Orbán Viktor volt kormányfő a kisszerű nemzetpolitika tarthatatlanságáról, a Fidesz jövőjéről, az erdélyi magyarság autonómiájának és érdekképviseletének perspektívájáról.

- Elnök úr, az elmúlt időszakban az erdélyi magyarság aggodalommal követi az anyaországi belpolitika alakulását. A miniszterelnök tavalyi balatonőszödi beszéde, majd az azt követő budapesti utcai tiltakozássorozat nyomán a közösség úgy érzékeli, hogy a valamikor befolyásos közép-kelet-európai államból Magyarország gyenge országgá vált. Mi okozta az anyaországban uralkodó válságot, és mi lehet ebből a kiút?
- Indokolt a határon túli magyarok szemében látszó aggodalom, amikor Magyarország felé néznek. Minden kisebbségi sorsra vetett közösséghez hasonlóan a határon túli magyarság is abban érdekelt, hogy anyaországa minél erősebb állam legyen. Csak egy erős ország képes megvédeni emberi és közösségi érdekeit, föllépni az őket ért sérelmekkel szemben, és partnere lenni az erdélyi magyar közösségnek, amely autonómiát és új távlatokat szeretne a maga számára. Magyarország ma nem ilyen ország, nem erős, hanem gyenge ország. Gyengeségének számos oka van: egyszerre gyenge gazdaságilag, a biológiai megújulás szempontjából, és lelki értelemben is.
A bajok gyökere oda nyúlik vissza, hogy az ország vezetői nem hisznek sem a magyar történelem, sem Magyarország jövőjének nagyszerűségében. Csak kisszerű keretekben képesek gondolkodni. Kis országot látnak, kisszerűnek értékelik a múltját, kisszerűnek látják az előtte álló esélyeket, és kisszerűnek látják az itt élő magyarokat is, holott egy ország nagy- vagy kisszerűségét nem a lélekszáma vagy a területe dönti el, hanem az emberi minőség. Márpedig Magyarország történelmét, kultúráját és az itt élő emberek munkabírását, képességeit tekintve is nagyszerű ország. Ha mindehhez hozzáadjuk a minőséget, amit a határon túli magyarok képviselnek a múltban és a jelenben, akkor elmondható, hogy a kárpát-medencei magyarság nagyszerű közösség, ezért nagy ívű, bátor célokat kellene kitűznie maga elé. Ehelyett ma a lemondás, a nincs más alternatíva, a sorsunkat nem alakítjuk, hanem el kell szenvednünk politikája érvényesül Magyarországon.
Ez a gyökere a gyengeségnek, ezért teljesít gyengén a magyar gazdaság, gyakorlatilag ezért nincs ma Magyarországnak látható külpolitikája, és ezért nem törődik a határon túli magyarokkal sem. Ez a világ nem sarkallja a fiatalokat, hogy bátran tervezzék a jövőjüket, alapítsanak családot, vállaljanak gyermekeket. Ezért keresi egyre több fiatal, jó képességű ember inkább az országon kívül a boldogulását. Sorolhatnám a testi-lelki bajokat, de nem szeretem a nemzeti önsajnálat pózát, ezért inkább azt a tényt tartom fontosnak, hogy Magyarország akár erős ország is lehetne. Ezért ajánlom mindenkinek határon belül és kívül: ne abból a Magyarországból induljunk ki, amit látunk magunk körül, hanem abból, amilyen lehetne. Ne csak a szemünkkel nézzünk, hanem a szívünkkel is, és akkor egy másik, nagyszerű Magyarország képe tárul elénk.
Gyengeségünk oka, az is hogy nincs közös cél, amely egyesítené az ország polgárait. Az elmúlt húsz év során szerzett tapasztalatom szerint ha egy ország - legyen bármilyen nehéz helyzetben - képes megfogalmazni olyan célokat, amelyek egyesítik az embereket, akkor kilábal a nehézségből, és történelmi idővel mérve pillanatok alatt felemelkedhet az európai népek rangsorában. Egyébként Románia ma éppen ilyen, emelkedő pályán álló országnak tűnik. Nem árt figyelni, sőt okulni sem.

- Pedig jó ideje a bukaresti politikai állapot is lesüllyedt a magyarországi szintjére, politikai marakodásért a románoknak sem kell a szomszédba menniük.
- Ez is igaz, de van egy lényeges különbség. Ha egy országnak van lelkiekben is erős, gondolataiban, eltökéltségében, terveiben elszánt vezetője, mint amilyen ma Románia államfője, akkor ez a vezető képes jó pályán tartani az országot, akármilyen marakodó belső vitákba süllyed a politikai elit.

- A magyarországi társadalom egy része tavaly megkísérelte félreállítani Gyurcsány Ferenc hazugságon alapuló kormánypolitikáját. Ön szerint mi a teendő azok után, hogy a miniszterelnök a helyén maradt?
- Az a legfontosabb, hogy az emberek ne adják fel a demokráciába vetett hitüket; ez minden siker előfeltétele. Még akkor se adják fel, ha néhány kalandornak, saját vagyonát gyarapítani és politikai uralmát erősíteni akaró csoportnak sikerült is kijátszania a magyar demokráciát. Magyarországon nem lehet tartósan kormányozni a mostani antidemokratikus és népellenes módon külső támogatás nélkül. Márpedig miután a szovjet csapatok nincsenek itt, a demokrácia-ellenes kormányzás bukásra van ítélve, feltéve, hogy a polgárok nem adják föl demokratikus értékeiket.
A demokrácia középpontjában egy idea áll. Ez az idea a mi kultúrkörünkben az, hogy az emberek képesek gondosan mérlegelni az előttük álló lehetőségeket, majd autonóm döntéseket hozni, szabad belátásuk szerint. Az autonóm ember ideája áll a demokrácia középpontjában, amelyet nem szabad föladni, mert előbb-utóbb ez az autonóm, szabad ember meg fogja változtatni az őt körülvevő politikai világot.

- Milyen sikert lát abban a stratégiában, hogy a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség nemkívánatos személynek tekinti a belpolitikában a kormányfőt? Kedvenc témájával élve: mit tehetnek a dakota indiánok, amikor rájönnek, hogy a varázsló becsapja őket?
- Az ember őrizze meg a nyugalmát, józanságát, lépéseit pedig jól átgondolt megfontolások vezessék. Ez azt jelenti, hogy továbbra is autonóm, demokratikus meggyőződésű emberként kell viselkednünk. Ki kell mondanunk: az országot nem vezetheti olyan erő, amely elveszítette szavahihetőségét, és semmibe vette az embereket. Aki ezt megteszi, kiírja magát a demokratikus közösségből, vagyis persona non grata. Eme álláspontunk mellett minden indulat és düh nélkül, hidegen, világosan és eltökélten ki kell tartani. Ez a politika egyébként nem csak helyes, de sikeres is volt 2006-2007-ben.

- A tavalyi országgyűlési választások óta a Fideszen belül és kívül sokan felvetik, hogy milyen úton, milyen stratégia mentén haladjon tovább az ellenzékben maradt alakulat. Nyerhet-e még választást a Fidesz Orbán Viktor pártelnökkel?
- Mindannyian a Jóisten kezében vagyunk. Minden pártnak vannak taktikai céljai, megfontolásai: szeretne kormányra kerülni, szeretné megvalósítani a programját. De ha egy pártnak csak taktikája van, küldetése nincs, akkor sok sót nem eszik meg itt a Kárpátok alatt. Én büszke vagyok arra, hogy a Fidesz 1988 óta olyan párt, amelynek mindig világos küldetése volt. Olyan küldetése, amelyet a kárpát-medencei magyarság létérdekeiből vezetett le. Küldetésünk középpontjában 1988-89-ben az állt, hogy kivívjuk a nemzet függetlenségét, megteremtsük Magyarországon az autonóm, szabad emberek tiszteletére épülő piacgazdaságot és demokráciát, és végre megkezdjük a tőlünk leválasztott határon túli területeken élő magyarok újraegyesítését. Amikor 1998-ban kormányra kerültünk, új életminőséget céloztunk meg Magyarország számára. Ez volt a polgári Magyarország gondolata, amelynek középpontjában az autonóm polgár, a család, a munka, az otthon, a nemzet közössége, a múltból a jövőbe átemelhető tanulságok és hagyományok büszke vállalása és továbbvitele állt.
Most, 2007-ben egy napról napra szemünk láttára gyengülő Magyarországból kell erős Magyarországot faragnunk. Azt akarjuk, hogy Magyarország erős ország legyen, amely képes segítséget nyújtani a rászorulóknak, az autonóm, alkotó, életerős polgárok számára pedig teret nyitni. És mindezt ne a magyar államhatárok közé szorítva tegye, hanem szemét mindig magasabb, a kárpát-medencei magyarság horizontjára emelve. A Fidesznek ma az a küldetése, hogy fölépítsük ezt az erős Magyarországot. Ezért egyenként föl kell számolni gyengeségeink okait. Vagyis a demokrácia-ellenes kormányzást demokratikussal kell fölváltani, az önmagát megvédeni nem képes demokráciát alkotmányosan is meg kell erősíteni. Ismét növekedési pályára kell állítani a magyar gazdaságot, a gazdasági növekedés révén kivezetni Magyarországot a bajból. Meg kell erősíteni a magyar kis- és középvállalkozókat. Azt akarjuk, hogy a magyarok tulajdonosok legyenek saját hazájukban, mert ma nemcsak a pénzük kevés, de tulajdonuk sincs.

- A következő választásokon is Ön lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje?
- A Fidesznek minden előrelátható variációra van miniszterelnök-jelöltje: ha képesek leszünk egyedül megnyerni a választást, ha koalíciót kell kialakítani, és arra az esetre is, ha szakértői irányításra lesz szükség a kormányban. Erős párt vagyunk, erős és kipróbált politikusokkal, akiket bajtársias szellem köt össze, ezért képesek vagyunk olyan munkamegosztást kialakítani, ami a legkedvezőbb az ország számára. Személyes érdekek a Fideszen belül sohasem tolakodhatnak a magyar nemzet magasabb rendű érdekei elé. Én is készen állok a feladatra.

- Ön szerint ki nyeri meg a Románia és Magyarország között immár az Európai Unióban zajló versenyt? Különös tekintettel arra, hogy a fél éve uniós tagállamá vált Románia jelenleg jobb gazdasági kilátásokkal bír, mint Magyarország.
- Az európai történelemben voltak rossz és jófajta versenyek is. Az uniós tagállamokra ma jellemző vetélkedés a jobb fajtájúak közé tartozik. Ugyanakkor világos, hogy ez a versengés sohasem feszítheti szét az EU kereteit, miközben az unió államai egymás között rivalizálnak, aközben együtt egy erős Európát is meg kell teremteni, és ezt a szempontot sohasem rendelhetik a saját szempontjaik mögé. Az erős Európa mindannyiunk sikeres közösségének egyik fontos feltétele.
Románia és Magyarország között ma a döntő különbség nem az, hogy Románia területben és lélekszámban is nagyobb ország. Románia igazi versenyelőnye abban áll, hogy képes egy nemzeti cél mentén egyesíteni az embereket. Büszkék arra, hogy románok, hogy vannak nemzeti céljaik, és büszkén vallják, hogy ezzel a nemzeti ethosszal képesek sikeressé tenni az országot.
Ma Magyarország nem hisz önmagában. Nem vagyunk büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. Sokan vannak, akik nem gondolják, hogy erőt lehet meríteni a nemzeti öntudatból és önbecsülésből, gyakran mellőzendőnek tartják, hogy Európában párját ritkítóan hosszú és sikeres történelem áll a hátunk mögött, hogy egy nagy nemzet fiai vagyunk. Mi nem használjuk ki ezeket a felhajtóerőket. Pedig volna mit. Ha versenyképesek akarunk lenni Európában, akkor a magyaroknak meg kell érteniük, hogy csak magyarként lehetnek azok, különben menthetetlenül le fogunk maradni.

- Milyen új lehetőségek rejlenek a nemzetpolitikában Románia uniós tagsága révén?
- Régen volt ilyen kedvező a külpolitikai környezet számunkra. Ám hiába, ha a magyar kormánynak nincsenek nemzetpolitikai céljai, és nincs mit képviselnie a nemzetközi politikában. Gondolok itt az autonómia, az anyanyelvű oktatás, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyére, de Magyarország nem foglalt állást a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazás ügyében sem, holott lehetett volna mondanivalója. Az erdélyi magyarok sohasem tudják elérni autonómiájukat, ha egy erős magyar külpolitika ebben nem támogatja őket. A magyar külpolitikának megvannak a maga természetes korlátai. Nem tűzhet ki célokat az erdélyi politika számára, de ha az erdélyi politika kitűzte a saját céljait, akkor a magyar külpolitikának az a kötelessége, hogy annak sikerességét elősegítse. Ma ezt a kötelességét Magyarország nem teljesíti.
Azonban nemcsak a nemzetpolitikai kérdésekben nem látszik a magyar külpolitika: nem képviselünk semmit sem az amerikai rakétavédelmi rendszer, a koszovói autonómia dolgában, zavaros a magyar álláspont a Nabucco-gázvezeték és az energiafüggőség kérdésében, és nincs álláspont a Malina Hedvig-ügyben sem, márpedig ez utóbbi rendkívül fontosabb kérdés. Ha az ember azt akarja, hogy felkerüljön az európai külpolitika térképére, akkor be kell nevezni, álláspontokat kell képviselni. Ma nem tudunk részt venni a külpolitikáról szóló vitákban, holott a magyar külpolitikában a magyar nemzet számos érdeke is kockán forog.

- A Romániában ősszel tartandó európai parlamenti választáson a jelen állás szerint az RMDSZ jelöltjei, illetve a függetlenként induló Tőkés László püspök között választhatnak az erdélyi magyarok. Ön miként látja az erdélyi magyar érdekképviselet perspektíváját?
- A politikának és a demokráciának is revitalizálásra van szüksége. Szerintem az erdélyi magyar politika is megérett arra, hogy vitaminokat, teljesítményfokozó szereket juttasson a szervezetébe. Nem szabad lebecsülni azt, amit ma eredményként felmutathat, de ez kevesebb annál, mint amit a körülmények lehetővé tennének. Ilyenkor kell megújítani a politikát. Hogy miképpen, azt nem tisztünk Budapestről megmondani. Mi Budapesten örültünk volna, ha nem RMDSZ, hanem összmagyar listát sikerül állítani az EP-választásra. Budapestről úgy tűnt, nem egy pártlista, hanem néhány kiemelkedő, hiteles magyar személyt összefogó lajstrom jelenthetett volna megoldást. Szívünknek is ez lett volna a kedvesebb. Nem így történt, ezért nem tudok mást tenni - bár ezt örömmel is teszem -, teljes mellszélességgel támogatom abban Tőkés László püspök urat, az erdélyi politika kiemelkedő és hiteles személyiségét, hogy Brüsszelben is elvégezhesse a rá váró munkát. Tőkés püspök úr mindig számíthat elismerésünkre és támogatásunkra.

- Közvélemény-kutatási adatok szerint brüsszeli képviselet nélkül maradhat az erdélyi magyarság, ha külön indul az RMDSZ és Tőkés László.
- Inkább az a kérdés hogy mennyien mennek el szavazni. Ha fogadatlan prókátorként adhatok néhány szempontot az előttünk álló néhány hónap erdélyi politikájához, akkor olyan megújulást ajánlok, amely visszaadja az erdélyi magyar szavazók hitét, miszerint érdemes elmenni szavazni. Amely világossá teszi, elsőrendű magyar érdek, hogy az urnák elé járuljanak az európai, majd az utána következő önkormányzati választáson. Meg kell erősíteni a magyarok lanyhuló hitét, hogy létezik bizalomra érdemes magyar szereplője az erdélyi életnek. A kisebbségbe szorult közösségek esetében komoly erő, hogy mindig magasabb a részvételi arányuk, mint az országos átlag, hiszen politikai értelemben tudatosabban élik meg a sorsukat. Akik ezt az előnyt feladják, kétszeresen vágják maguk alatt a fát.

- Az Európai Néppárt alelnökeként mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ megszavazta a bukaresti parlamentben Traian Basescu államfő felfüggesztését, majd a népszavazás során az elnök menesztésére buzdított?
- Nem minősítem az RMDSZ politikáját. Budapestről ezt könnyű megtenni, de nem vágyom olcsó sikerre. Az Európai Néppárt egyértelműen kiállt az alkotmányosság, a demokrácia, következésképp a román elnök mellett. Brüsszelből nézve úgy festett, hogy Romániában az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit hatalmi megfontolásoknak akarják alárendelni. Ez a tőről metszetten demokrata szervezetként ismert Néppárt számára elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy milyen nációról, magyarokról, románokról van szó. Kiálltunk hát Basescu mellett.

- Sok szó esett az autonóm, szabad emberről, indokolt hát beszélni az autonóm közösségről is. Ön szerint javultak vagy romlottak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési esélyei?
- Javultak. Korábban azt gondoltam, hogy a provincializmus az európai dimenziók iránti vakság, vagy legalábbis gyengelátás elsősorban a magyarokra jellemző. De időnként a kezembe kerülnek olyan román újságok, amelyek arról írnak, hogy Európa nem az autonómiák világa, vagy mintha a kérdés Európában lekerült volna a napirendről. Holott ennek éppen az ellenkezője igaz. Ha Romániában is kinyitnának néhány nyugatra néző ablakot láthatnák, hogy Európa ma az autonómiák virágzását éli. Skócia, Wales, Dél-Tirol, Katalónia vagy Korzika példája azt mutatja, bármerre nézünk a kontinensen autonómiák jönnek létre, vívják ki a létezésükhöz való jogot, majd terebélyesednek és erősödnek. Az autonóm közösségek létformája az európai élet egy magasabb minőségű formája. Az Európai Unió valójában a közösségek Európája.

- Milyen új üzenetet képes megfogalmazni az idén 18. alkalommal megrendezendő Bálványosi Nyári Szabadegyetem, amelyet hagyományosan megtisztel jelenlétével?
- A tusnádfürdői szabadegyetem a szabadság ünnepe az erdélyi magyarság, az erdélyi román politika, valamint számunka is, akik százával és ezrével látogatunk el oda Magyarországról. Örülök, hogy idén is kifejthetem a gondolataimat.

- Futballszerető emberként, a Felcsút SE igazolt játékosaként Ön szerint miért nincs ma foci Magyarországon?
- A futball is olyan kérdés, amelyet a magyaroknak érdemes tanulmányozniuk, miért jobbak jelenleg nálunk a románok. A mai professzionális magyar futball állapotát illetően lehangolt vagyok, de merőben más a véleményem a magyar futball jövőbeni lehetőségeiről. Foglalkozom is a magyar utánpótlással, alapítottam egy futballakadémiát, amely Puskás Ferenc nevét viseli, és amelynek célja, hogy megújítsa és visszavezesse a régi magaslatokra a magyar labdarúgást. Van erdélyi diákunk is a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián, és várjuk Erdélyből azokat az életerős magyar fiúkat, akik tehetségesnek, lélekben pedig elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy rátegyenek erre az életükből néhány évet. Miért ne sikerülhetne ünnepelt játékosokká válniuk. Várjuk hát Felcsútra a nagyratörő és bátran álmodó, tehetséges erdélyi gyerekeket is.


Krónika - Rostás Szabolcs