- Tegnap este még tartottak elnökségi ülést, akkor a Navracsics Tibor által felvázolt pontokat, részleteket a törvénymódosítással kapcsolatban megbeszélték-e, átbeszélték-e és mi az, amit erről tudhatunk.
- A mi beadványunk az két részből áll. Az első az erre az évre vonatkozik, a második pedig a következő év január 1-jétől lépne életbe. Az erre az évre vonatkozóan azt tartalmazza, hogy a háziorvosoknak és az egyetemeknek – egyik a költségvetési törvény vitájában tavaly decemberben már beadott indítványunkat felelevenítve reklámkiadások, általában amiket kormányzati luxuskategóriába sorolunk - azt csoportosítanánk át. 2009. január 1-től pedig a Szerencsejáték Rt.-nek a játékadójából, hatvanegynéhány milliárd forint folyik be, abból 41 vagy 42 milliárd forintot vennénk ki és akkor annak nagyobbik részét, 35 milliárdot az egészségügyre és 11-et pedig a felsőoktatásra költenénk el. Ez számos országban ismert egyébként, hogy a szerencsejátékból, lottópénzből befolyó összegeket – úgy mondjuk – címkézzük és bizonyos társadalmak hasznos célokra fordítják. Ezt javasoljuk mi is.

- Ezt az összeget, ezt a bizonyos 41 milliárdot és a teljes játékadót, ez jelenleg a költségvetésnek egy tétele, aminek megvan a maga helye. Ezzel kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc, hogy ugyanazt az összeget elkölteni kétszer nem lehet. Tehát a Fidesz javaslata gyakorlatilag átverés.
- Azért gondoljuk, hogy ezt csak január 1-jétől kell, amikor új költségvetést alkotunk. Akkor úgy is újra kell gombolni a kabátot, 2009. január 1-jétől ezt az új szabályt a Szerencsejáték Rt. bevételeiből betáblázzuk, ezt lehet javasolni. Azért javasoljuk, hogy ebben az évben még ne ezt tegyük, hanem a kormányzat a luxuskiadásokból csoportosítson át.

- Arra vonatkozóan van-e olyan törvénymódosító javaslatuk, hogy ne a meglévő költségvetési tételeket használják fel, hanem többletforrásokat keletkeztessenek.
- Semmi szükségünk a többletforrásokra. A magyar egészségügyre fordítandó pénz az bent van a kasszában, csak arra kell fordítani. 267 ezer forint egy átlagjövedelemmel rendelkező ember. Magyarországon ma az átlagjövedelem 180 ezer forint bruttó. Tehát egy ilyen jövedelemmel rendelkező ember és az ő munkaadója egy évben befizet 267 ezer forintot, tehát több mint negyedmillió forintot. Európa második legmagasabb járuléka. Mit akarunk még fizettetni?

- Tehát akkor azt mondja, hogy 2009. január 1-jétől tartható.
- Erre az évre is van megoldásunk.

- Április 1-je Ön szerint ésszerű határidőnek tűnik, már ami a három díj eltörlését jelenti?
- A parlamentnek vannak komoly eljárási szabályai, amiket be kell tartani, ha van egyező politikai akarat, és úgy tűnik, hogy van, akkor a jogalkotást gyorsabbá lehet tenni. Ma 10-ét írunk, április 1-ig, szerintem, ezeket meg lehet alkotni.

- Dávid Ibolya tegnap azt nyilatkozta, hogy ezzel a népszavazással a Gyurcsány Ferenc-Orbán Viktor meccs 2:2-re áll és most már abba kellene hagyni ezt a fajta személyes csatározást és végre a jövőre kellene koncentrálni. Ami pedig azt jelentené, hogy a válságban lévő egészségügynek a megoldására egy olyan szakértői tanácsot, egy olyan válság tanácsot létrehozni, ami az ország vezető szakembereiből áll. És együtt kidolgozni a jövőnek a lépéseit. Ezzel egyetért-e?
- Azzal egyetértek, hogy Magyarországon vannak pártfertőzöttségű politikusok, akik nem tudnak másképpen látni meg beszélni, mint az előbb idézett elnökasszony. A politika nem erről szól. Félreértésben van, vagy egy másik szakmát művel, mint én. Magyarországon van 570 ezer olyan nyugdíjas, aki 40 ezer forintot kap nyugdíjként. 570 ezer ember! Van 250 ezer ember, aki kevesebbet kap, mint 25 ezer forint havonta. Ezeknek az embereknek meg kell élniük, ezek az emberek rettegtek, hogyha megbetegszenek, nem tudnak elmenni orvoshoz. Ezt kell látni a politikában, nem valami 2:2-öt vagy micsodát, hanem 570 ezer, meg negyedmillió szegény nyugdíjast. 26 ezer diák nem tudott beiratkozni az egyetemre, felhagyott ezzel a tervvel, a tandíj miatt. Őket kell látni, meg a családjaikat. Ez a politika, amit én művelek, nem pedig a 2:2 vagy micsoda.

- A szakértői bizottság létrehozásával egyetért-e?
- Nem a szakértelem hiányzott eddig sem. A Magyar Orvosi Kamaránál nagyobb szakértői testületre nincs szükségünk. A Magyar Orvosi Kamara az készen állt eddig is, hogy részt vegyen az egészségügyi jogalkotásban. Az EDDSZ, ami az egészségügynek a szakszervezeti ágát képviseli, szintén készen állt. A betegszervezetek bejelentették, létezik a nemzeti egészségügyi kerekasztal, ők rendszeresen megteszik a javaslataikat. Csak a kormány nem volt hajlandó figyelembe venni őket. Nem arról van szó, hogy eddig a szakmai háttér ne mozdult volna meg, hanem arról volt szó, hogy a kormány úgy döntött, hogy a politikáját konzultációs egyeztetéses megállapodás nélkül folytatja. Ez bukott meg. Ez valóban lezár egy korszakot. Kiderült, hogy így nem lehet megreformálni a magyar egészségügyet. Tehát egy másik reformra van szükség, be kell vonni valóban a szakmai szervezeteket, akik készen is állnak erre.

- A tegnapi népszavazás eredményét mennyire könyveli el a kampány sikerének. Hiszen elég intenzív kampányt folytattak. Elsősorban a sajtóban kampányoltak. Mennyire gondolja azt, hogy ez ennek a kampánynak a sikerének tudható be? Mennyiben tulajdonítja ezt más tényezőnek?
- Nézze, sokat dolgoztunk, az kétségtelen. De rövid háromhetes kampány volt Magyarország gyakorlatában ez extrém, különlegesen módon a rövid kampányok közé tartozik. Sokat tanultunk egyébként ez alatt a három hét alatt, hogy hogyan kellene Magyarországon egyre rövidebb kampányt megszervezni. Nagy-Britanniában a parlamenti választási kampány megoldható. Ami a kérdését illeti, volt hatása a kampánynak. Másképpen látjuk, mint gondolja.  Ugyanis, ha jól belegondol, miután az Alkotmánybíróság előtt nagyon nehéz megállni egy népszavazási kérdésnek, egy nagyon kacifántos módon fogalmazták meg a kérdéseket a jogászaink. Tehát mit jelent a nem és mit jelent az igen. Ebből nagyon nagy zavar volt, egészen a legutóbbi egy hétig. Mondjunk nemet a vizitdíjra, a kórházi napidíjra, a kérdést nem így tettük fel, hanem mondjunk igent az eltörlésükre. Tehát ez igen kockázatos dolog volt és még egy héttel ezelőtt sem voltam abba biztos, hogy sikerül az emberekhez eljuttatni, hogy mit jelent az igen és mit jelent a nem. De ez sikerült.

- Akkor Ön szerint az emberek értették, hogy pontosan mire szavaznak? Elsősorban a pártreferenciájukat...
- Hogyne, értették. Ha pártokra szavaztak volna, akkor sohasem kaptunk volna ennyit. 3 millió 200 ezer körül voltak a szavazatok. Ilyen nem volt Magyarországon. Ezért tegnap a magyarok történelmet írtak. Ilyesmi nem derül ki azonnal. Az ember nem érzi másnap, hogy történelmi változások történtek, de ez meg fog indulni. Tehát ilyen, hogy ennyi ember belpolitikai kérdésben egy irányba mutató akaratot tanúsítson, ilyen nem volt. Legtöbb parlamenti választáskor a legtöbbet kapott párt is 2 millió 366 ezer környékén volt. Itt meg volt 3 millió 200 ezer szavazat. Ilyen egység Magyarországon 1990 óta – beleértve az önkormányzati és a parlamenti választásokat sem volt. Ez egy óriási jelentőségű dolog.
Az pedig, hogy ilyen népszavazás egyáltalán nem volt 1990 óta, tehát, hogy a parlament eldönt valamit, és a parlament kormánypárti többsége, a kormány ezt jóváhagyja, ezzel szemben indul meg a népszavazás. Tehát egy már meghozott törvénnyel és kormánydöntéssel szemben indul meg, erre pedig egyáltalán nem is volt ilyen népszavazás. Kiderült, hogy a magyar választópolgárok nem eszköztelenek. Kiderült, hogy nem arról van szó, hogy ha egy kormány valamit eldönt, akkor kénytelenek vagyunk lenyelni és a következő választásokig várni négy évig, a két választás között nem tudunk beleszólni az életünkbe, hanem pont fordítva, nagyon komoly erőszakmentes, békés, alkotmányos eszköz van a magyarok kezében. Hogyha kell, kikényszerítsék azt, ami a saját érdekükben állónak látszik.

- A népszavazás előtt sok olyan nyilatkozata volt, amiben ugye arról beszélt, amennyiben a népszavazás elsöprő lesz, akkor a következményeknek is elsöprőnek kell lenniük. Többször visszatérő elem volt az, hogy előrehozott választásokra majd szükség, szakértői kormány felállítására. Tegnap este radikálisabb hangot nem lehetett hallani, miért?
- Az emberek nem erről döntöttek most, hanem arról döntöttek, hogy nem fogadják el, hogy többször adóztassák őket, hiszen ha magas járulékot fizetünk Európában, a második legmagasabbat, akkor mi az, hogy még egyszer kell fizetnünk. Nem fogadják el, hogy Magyarország lemond a legszegényebbek meggyógyításának lehetőségéről. Nem fogadják el, hogy Magyarországon a tehetséges, de szegény családba született fiatalok ne tanulhassanak. Tehát nagy társadalmi kérdésekben foglaltak állást, ha úgy tetszik a legnagyobb társadalmi reformok alapkérdéseiben foglaltak állást a magyarok.
Ezt lehet nézni pártszemüvegen is, de én mindig arról beszéltem, hogy ezt ne tegyék, az orrnyeregről vegyük le a pártszemüveget, mert nincs jobboldali, meg baloldali szegény ember, hanem szegény ember van, meg beteg sincs jobb meg baloldali, nem kérdik meg az orvosnál, hogy tessék megmondani, hogy Ön MSZP-s vagy fideszes, hanem mindenkinek fizetnie kell. A tandíjnál is hasonló a helyzet. A kérdés az, hogy a hatalmi konzekvenciát micsodák, majd a hatalmon lévők eldöntik. Én a köztársasági elnök tegnapi szavaival értek egyet, aki azt mondta, hogy most eljött az ideje annak, hogy minden politikus levonja a következtetéseket, és ez nem egy-két napot fog igénybe venni – mondta az elnök úr, és szerintem is ez így van.

- Tegnap a Kossuth téren szerveződő tüntetés is az Ön egyik mondatából indult ki, hogy a kormánynak nem lesz más dolga minthogyha a népszavazás ilyen elsöprő lesz, mint hogy fusson. Érez ezzel kapcsolatban felelősséget?
- Idézze ezt a mondatot legyen kedves.

- Ha a népszavazás sikeres lesz, a népnek joga lesz elkergetni a kormányt, amelynek nem marad más lehetősége, mint hogy fusson.
- Ezt honnan tetszett idézni?

- Ezt a sajtóban megjelenő, és az Ön által tavaly március 15-én elhangzott beszédéből.
- Azt mondtam, hogy a kormánynak azt kell tennie, amit a nép akar. Ha nem teszi, akkor csak ez a lehetősége van. De most azt kell tennie, amit a nép akar. A nép azt akarja, hogy vessenek véget a hazugság politikájának, a három intézkedést helyezzék hatályon kívül, és végre olyan egészségügyi reformot alkossanak meg, amely találkozik a nép szándékaival és kívánságaival. Ezt kell most a kormánynak tennie, meglátjuk, hogy ez következik-e be. Ha nem, akkor majd beszélünk a következményekről, de ennek ma meg kell történnie szerintem.

- Beszéljünk azokról a következményekről, hogy az Albert házaspár népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban szintén lesz népszavazás. A Fidesz ezt támogatja?
- Nézze, hogy lesz-e, az egy nehéz kérdés ebben a pillanatban. Az biztos, hogy lehet, hiszen összegyűjtöttek, ha jól emlékszem a legutóbbi sajtótájékoztatójukra több mint 300 ezer aláírást, még nem nyújtották be. Szerintem most itt a lehetőség a Parlament előtt, ezt én tegnap indítványoztam is, hogy most egy kicsit gondolkodjunk. Ha az emberek ezekben a kérdésekben, abban a háromban, ami mögöttünk van, ilyen egyértelműen foglaltak állást, akkor jó eséllyel felételezhetjük, hogy a társadalombiztosítási privatizációjáról szóló törvényjavaslat is a nép elé kerül, nagy valószínűséggel ugyanilyen arányban el fogják utasítani. Miért kell kétszer sorba állni a nyaklevesért, miért kell kétszer nekimennünk fejjel a falnak? Üljünk le, gondoljuk át, vonjuk vissza. Vonjuk be az egészségbiztosítás jövőjéről szóló tárgyalásokba a szakmát, amit egyébként teljesen kirekesztettek a törvény vitájából, vonjuk be a szakmát, EDDSZ-t, vonjuk be az orvosi kamarát, a beteg szervezeteket, és alkossunk egy új törvényt, és akkor szerintem a népszavazást azt meg lehet úszni, vagy legalábbis el lehet kerülni, vagy nem kell feltétlenül végigfutni rajta.

- Tehát akkor Ön szerint a megoldás, a már elfogadott törvényt vissza kell vonni.
- Nézze, az a törvény meg fog bukni. Ha nem bukik meg, hogy visszavonják, meg fog bukni ősszel, ezt lehet látni előre.

- Milyen más kezdeményezései vannak a tandíjjal kapcsolatban? Hogyan pótolnák azt, ami a felsőoktatásból ezáltal kiesik?
- Mennyi esett ki? Nem esett ki semmi, ma nincs tandíj. Tehát az a helyzet, hogy tandíj majd szeptembertől lenne, tehát a mai állapot az változatlan a döntés után.

- A Fidesz március 15-ére tervez-e nagygyűlést?
- Természetesen, valahová az Astoriához, vagy a Petőfi szobor mellé, ezt most még nem tudom Önnek megmondani, de majd talán holnap közleményt adunk ki róla, ha ma, nekem nem volt időm foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Ezt eldöntötték már azokra, akikre tartozik, a rendezvényszervezőink, de én majd a mai délelőtt esedékes elnökségi ülésen látom a végleges megoldást. De szerintem feltétlenül. Szabadság, szerelem, március 15-e, győzelem - mikor, ha nem most?

- Ön szerint az Önök által ma benyújtandó törvényjavaslatokat el fogja fogadni a kormány?
- Tegnap két különböző véleményt hallottunk, a kormány azt mondta, hogy nem áll módjában és nincs szándékában. Amit én egy durcás kisgyerekre emlékeztető magatartásnak értékelek, tehát abba kellene hagyni. A nép világosan döntött, az egészségügyi ellátás megszervezése Magyarországon a kormány feladata, nem háríthatja át, ezt a parlament segítségével, amely a törvényeket alkotja, meg kell tennie. Sokkal felelősségteljesebb volt az SZDSZ, aki azt monda, igen, meg fogjuk találni a megoldást, a háziorvosok is a pénzüknél maradnak, a kórházak is működni fognak, és az egyetemek fejlesztéséről sem kell lemondani. Az SZDSZ készen áll arra, hogy erről tárgyaljon. Szerintem ez a felelősségteljes...

- Az SZDSZ azt is kijelentette, hogy a reformoknak folytatódniuk kell, tehát a megkezdett úton végig kell menni. Ezzel egyetértenek-e? Ezekre a reformokra a válságnak a megoldására valóban szükség van-e?
- Hát, itt, tudja, van egy értelmezési kérdés, szerintünk semmilyen reform nem történik Magyarországon, ez egy félreértés. Kettősfizettetés van, pénzbehajtás van, bezárások, szűkítések van, ez nem reform. Hát a reformnak az a célja, hogy a magyar egészségügy több ember számára jobb minőségű ellátást biztosítson. Most kevesebb embernek és rosszabb minőséget biztosít, ez nem reform.

- Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban, mi lenne az az alap, ahogyan ezt a visszájára fordítanák?
- Egy népegészségügyi programot kellene végrehajtani, tehát a pénzügyi kérdések fontosak, de alapvetően az emberek, magyar népesség egészségügyi állapotából kellene kiindulni. Kell egy népegészségügyi program, ezt már 2001-ben kidolgoztuk, kevés ideig tudtuk működtetni, azóta eltelt 7 vagy 8 esztendő lassan, le kell porolni, újra kell alkotni, kell készíteni egy népegészségügyi térképet Magyarországról, és annak megfelelően kell megszervezni az egészségügyet. Nekünk egy átfogó elgondolásunk van, de egy malomban őrülünk a Magyar Orvosi Kamarával, általában az egészségügyi szervezetekkel, mert nemcsak az a fontos, hogy mit akarunk, hanem hogy hogyan. Ez a mostani három kérdés azért bukott meg, mert a hogyanra rossz választ adott a kormány. Nem lehet az emberek nélkül, az érintettek nélkül nem lehet reformmal próbálkozni.

- A három kérdés bukott meg, vagy a kormány bukott meg?
- Nézze azt majd a kormány eldönti. Tehát a kormány sorsáról a parlamenti többség rendelkezik, abban mi nem vagyunk benne. Mi vagyunk a kisebbség.

- Orbán Viktor nagyon szépen köszönöm, hogy eljött hozzánk, és elfogadta a meghívásunkat.
- Köszönöm szépen a meghívást.


orbanviktor.hu

- Tegnap este még tartottak elnökségi ülést, akkor a Navracsics Tibor által felvázolt pontokat, részleteket a törvénymódosítással kapcsolatban megbeszélték-e, átbeszélték-e és mi az, amit erről tudhatunk.
- A mi beadványunk az két részből áll. Az első az erre az évre vonatkozik, a második pedig a következő év január 1-jétől lépne életbe. Az erre az évre vonatkozóan azt tartalmazza, hogy a háziorvosoknak és az egyetemeknek – egyik a költségvetési törvény vitájában tavaly decemberben már beadott indítványunkat felelevenítve reklámkiadások, általában amiket kormányzati luxuskategóriába sorolunk - azt csoportosítanánk át. 2009. január 1-től pedig a Szerencsejáték Rt.-nek a játékadójából, hatvanegynéhány milliárd forint folyik be, abból 41 vagy 42 milliárd forintot vennénk ki és akkor annak nagyobbik részét, 35 milliárdot az egészségügyre és 11-et pedig a felsőoktatásra költenénk el. Ez számos országban ismert egyébként, hogy a szerencsejátékból, lottópénzből befolyó összegeket – úgy mondjuk – címkézzük és bizonyos társadalmak hasznos célokra fordítják. Ezt javasoljuk mi is.

- Ezt az összeget, ezt a bizonyos 41 milliárdot és a teljes játékadót, ez jelenleg a költségvetésnek egy tétele, aminek megvan a maga helye. Ezzel kapcsolatban mondta Gyurcsány Ferenc, hogy ugyanazt az összeget elkölteni kétszer nem lehet. Tehát a Fidesz javaslata gyakorlatilag átverés.
- Azért gondoljuk, hogy ezt csak január 1-jétől kell, amikor új költségvetést alkotunk. Akkor úgy is újra kell gombolni a kabátot, 2009. január 1-jétől ezt az új szabályt a Szerencsejáték Rt. bevételeiből betáblázzuk, ezt lehet javasolni. Azért javasoljuk, hogy ebben az évben még ne ezt tegyük, hanem a kormányzat a luxuskiadásokból csoportosítson át.

- Arra vonatkozóan van-e olyan törvénymódosító javaslatuk, hogy ne a meglévő költségvetési tételeket használják fel, hanem többletforrásokat keletkeztessenek.
- Semmi szükségünk a többletforrásokra. A magyar egészségügyre fordítandó pénz az bent van a kasszában, csak arra kell fordítani. 267 ezer forint egy átlagjövedelemmel rendelkező ember. Magyarországon ma az átlagjövedelem 180 ezer forint bruttó. Tehát egy ilyen jövedelemmel rendelkező ember és az ő munkaadója egy évben befizet 267 ezer forintot, tehát több mint negyedmillió forintot. Európa második legmagasabb járuléka. Mit akarunk még fizettetni?

- Tehát akkor azt mondja, hogy 2009. január 1-jétől tartható.
- Erre az évre is van megoldásunk.

- Április 1-je Ön szerint ésszerű határidőnek tűnik, már ami a három díj eltörlését jelenti?
- A parlamentnek vannak komoly eljárási szabályai, amiket be kell tartani, ha van egyező politikai akarat, és úgy tűnik, hogy van, akkor a jogalkotást gyorsabbá lehet tenni. Ma 10-ét írunk, április 1-ig, szerintem, ezeket meg lehet alkotni.

- Dávid Ibolya tegnap azt nyilatkozta, hogy ezzel a népszavazással a Gyurcsány Ferenc-Orbán Viktor meccs 2:2-re áll és most már abba kellene hagyni ezt a fajta személyes csatározást és végre a jövőre kellene koncentrálni. Ami pedig azt jelentené, hogy a válságban lévő egészségügynek a megoldására egy olyan szakértői tanácsot, egy olyan válság tanácsot létrehozni, ami az ország vezető szakembereiből áll. És együtt kidolgozni a jövőnek a lépéseit. Ezzel egyetért-e?
- Azzal egyetértek, hogy Magyarországon vannak pártfertőzöttségű politikusok, akik nem tudnak másképpen látni meg beszélni, mint az előbb idézett elnökasszony. A politika nem erről szól. Félreértésben van, vagy egy másik szakmát művel, mint én. Magyarországon van 570 ezer olyan nyugdíjas, aki 40 ezer forintot kap nyugdíjként. 570 ezer ember! Van 250 ezer ember, aki kevesebbet kap, mint 25 ezer forint havonta. Ezeknek az embereknek meg kell élniük, ezek az emberek rettegtek, hogyha megbetegszenek, nem tudnak elmenni orvoshoz. Ezt kell látni a politikában, nem valami 2:2-öt vagy micsodát, hanem 570 ezer, meg negyedmillió szegény nyugdíjast. 26 ezer diák nem tudott beiratkozni az egyetemre, felhagyott ezzel a tervvel, a tandíj miatt. Őket kell látni, meg a családjaikat. Ez a politika, amit én művelek, nem pedig a 2:2 vagy micsoda.

- A szakértői bizottság létrehozásával egyetért-e?
- Nem a szakértelem hiányzott eddig sem. A Magyar Orvosi Kamaránál nagyobb szakértői testületre nincs szükségünk. A Magyar Orvosi Kamara az készen állt eddig is, hogy részt vegyen az egészségügyi jogalkotásban. Az EDDSZ, ami az egészségügynek a szakszervezeti ágát képviseli, szintén készen állt. A betegszervezetek bejelentették, létezik a nemzeti egészségügyi kerekasztal, ők rendszeresen megteszik a javaslataikat. Csak a kormány nem volt hajlandó figyelembe venni őket. Nem arról van szó, hogy eddig a szakmai háttér ne mozdult volna meg, hanem arról volt szó, hogy a kormány úgy döntött, hogy a politikáját konzultációs egyeztetéses megállapodás nélkül folytatja. Ez bukott meg. Ez valóban lezár egy korszakot. Kiderült, hogy így nem lehet megreformálni a magyar egészségügyet. Tehát egy másik reformra van szükség, be kell vonni valóban a szakmai szervezeteket, akik készen is állnak erre.

- A tegnapi népszavazás eredményét mennyire könyveli el a kampány sikerének. Hiszen elég intenzív kampányt folytattak. Elsősorban a sajtóban kampányoltak. Mennyire gondolja azt, hogy ez ennek a kampánynak a sikerének tudható be? Mennyiben tulajdonítja ezt más tényezőnek?
- Nézze, sokat dolgoztunk, az kétségtelen. De rövid háromhetes kampány volt Magyarország gyakorlatában ez extrém, különlegesen módon a rövid kampányok közé tartozik. Sokat tanultunk egyébként ez alatt a három hét alatt, hogy hogyan kellene Magyarországon egyre rövidebb kampányt megszervezni. Nagy-Britanniában a parlamenti választási kampány megoldható. Ami a kérdését illeti, volt hatása a kampánynak. Másképpen látjuk, mint gondolja.  Ugyanis, ha jól belegondol, miután az Alkotmánybíróság előtt nagyon nehéz megállni egy népszavazási kérdésnek, egy nagyon kacifántos módon fogalmazták meg a kérdéseket a jogászaink. Tehát mit jelent a nem és mit jelent az igen. Ebből nagyon nagy zavar volt, egészen a legutóbbi egy hétig. Mondjunk nemet a vizitdíjra, a kórházi napidíjra, a kérdést nem így tettük fel, hanem mondjunk igent az eltörlésükre. Tehát ez igen kockázatos dolog volt és még egy héttel ezelőtt sem voltam abba biztos, hogy sikerül az emberekhez eljuttatni, hogy mit jelent az igen és mit jelent a nem. De ez sikerült.

- Akkor Ön szerint az emberek értették, hogy pontosan mire szavaznak? Elsősorban a pártreferenciájukat...
- Hogyne, értették. Ha pártokra szavaztak volna, akkor sohasem kaptunk volna ennyit. 3 millió 200 ezer körül voltak a szavazatok. Ilyen nem volt Magyarországon. Ezért tegnap a magyarok történelmet írtak. Ilyesmi nem derül ki azonnal. Az ember nem érzi másnap, hogy történelmi változások történtek, de ez meg fog indulni. Tehát ilyen, hogy ennyi ember belpolitikai kérdésben egy irányba mutató akaratot tanúsítson, ilyen nem volt. Legtöbb parlamenti választáskor a legtöbbet kapott párt is 2 millió 366 ezer környékén volt. Itt meg volt 3 millió 200 ezer szavazat. Ilyen egység Magyarországon 1990 óta – beleértve az önkormányzati és a parlamenti választásokat sem volt. Ez egy óriási jelentőségű dolog.
Az pedig, hogy ilyen népszavazás egyáltalán nem volt 1990 óta, tehát, hogy a parlament eldönt valamit, és a parlament kormánypárti többsége, a kormány ezt jóváhagyja, ezzel szemben indul meg a népszavazás. Tehát egy már meghozott törvénnyel és kormánydöntéssel szemben indul meg, erre pedig egyáltalán nem is volt ilyen népszavazás. Kiderült, hogy a magyar választópolgárok nem eszköztelenek. Kiderült, hogy nem arról van szó, hogy ha egy kormány valamit eldönt, akkor kénytelenek vagyunk lenyelni és a következő választásokig várni négy évig, a két választás között nem tudunk beleszólni az életünkbe, hanem pont fordítva, nagyon komoly erőszakmentes, békés, alkotmányos eszköz van a magyarok kezében. Hogyha kell, kikényszerítsék azt, ami a saját érdekükben állónak látszik.

- A népszavazás előtt sok olyan nyilatkozata volt, amiben ugye arról beszélt, amennyiben a népszavazás elsöprő lesz, akkor a következményeknek is elsöprőnek kell lenniük. Többször visszatérő elem volt az, hogy előrehozott választásokra majd szükség, szakértői kormány felállítására. Tegnap este radikálisabb hangot nem lehetett hallani, miért?
- Az emberek nem erről döntöttek most, hanem arról döntöttek, hogy nem fogadják el, hogy többször adóztassák őket, hiszen ha magas járulékot fizetünk Európában, a második legmagasabbat, akkor mi az, hogy még egyszer kell fizetnünk. Nem fogadják el, hogy Magyarország lemond a legszegényebbek meggyógyításának lehetőségéről. Nem fogadják el, hogy Magyarországon a tehetséges, de szegény családba született fiatalok ne tanulhassanak. Tehát nagy társadalmi kérdésekben foglaltak állást, ha úgy tetszik a legnagyobb társadalmi reformok alapkérdéseiben foglaltak állást a magyarok.
Ezt lehet nézni pártszemüvegen is, de én mindig arról beszéltem, hogy ezt ne tegyék, az orrnyeregről vegyük le a pártszemüveget, mert nincs jobboldali, meg baloldali szegény ember, hanem szegény ember van, meg beteg sincs jobb meg baloldali, nem kérdik meg az orvosnál, hogy tessék megmondani, hogy Ön MSZP-s vagy fideszes, hanem mindenkinek fizetnie kell. A tandíjnál is hasonló a helyzet. A kérdés az, hogy a hatalmi konzekvenciát micsodák, majd a hatalmon lévők eldöntik. Én a köztársasági elnök tegnapi szavaival értek egyet, aki azt mondta, hogy most eljött az ideje annak, hogy minden politikus levonja a következtetéseket, és ez nem egy-két napot fog igénybe venni – mondta az elnök úr, és szerintem is ez így van.

- Tegnap a Kossuth téren szerveződő tüntetés is az Ön egyik mondatából indult ki, hogy a kormánynak nem lesz más dolga minthogyha a népszavazás ilyen elsöprő lesz, mint hogy fusson. Érez ezzel kapcsolatban felelősséget?
- Idézze ezt a mondatot legyen kedves.

- Ha a népszavazás sikeres lesz, a népnek joga lesz elkergetni a kormányt, amelynek nem marad más lehetősége, mint hogy fusson.
- Ezt honnan tetszett idézni?

- Ezt a sajtóban megjelenő, és az Ön által tavaly március 15-én elhangzott beszédéből.
- Azt mondtam, hogy a kormánynak azt kell tennie, amit a nép akar. Ha nem teszi, akkor csak ez a lehetősége van. De most azt kell tennie, amit a nép akar. A nép azt akarja, hogy vessenek véget a hazugság politikájának, a három intézkedést helyezzék hatályon kívül, és végre olyan egészségügyi reformot alkossanak meg, amely találkozik a nép szándékaival és kívánságaival. Ezt kell most a kormánynak tennie, meglátjuk, hogy ez következik-e be. Ha nem, akkor majd beszélünk a következményekről, de ennek ma meg kell történnie szerintem.

- Beszéljünk azokról a következményekről, hogy az Albert házaspár népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban szintén lesz népszavazás. A Fidesz ezt támogatja?
- Nézze, hogy lesz-e, az egy nehéz kérdés ebben a pillanatban. Az biztos, hogy lehet, hiszen összegyűjtöttek, ha jól emlékszem a legutóbbi sajtótájékoztatójukra több mint 300 ezer aláírást, még nem nyújtották be. Szerintem most itt a lehetőség a Parlament előtt, ezt én tegnap indítványoztam is, hogy most egy kicsit gondolkodjunk. Ha az emberek ezekben a kérdésekben, abban a háromban, ami mögöttünk van, ilyen egyértelműen foglaltak állást, akkor jó eséllyel felételezhetjük, hogy a társadalombiztosítási privatizációjáról szóló törvényjavaslat is a nép elé kerül, nagy valószínűséggel ugyanilyen arányban el fogják utasítani. Miért kell kétszer sorba állni a nyaklevesért, miért kell kétszer nekimennünk fejjel a falnak? Üljünk le, gondoljuk át, vonjuk vissza. Vonjuk be az egészségbiztosítás jövőjéről szóló tárgyalásokba a szakmát, amit egyébként teljesen kirekesztettek a törvény vitájából, vonjuk be a szakmát, EDDSZ-t, vonjuk be az orvosi kamarát, a beteg szervezeteket, és alkossunk egy új törvényt, és akkor szerintem a népszavazást azt meg lehet úszni, vagy legalábbis el lehet kerülni, vagy nem kell feltétlenül végigfutni rajta.

- Tehát akkor Ön szerint a megoldás, a már elfogadott törvényt vissza kell vonni.
- Nézze, az a törvény meg fog bukni. Ha nem bukik meg, hogy visszavonják, meg fog bukni ősszel, ezt lehet látni előre.

- Milyen más kezdeményezései vannak a tandíjjal kapcsolatban? Hogyan pótolnák azt, ami a felsőoktatásból ezáltal kiesik?
- Mennyi esett ki? Nem esett ki semmi, ma nincs tandíj. Tehát az a helyzet, hogy tandíj majd szeptembertől lenne, tehát a mai állapot az változatlan a döntés után.

- A Fidesz március 15-ére tervez-e nagygyűlést?
- Természetesen, valahová az Astoriához, vagy a Petőfi szobor mellé, ezt most még nem tudom Önnek megmondani, de majd talán holnap közleményt adunk ki róla, ha ma, nekem nem volt időm foglalkozni ezekkel a kérdésekkel. Ezt eldöntötték már azokra, akikre tartozik, a rendezvényszervezőink, de én majd a mai délelőtt esedékes elnökségi ülésen látom a végleges megoldást. De szerintem feltétlenül. Szabadság, szerelem, március 15-e, győzelem - mikor, ha nem most?

- Ön szerint az Önök által ma benyújtandó törvényjavaslatokat el fogja fogadni a kormány?
- Tegnap két különböző véleményt hallottunk, a kormány azt mondta, hogy nem áll módjában és nincs szándékában. Amit én egy durcás kisgyerekre emlékeztető magatartásnak értékelek, tehát abba kellene hagyni. A nép világosan döntött, az egészségügyi ellátás megszervezése Magyarországon a kormány feladata, nem háríthatja át, ezt a parlament segítségével, amely a törvényeket alkotja, meg kell tennie. Sokkal felelősségteljesebb volt az SZDSZ, aki azt monda, igen, meg fogjuk találni a megoldást, a háziorvosok is a pénzüknél maradnak, a kórházak is működni fognak, és az egyetemek fejlesztéséről sem kell lemondani. Az SZDSZ készen áll arra, hogy erről tárgyaljon. Szerintem ez a felelősségteljes...

- Az SZDSZ azt is kijelentette, hogy a reformoknak folytatódniuk kell, tehát a megkezdett úton végig kell menni. Ezzel egyetértenek-e? Ezekre a reformokra a válságnak a megoldására valóban szükség van-e?
- Hát, itt, tudja, van egy értelmezési kérdés, szerintünk semmilyen reform nem történik Magyarországon, ez egy félreértés. Kettősfizettetés van, pénzbehajtás van, bezárások, szűkítések van, ez nem reform. Hát a reformnak az a célja, hogy a magyar egészségügy több ember számára jobb minőségű ellátást biztosítson. Most kevesebb embernek és rosszabb minőséget biztosít, ez nem reform.

- Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban, mi lenne az az alap, ahogyan ezt a visszájára fordítanák?
- Egy népegészségügyi programot kellene végrehajtani, tehát a pénzügyi kérdések fontosak, de alapvetően az emberek, magyar népesség egészségügyi állapotából kellene kiindulni. Kell egy népegészségügyi program, ezt már 2001-ben kidolgoztuk, kevés ideig tudtuk működtetni, azóta eltelt 7 vagy 8 esztendő lassan, le kell porolni, újra kell alkotni, kell készíteni egy népegészségügyi térképet Magyarországról, és annak megfelelően kell megszervezni az egészségügyet. Nekünk egy átfogó elgondolásunk van, de egy malomban őrülünk a Magyar Orvosi Kamarával, általában az egészségügyi szervezetekkel, mert nemcsak az a fontos, hogy mit akarunk, hanem hogy hogyan. Ez a mostani három kérdés azért bukott meg, mert a hogyanra rossz választ adott a kormány. Nem lehet az emberek nélkül, az érintettek nélkül nem lehet reformmal próbálkozni.

- A három kérdés bukott meg, vagy a kormány bukott meg?
- Nézze azt majd a kormány eldönti. Tehát a kormány sorsáról a parlamenti többség rendelkezik, abban mi nem vagyunk benne. Mi vagyunk a kisebbség.

- Orbán Viktor nagyon szépen köszönöm, hogy eljött hozzánk, és elfogadta a meghívásunkat.
- Köszönöm szépen a meghívást.


orbanviktor.hu