Göbbels-i és sztálini módszerek
2007. január 3.
Interjú Orbán Viktorral a Manager Magazinban.
"Mindig van magasabb értelme annak, ami az emberrel történik. Az ma még nem világos, hogy pontosan mi is ez a magasabb értelem" – idézte a lap Orbán Viktor 2002-ben, a vesztes választások után mondott szavait. A kérdésre, hogy most hogyan látja a Fidesz elnöke az újabb parlamenti választási vereségnek az értelmét, Orbán Viktor úgy válaszolt: a Fidesz előnyére fordította a vereségeket, ezért is távolodott el a Magyarországon uralkodó hagyományos pártfelfogástól és alakított ki egy szövetséget. „Az a legfontosabb tanulsága a 2002-es választási vereségnek, hogy Magyarországnak nem elsősorban politikai pártokra, hanem pártokként is viselkedni képes szélesebb szövetségekre, közösségekre van szüksége. A közösségépítés lett a Fidesz legfontosabb feladata" – szögezte le az elnök.
A 2006-os vereségről úgy nyilatkozott: a szövetségépítés olyan sikerrel járt, hogy csak nyilvánvaló hazugsághadjárattal és sok százmilliárd forint értelmetlen, a választók megtévesztését szolgáló szétosztásával tudott a kormánykoalíció hatalmon maradni. Van azonban megkerülhetetlen ellenzéke, van másik hang, van alternatíva. „Ha a Fidesz nincs, akkor nincs többpártrendszer, és ha a Fidesz nem találja meg a jó válaszokat, akkor Magyarországon már demokrácia sincsen" – jelentette ki Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy akar-e még miniszterelnök lenni, s végiggondolta-e már, hogy esetleg nem lesz mindig politikus, az elnök elmondta, hogy őt eszmei meggyőződés és erkölcsi megfontolások sodorták erre a pályára a rendszerváltást megelőző utolsó években, és azóta annak a kötelességnek próbál megfelelni, ami az akkori döntéséből fakad. „Az a fajta, mondjuk így, nyugatos pályaválasztás, ami a politikusokra jellemző, hogy eldöntik, képességeik, a karrierkilátások vagy a bennük lakozó hajlamok szempontjából a politikus pálya lenne a leginkább megfelelő számukra, és aztán erre a pályára lépnek, nem volt jellemző a 90-es években. Mi nem így kerültünk a politikába, hanem az egypártrendszerrel, az orosz megszállással szembeni, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért folytatott küzdelem egyenes következményeként. Az egy másik dolog, hogy ezt a munkát még ellenzékben is szeretjük, és értelmesnek tartjuk, de mi sosem leszünk úgy politikusok, mint ahogyan azt Nyugat-Európában értik, illetve ahogyan az utánunk következő nemzedék a politikai pályát választja" – válaszolta Orbán Viktor.
„Végiggondolta-e már, hogy 1994 óta a baloldali kampányok legsikeresebb eleme, hogy Ön a Sátán, akitől félni kell. Érzi-e ezt, hogy ez a választási vereségek fontos tényezője volt, s hibásnak tartja-e magát benne?" – szólt a következő kérdés.
Mint mondta: ritkán és nem kellő mélységben került elő az a kérdés, hogy miért van az, hogy míg Közép-Európában minden kommunista párt előbb vagy utóbb átalakult, szétesett, átrétegződött, eltűnt a politika süllyesztőjében, egyedül Magyarországon látunk kivételt. Orbán Viktor szerint ennek eredendő oka az, hogy 1956-ban a kommunisták Magyarországon pórul jártak. Sehol máshol nem vonták felelősségre a térségben a kommunistákat a néppel szemben elkövetett bűneikért. A párt a saját belharcain belüli felelősségre vonást elvégezte, és az egyik kommunista irányzat felakasztotta a másik kommunista irányzat képviselőit, de a nép csak egyszer vonta felelősségre őket: Magyarországon, 1956-ban.
„Magyarországon a megtorlások lezárultával a kommunisták többé nem hittek, sőt, ha értelmiségi társaságban mód nyílt összekacsintani, maguk is kinevették és megvetették azt a néhány szerencsétlen flótást, aki még hitt abban, amit kommunizmusnak neveztek. Ezt a 68-as reform aztán még inkább tetézte, a magyar uralkodó osztálynak ezt a sajátos identitását megerősítette. Az egypártrendszert Magyarországon tehát nem az eszme, hanem a hatalom nevében gyakorolták, vagyis kialakult egy kommunistának nevezett hatalmi konglomerátum, amelynek viszont semmi köze sem volt az eszméhez. Nálunk tehát nem egy kommunista párt, hanem egy hatalmi konglomerátum szembesült a túlélés kérdésével, és meg is oldotta ezt a nehéz feladatot, olyannyira, hogy ez a konglomerátum ma is létezik. Létezik a titkosszolgálati, a gazdasági, szellemi és a média dimenziójában. Ez az összekapcsolódó hálózatok posztkommunista világa" – fejtette ki Orbán Viktor.
„Egy társadalmat kétfajta módon lehet konszolidálni. Az egyik lehetőség, ami Magyarország előtt áll 1990 óta, az ennek a hatalmi konglomerátumnak a konszolidációs mintája. Ez egyébként képes működő társadalmat teremteni. A minta lényege, hogy a hálózatok kiterjesztésén keresztül konszolidál és integrál. Ha valaki a hálózatok rendszeréhez tartozik, lehetőséghez jut, állást kaphat, sőt, egy bizonyos rend szerint előre is léphet. Egy örökölt hatalmi konglomerátum teljes társadalmi alrendszereket lefedő hálózatrendszere, klientúrarendszere konszolidál. Ez az, amit az utódpárt képvisel, és azért sikeres, mert olyanra vállalkozik, amire alkalmas. De van egy másik társadalmi integrációs modell is. Ez a verseny és az érdem elve mentén szerveződik, kifejezetten nem szereti az előbbi típusú integrációt, függetlenül attól, hogy kommunistának vagy nemzeti szocialistának hívják. Az egyénről vallott filozófiai nézetei miatt nem szereti, mert úgy gondolja, hogy az egyén szabadsága, az érdemek szerinti előbbre jutás, és az ehhez szükséges verseny nem érvényesül benne kellőképpen. Ez a Fidesz társadalomszervező felfogása, ezért a posztkommunista hálózatokat a lehető legkisebbre próbálja szorítani, a hatásukat pedig mérsékelni" – mondta Orbán Viktor.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 16 évben a Fidesz mindig következetesen kiáltl-e ezen elvek mellett, Orbán Viktor úgy válaszolt: a Fidesz plebejus párt maradt, annak minden, az establishment számára időnként rémisztő következményeivel. „A küzdelemnek egyébként van egy új, aktuálpolitikai fejezete is. A posztkommunista hatalmi konglomerátum által képviselt társadalomépítési koncepció hívei most kirekesztő típusú lépéseket tesznek. Miután a konszolidációnak egy bizonyos szintjét elérték, az uralmi-hatalmi források és pozíciók felett rendelkező elit status quo pozícióját nem akarják kitenni semmiféle versenynek. Ezt én plebejus nézőpontból is elfogadhatatlannak tartom, mert az alulról jövők számára nem ad elég lehetőséget, az érdem szerinti előrejutás lehetősége erőteljesen lecsökken, de elvi eszmei okokból is elutasítom, az európai társadalomfejlődésről vallott nézeteim miatt sem tartom elfogadhatónak. Ma a kirekesztő fejlődés útjára lépett Magyarország. Ez status quo-védő, a felső tízezer elitpozícióit védő politikát jelent" – jelentette ki Orbán Viktor.
Mint mondta, a Fidesz ezzel szemben egy szolidáris fejlődési modellt képvisel, ami nyitva akarja hagyni a középosztályból az elitbe, és a leszakadó világból a középosztályba való bejutás kapuját, s támogatni akarja a hazai kis- és középvállalkozásokat. „Hasonlóképpen az oktatásból, az egészséges életből való részesedés lehetősége is elsőrendű elvi kérdés számomra. S végül létezik egy pártpolitikai dimenzió is, ahol a napi küzdelem valójában zajlik, és ahol aktuálpolitikai ellenfele is vagyok a mindenkori kormánykoalíciónak" – jelentette ki az elnök.
Ezidáig csak a Fidesz volt képes arra, hogy a mindennapi politikai küzdelmek megvívásához szükséges eszközök terén – pénz, média, holdudvar – óriási öröklött fölényben lévő konglomerátummal szemben állandó társadalmi és hatalmi alternatívát építsen fel. A baloldal viszont állandóan azzal kísérletezik, hogy – Orbán Viktor szerint antidemokratikus módon - a saját modelljét az egyetlen lehetségesként tüntesse fel. Ez a magyarázata annak, hogy „a nincs más alternatíva" gondolata mindig a baloldalon tűnik fel.
„Jómagam továbbra is itt vagyok, ellentétben a baloldal miniszterelnökeivel, akik mindig el is tűnnek, amikor elveszítik a választást. És itt áll egy szervezet is, ami nemhogy darabjaira nem esik, még bővül és erősödik is. Mindez elég ok arra, hogy az ellenfél stratégiájának a középpontjában az a feltételezés álljon, hogy ha engem sikerül eltávolítani, akkor a szembenállás megváltozik a legmagasabb konszolidációs-integrációs szinten, a programok versenyében és az aktuálpolitikai szinten is. Ez téveszme. Amit felépítettünk az elmúlt 16 évben, az sokkal erősebb annál, hogy egyetlen személy eltávolítása tartós problémákat idézhetne elő. A nyugat-európai példák Németországtól Franciaországig, Merkeltől Sarkozyig azt mutatják, hogy az erős struktúrák mindig megtalálják az erős vezetőiket. Ha nem képviselném mindezt, ha meggyőződésem nem adna erőt a napi küzdelmekben, akkor aligha álltam volna a nyomást" - fogalmazott a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor szerint a Fidesz szervezeti ereje óriási, egyedülálló egész Közép-Európában. A politikai küzdelmek sikeres megvívásához pénz kell, s a Fidesz pénze az ellenféllel összevetve elhanyagolható. Médiafelület is kellene, de a médialehetőségek megoszlása ma körülbelül 80-20 arányú a baloldal javára. A politika világában felelősséget nem vállaló, de közvéleményformáló szellemi holdudvar tekintetében is az ellenfél oldalán van a túlsúly, amit nem minőséginek, hanem inkább mennyiséginek és „nyilvánosságesély"-nek tart a Fidesz elnöke. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktorral is nyerhet-e a Fidesz 2010-ben választásokat, a Fidesz elnöke úgy válaszolt: a Fidesz szinte bárkivel nyerhet választásokat, s ha úgy látja, hogy az ő személye a győzelem akadálya, akkor más megoldás felé fognak nézni.
„Van egy másik feltáratlan társadalmi jelenség is" – mutatott rá Orbán Viktor. „Miután eldőlt 1994-ben, hogy a magyar politikai rendszer két tömbre épül, radikálisok mind a két oldalon fellelhetők, bár más a karakterük. A baloldalnak is megvannak a maga szocialista és liberális radikálisai, csak ők nem keresztény fundamentalisták és nem nemzeti radikálisok. Kritikaként nem érdemes felróni azt, hogy az egyébként néppárti politikát folytató jobb- és baloldal integrálja a radikális szavazókat. Ezt én társadalmi szempontból jótékonynak tartom. „Ez akadályozza meg, hogy Magyarország azokhoz az országokhoz hasonlítson, ahol hol jobb-, hol baloldalról nőnek fel radikális erők, amelyeket csak a Jóisten tudja meddig lehet a 20 százalék alatti kalodában tartani" – nyilatkozta az Fidesz elnöke.
Véleménye szerint a mai Európa szenved attól, hogy a nemzetállamok súlyát meghaladó globális üzleti érdekkörök már nem csak azt akarják, hogy egyes politikai döntéseknél beszámítást nyerjen az érdekük, hanem „olyan nyomás alatt tartják az európai politikát, amelynek az a célja és értelme, hogy a versenyképességet, ezen keresztül a profitképesség szempontját kizárólagos politikusi szemponttá tegyék." Orbán Viktor szerint van más racionalitás is, mint az övék. Így az igazságosság, a kohézió, a környezetvédelem, a kultúra, a nemzetstratégia vagy a katonai biztonság szempontjai.
„Más keretek között is értelmezni kell az emberi faj és a magyar emberek életét. Egyetértek, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára óriási lehetőség, hogy Magyarországon nemzetközi cégek működnek. De kellene egy tudatos politika, amely segíti a kis- és közepesek integrálódását a nemzetközi cégeken keresztül a világpiacra. Ennek hiányában kettészakadt a magyar gazdaság, s magától, kormányzati közreműködés nélkül már nem is fog egyesülni. S akkor az örökölt tőkehiány kérdéséről még nem is beszéltünk" – fejtette ki az elnök.
Arra a felvetésre, hogy Magyarországon az emberek többsége kiábrándult a politikusokból, Orbán Viktor úgy reagált: ellenzékből legfeljebb közreműködni lehet az országot érintő kérdésekben. Véleménye szerint – s lévén hogy mégiscsak egy utódpárttal állunk szemben -, a kormányzó pártok felfogása a politikai küzdelem természetéről jelentősen megváltozott a 2002-es kampánytól kezdve. „Olyan innováció érkezett Magyarországra, ami új alapokra helyezte a magyar politikát. A negatív kampány, amiről sokan csak azt gondolják, hogy csúnyákat mondunk a másikról. Többről van szó: a negatív kampány per definitione jellemgyilkosság. Az MSZP 2002 óta ezt honosította meg Magyarországon" – jelentette ki Orbán Viktor.
Erre a jellemgyilkosságra hozta fel példának azt, amikor országos SMS-kampány indult arról, hogy a miniszterelnök eltörte a felesége állkapcsát, mert amúgy is rendszeresen veri. „A feleség gyors interjút kell adjon a híradóban, hogy lássa a világ: egyben van az állkapcsa. A második szakasz az MSZP 2002-es győzelme után kezdődött. Egy nemzeti szocialista és kommunista gyökérzetű találmány jelent meg a politikában. Eszerint a kormánypolitika lényege nem az, hogy a kormány megpróbál jó döntéseket hozni, és utána megvédeni azokat az erkölcsi és szakmai szempontokat, amelyek alapján döntött, hanem az, hogy folyamatos attak alatt tartsa politikai ellenfelét. Ezt tanította Göbbels és Sztálin: legjobb, ha nincs ellenzék, ha van, egyfolytában nyomás alatt tartandó" – magyarázta a Fidesz elnöke.
Orbán Viktor azt is aggodalommal figyeli, ahogy a nyugati, polgári demokrácia szisztematikus felszámolása zajlik. „Az európai demokrácia lényege ugyanis az átláthatóság és elszámoltathatóság a közpénzekkel. Ha négy évig kormányoz valaki, akkor el kell számolni azzal, miként alakult az ország adósságállománya, mire ment el az adófizetők pénze. A kormányzat azonban 2002 óta a demokráciának azokat az ellenőrző pontjait, amelyek a költségvetés átláthatóságát és a kormányzat elszámoltathatóságát garantálnák, felszámolta. Ma Magyarországon úgy zajlik fundamentális társadalomátalakítás az egészségügyben, oktatásban, nyugdíjrendszerben, hogy semmilyen vita nem előzte meg. Most nem arról van szó, hogy legyőzzük őket, hanem azért kell dolgoznunk, hogy egyáltalán a jövőről szóló értelmes vita lehetőségét megnyithassuk. Erről szól a népszavazás" – nyilatkozta Orbán Viktor.
Manager Magazin - Magyari Péter, Mong Attila, Vajda Éva
2007. február 28.
Teljes cikk: http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=728
