy a Fidesz jelentős mértékben, hát nézze, most az, hogy pontosan hány százalékot jelent ez, ezt igazítani kell az adott gazdasági helyzethez, de mindenképpen a mainál jelentős mértékben kisebb járulékról kell gondolkodnunk, ha egy Fidesz-kormányt képzelünk magunk elé.

 

- ... én alapvetően a munkavállalói járulékot szeretném csökkenteni, de a Fideszben vannak koncepciók, amelyek a munkáltatóit is jelentősen csökkentenék, én ezt már szakmai részletkérdésnek tartom. A lényeg az, hogyha a magyar gazdaságnak lendületet akarunk adni, ha azt akarjuk elérni, hogy az emberek munkalehetőséghez jussnak, akkor megállapodást kell kötnünk a magyar vállalkozókkal, kis- és középvállalkozókkal és nagyvállalkozókkal is, abban az ügyben, hogy ők milyen körülmények közepette tudnak és akarnak több embert foglalkoztatni, mint ma. És az ő véleményük egyértelmű, ezeket a tárgyalásokat én már korábban lefolytattam.

 

- Hát, nézze, határmódosításban most nem tudunk gondolkodni, mert nagyobb piacot úgy lehetne létrehozni, ha Magyarország nagyobb lenne, de Magyarország itt és most ott van, ahol, s akkora, amekkora. Ezen nem tudunk változtatni. A piacot úgy lehet megnövelni, hogyha a magyar emberek az eddig elvégzett munkájukért magasabb bért kapnának. Tehát én egyetértek a nagytőkével abban, hogy az lenne a kívánatos, hogy a magyar emberek többet keressenek, s az államnak a tekintetben és a célból kellene együttműködnie a vállalkozói világgal, hogy olyan gazdaságot alakítson ki közösen a vállalkozói világ, a tőketulajdonosok és a magyar állam, amiben a magyar emberek a mainál, ugyanezért a munkáért magasabb fizetést tudnak kapni.

 

- Nézze, már a 2006-os választásra is Navracsics Tibor kidolgozott egy, a maitól jelentősen eltérő, reményeink szerint a mainál ésszerűbben működő államszerkezetet, kormányzati szerkezetet. Én hiszek abban, hogy ez egy jó elgondolás volt, számos szakmai fórumot szerveztünk, hogy az életképességét megvitassuk, szerintem a gyakorlat próbáját is kiállná, tehát a lényegét illetően azt szerintem fönn kell tartanunk a következő választás időpontjában a programpontjaink között. A legfontosabb azonban talán nem is ez a szakmai részletkérdés, hanem az, hogy, szóval komolyan kéne ezt a, komolyan kéne venni a dolgot. Tehát azt nem szabad, hogy a mindenkori magyar állam, éppen most tárgyal a parlament egy következő évi költségvetést és tárgyalja a mögöttünk hagyott esztendő zárszámadását, a magyar állam egy vállrándítással intézze el, hogy alkottuk egy törvényt arról, hogy a költségvetési hiány mértéke hat százalék lesz, aztán majdnem tíz lett, és most azt mondjuk, hogy na, és?! Azt nem szabadna elfogadnunk, hogy az Állami Számvevőszék, az minden évben megnézi, hogy a parlament által megalkotott törvény a költségvetésről teljesült-e. És azt látjuk, például most legutóbb, hogy a 2006-os év gazdálkodásáról az Állami Számvevőszék azt mondja, hogy több minisztériumnak nem fogadja el a költségvetését, egész egyszerűen azért, mert szakmailag elfogadhatatlanok, sőt, van olyan minisztérium is, ilyen az önkormányzati minisztérium, meg az európai integrációs költségvetési fejezetek gazdáira is ez érvényes, hogy azt mondj az Állami Számvevőszék, hogy összességében nem feleltek meg a megbízhatóság és valódiság követelményeinek. Vagyis megbízhatatlanok és hamisak azok az információk, adatok…

 

- ... szerintem ilyen...

 

- ... nem, ilyen súlyos a helyzet még nem volt, hogy egy költségvetési zárszámadásban ilyen véleményt kelljen mondani az Állami Számvevőszéknek, ez szerintem több a soknál, de nem ez a legaggasztóbb, már ez is elgondolkoztató, hanem az, hogy az élet megy tovább, mintha mi sem történt volna. Holott arról van szó, hogy az állampolgárok által az állam rendelkezésére bocsátott pénzeket úgy használták fel egyes minisztériumok, hogy az Állami Számvevőszék minden jóindulat ellenére sem tudja elfogadni az elé terjesztett beszámolókat, mert az nem felel meg, hogy fogalmaztak, megbízhatóság és valódiság követelményének. Na, most ha így bánunk a pénzzel, ha az állam így bánik az állampolgárok munkájának eredményével, vagyis a pénzzel, akkor soha az életbe ez nem lesz egy tisztességesen működő ország, ezen kell elsősorban változtatni.

 

- Nekünk vannak erre vonatkozóan javaslataink. Ha megengedi, azt a régi ötletemet, hogy nem kellene ellopni a pénzeket, azt nem is hozom ide, pedig az is segítene valamit az ország mai állapotán. Például a költségvetési hiány esetében, amiről most ön a kérdésében beszél, nekünk volt, van egy előterjesztésünk, hogy állapítsuk meg a miniszterek és a miniszterelnök személyes felelősségét, ha túllépi a költségvetési törvény a meghatározott hiány mértékét az állam működése, akkor a fizetésük egy részével feleljenek ezért. Hát azért valamilyen rendnek lenni kell. Olyan nincs, hogy, képzelje el, hogy mondjuk itt az InfoRádió, ami gondolom, egy gazdasági vállalkozás, részvénytársaság vagy kft., és ennek a gazdasági igazgatója azt mondaná az év végén a tulajdonosoknak, hogy hát a pénzzel nem úgy gazdálkodott, ahogy megbízták. Ráadásul a megbízhatóság meg a valódiság követelményének sem tud eleget tenni a beszámolójával és kéri, hogy a követező évben is hadd maradjon itt állásban, vagy emeljék föl a bérét, hát mit mond a tulajdonos, páros lábbal fogja innen kirúgni. A politikusok ehhez képet, meg a mai kormánytagok ehhez képest elkövetik ezeket a hibákat, majd megvonják a vállukat és azt mondják, na és, és minden megy tovább, na ezt nem szabad elfogadni, ebbe nem szabad beletörődni.

 

- Hát, most már fölszínre kerültek olyan korrupciós ügyek, amelyek egyértelműen európai és fejlesztési pénzek tudatos fölülről szervezett eltulajdonításáról szóénak, ugye, nem tudom kimondani ennek az úriembernek a nevét, mert hosszú nevű ember volta, aki azt mondta a nyilvánosság előtt, hogy neki táskában a minisztériumba kell vinnie a pénz egy részét, amit majd meg fog nyerni a vállalkozó, akivel tárgyalt

 

- Hát nézze, biztos ön is akart már az életében fölvágni, lányok előtt, a szülei előtt, a gyerekei előtt, valahogy ez sose jutott még eszünkbe, gondolom sem önnek, sem nekem, hogy ezzel a módszerrel próbálkozzunk.

 

- Hát hogyne, természetesen, hát kiderült, hogy egy központilag, a minisztériumból szerevezett pénzeltüntetési rendszer működik. De tudok mondani másfajta példát is, most nem a szándékos pénzeltulajdonításra, legyünk megengedőbbek, de ha már beszéltünk a zárszámadásról, nézi az ember az Állami Számvevőszék jelentéseit, amiből mi, parlamenti képviselők dolgozunk. Nem csak a költségvetést, hanem az ÁPV Rt.-nek a gazdálkodását is ellenőrzi az Állami Számvevőszék, és következmények nélkül találunk ilyen mondatokat ebben a jelentében. Például a MOL részvények értékesítésénél ötmilliárd forint bevételkiesés keletkezik, kárpótlási jegyek bevonására létrehozott részvénytársaság működésénél négymilliárd, a Bábolna-csoporttal kapcsolatos döntések, azok súlyos veszteségeket okoztak a költségvetésnek, szóval azt akarom csak mondani…

 

- Szerintem ezt majd a rendőrségen kellene tisztázni az elkövetőknek, hogy itt gondatlanságból elkövetett vagy szándékos károkozásról van szó. De én most idáig nem merészkednék, mert parlamenti képviselő és az ellenzék vezetője vagyok, nem pedig nyomozó rendőr. De csak szeretném jelezni, hogy az elénk, parlamenti képviselők elé kerülő dokumentumok rendszeresen és egyértelműen beszélnek arról, hogy a közpénzeket elherdálják, a beszámolók nem áttekinthetőek, nem valódiak, milliárdos kártételek történnek, és én csak azt akarom mondani, hogy ma oda jutottunk, hogy efölött a hatalom gyakorlói ma átsiklanak és nincs semminek következménye. Most lehet, hogy ön primitívnek vagy leegyszerűsítőnek tekinti azt a szóhasználatot, amit én itt elővettem, na de hát minek lehet ezt tekinteni, ha nem annak, hogy a pénzek eltűnnek, a pénzek egy részét ellopják, felelőtlenül gazdálkodnak az állami költségvetésbe befizetet adóforintokkal. Hát, nézze, szerintem a helyzet meg a tények, amiket idézek, azok ennél sokkal erőteljesebb kifejezéseket is indokolnának, akár a népnyelv erőteljesebb kifejezései köréből is hozhatnék ide mondatokat, és nem hiszem, hogy a hallgatók túlzásnak értékelnék.

 

- Én nem látok ilyen jeleket. Én azt látom, hogy a Nemzeti Bank közzétett egy jelentést, miszerint a magyar családok 75%-ának nincsenek pénzügyi tartalékai. Ez azt jelenti, hogy máról holnapra élnek. Tehát jó esetben a hónap végén kapott jövedelemből képesek a következő hónap során az életüket fönntartani.

 

- De 75%-nak semmilyen sincs. Nem az a kérdés, hogy sok vagy kevés, ami egy, a mainál jobb helyzetet mutató vita volna, nincs nekik. Ami azt jelenti, hogy ha a megélhetés költségei nőnek, abban az esetben ezek az emberek nem tudnak elővenni megtakarított pénzt, hogy a megnövekedett megélhetési költségeket fedezzék, hanem egy más megoldáshoz kell nyúlniuk. Például hitelt kell fölvenniük, vagy a jó ég tudja pontosan, melyik család milyen túlélési taktikát választ, de egy dolog biztos, hogy a magyar családok nincsenek ma abban a helyzetben, hogy egy kormány eltűrje, hogy a megélhetés költségei Magyarországon növekednek. Márpedig a következő évben a megélhetés költségei növekedni fognak Magyarországon, amivel szemben védtelenek az emberek, és szerintem a kormánynak az emberek oldalára kellene állnia és meg kéne őket védenie ezzel szemben.

 

- Például meg kell akadályozni az áremelkedéseket. Most fogadott el a parlament – szerintem balga módon – egy olyan törvényt, aminek az eredményeképpen például a villamos energia ára jelentősen nőni fog. Ha ezt a törvényt nem fogadta, ha ezt a rossz törvényt nem fogadta volna el a parlament, ez nem következett volna be.

 

- Nézze, voltam miniszterelnök négy évig. És én nem állítom, hogy az ember azt csinál, amit akar – mert a közgazdaságtannak megvannak a maga törvényei, meg egy gazdasági élet sem visel el akármit, de azt bátran mondhatom, hogy az államnak erre komoly lehetőségei vannak, és amikor lehetett, a mi kormányunk,  tehát a polgári kormány ezzel mindig élt is. Ez persze vitákkal járt, engem mindig, bennünket mindig megtámadtak a nagy tőketulajdonosok, akik több profitot akartak, hivatkoztak a világgazdaságra, számos, egyébként logikus érvet is a maguk szempontjából indokolt érvet is fölhoztak, de összességében azért kordában tudtuk tartani az árakat, és nem engedtük, hogy a megélhetés költségei jobban növekedjenek, mint az emberek jövedelemszerzési lehetőségei a gazdaságban.

 

-  Ez például, amit most ön idézett, amikor ezt először láttam, hát, hogy mondjam, nem mondom, hogy sokkot kaptam, de azt hittem, hogy elveszítette valaki a józan eszét.

 

- ... ezek a mesék, ezek a mesék... szigorúan zárt rendszer! A lényeg itt az, hogy van egy javaslat a parlament asztalán, ami szerint háromszorosára akarja emelni a miniszterelnök, illetve a kormány a parlamenti képviselők fizetését. Ezt kikérjük magunknak, ezt vissza kell utasítani. Az ország mai helyzetében ezt nem lehet, jobban aláásni, ennél durvábban aláásni a közbizalmat, mint hogy miközben nőnek a megélhetési költségek, az emberek fizetése pedig ezzel nem tud lépést tartani, vagyis reálbércsökkenés van Magyarországon, miközben az emberek egyre szorosabbra kell, hogy húzzák a nadrágszíjukat, akkor valaki előáll és azt mondja, hogy hát a parlamenti képviselők fizetését a háromszorosára kéne emelni. Ez egész egyszerűen képtelenség. Ez a butaságon túlvan, én itt a parlament lejáratásának a veszélyét látom ebben az intézkedésben, és a parlament lejáratása azonos a demokrácia meggyengítésével, és ezt vissza kell utasítanunk. A politikai erkölcs alaptézise az úgy hangzik, hogy a politikus nem kérhet a választópolgároktól olyasmit, aminek a vállalására ő nem áll készen. Ma Magyarországon egy olyan gazdaságpolitikát folytat a kormány, amelynek eredményeképpen az emberek fizetésének az értéke csökken. Miközben meg azt javasolja, hogy a politikusok a saját fizetésüket emeljék háromszorosára. Ez politikailag az erkölcstelenség kategóriájába tartozik, ami e tekintetben súlyosabb, mint a jogsértés, tehát nekünk ezt nagyon határozottan vissza kell utasítani, ezt nem fogadhatjuk el.

 

- ... hogyne, több is van, több is, ami egybeesik korábbi javaslatainkkal, vagy új ötlet, de megfontolható, persze, számos ilyen van. De ez az ötlet, ez a háromszoros fizetésemelés, nézze, ez képtelenség. Hasonlóan más természetű képtelenségnek érzem a polgármesterség és a parlamenti képviselőség összeférhetősége és összeférhetetlenségének a kérdését. Nézze, én mindenféle pénzügyi szabályozó eszközt lehetségesnek tartok, hogy mennyit kereshetnek, hogy két fizetést lehet-e kapni, vagy csak egyet, vagy másfelet, vagy hogy legyen ez, ez szerintem, erről mind lehet értelmesen beszélni. De egy dolgot nem lehet elfogadni. Azt, hogy a választópolgárokat megfosszuk attól a lehetőségtől, hogy ők olyan emberre szavazzanak, aki felé fönnáll a bizalmuk. Tehát azt el tudom fogadni, hogy pártlistán ne jusson be, ne juthasson be polgármester a parlamentbe, de hogy egyéni jelöltként se indulhasson el, ilyen értelemben tehát hogy ne adjuk meg a lehetőséget egy adott város polgárának, hogy ő eldöntse, hogy szeretné-e látni képviselőként a parlamentben, a város érdekét képviselő képviselőként a parlamentben a polgármesterét vagy sem, szerintem ezt a jogot nem vehetjük el tőlük. Itt egy ésszerű megoldásra van szükség.

 

- ... persze, igen, igen. Tehát az, hogy egyéni jelöltként valaki ne indulhasson el Magyarországon, azt csak nagyon-nagyon szűk körben, nemzetbiztonsági érdekből szabad megtenni, mert ez a demokrácia korlátozását jelentené. Ez fölvet egy csomó kérdést, hogy akkor nem lehet különbséget tenni igazából képviselő és képviselő között, és itt mégis teszünk, de ezeket biztosan meg lehet oldani, mert ezek kétharmados kérdések, és ha egyetértenek a szocialisták és mi néhány elvi kérdésben, akkor meg fogjuk találni a jogi megoldást. Tehát én azt gondolom, hogy sok minden van itt. Egy dolgot azonban nem szeretnék, ha a közvéleményben rögzülne, mégpedig az, mint hogyha ezek az intézkedések segítenének, a most már nyilvánvalóan a mindennapi életünket befonó korrupcióval szemben. Tehát a korrupció oka nem erre a néhány kérdésre vezethető vissza, amit megcéloz a szocialista pártnak a javaslatcsomagja. A korrupció az arra vezethető vissza, hogy ellopják a pénzeket. Tehát hogy az MSZP volt parlamenti képviselője az Ifjúságügyi Minisztériumban központilag kitervelt módon nem létező alapítványoknak ossza szét, osztatja szét az állampolgárok adóforintjait.

 

- Nézze, én egyetértek önnel a tekintetben, ha ezt akarja mondani, hogy az általánosítás az igazságtalan is lehet. De én nem is akarok általánosítani. Én csak azt akarom mondani, ami eddig napvilágra került, hogy tervezetten, jól átgondoltan, éppen hogy a pénzek eltüntetéséhez igazított minisztériumi rendszert hoztak létre. Tehát nem arról van szó, hogy kihasználtak valami rést, hanem, hogy aszerint alakították kii egy államhatalmi szerv működését, hogy lehetségessé váljon ezeknek a pénzeknek az eltüntetése. Ezt maffiamódszernek nevezik. Nem tudok ennél enyhébb kifejezést használni – és ez nem pártkérdés, bármilyen párt környékén, ha valaki hatalomra kerülve ilyen módszereket honosít meg, az a demokrácia ellenségének tekinthető, semmiképpen nem fér vele össze. Tehát nem egyszerűen csak egy gazdasági bűncselekményt követ el, hanem fölzabálja, fölrozsdásítja, hogy mondjam, fölemészti azt a bizalmi tőkét, ami a modern társadalmak demokráciájának az alapját jelenti. Vagyis hogy a választópolgárok megbízhatnak abban, hogy a képviselőik azt a munkát végzik, amiért őket oda küldték, és nem élnek vissza a lehetőségeikkel. Ez adja a demokrácia bizalmi alapját. Hogy ha azt látják, hogy az állam maga egy olyan működési rendre tér át, aminek a középpontjában az áll, hogy hogyan lehet előnyöket szerezni törvénytelen módon, ez, hogy mondjam, szétveri a közbizalmat, és ezen keresztül lejáratja az egész demokráciát.

 

- Nézze, én ugyanazokat az újságokat olvasom, mint ön, ugyanazokat a rádiókat hallgatom, legfeljebb nem olyan hosszan, mint ön szokta. Hát elég egyértelműnek tűnik. Ráadásul én úgy látom, hogy folynak itt az eljárások, nap mint nap kerülnek fölszínre újabb és újabb tények, szerintem mindenki érti, hogy miről van itt szó. A tények szerintem pedig magukért beszélnek.

 

- Én ezzel egyetértek. Az ügyeikbe nem kell beavatkozni, ellenben segíteni kell őket. Az erdélyi magyarság ebben a pillanatban arra készül, hogy képviselőket küldjön az Európai Parlamentbe, ezért egy európai választás történik most Romániában. Azért nem a miénkkel egy időben történt ez, mert Románia később csatlakozott az Unióhoz. Ez egy ugyanolyan európai választás, mint a mienk volt 2004-ben, ha jól idézem az évszámot. És az európai választásoknak az a lényege, hogy az Európai Parlamentbe küldenek képviselőket, ahol pártok vannak. Van Európai Szocialista Párt, Európai Néppárt, Európai Liberálisok és így tovább. Összeurópai ügyről van szó és ilyenkor bizony az egymással rokonszenvező, egy politikai családba tartozó erők jönnek-mennek egész Európában. Wilfried Martens is elment Erdélybe illetve Romániába, és támogatja azokat az erőket, akik egyébként az Európai Néppártba fognak majd küldeni képviselőket és ezt minden pártcsalád megteszi. Tehát én azt javaslom a magyar politikusoknak, hogy az európai választás keretében bátran vegyenek részt a Romániában, illetve Erdélyországban most zajló európai választásban.

 

- Elnök úr, köszönöm a tájékoztatást.