Költségvetés: minden területre több pénz jut

2012. július 6.

A Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Kiss Gábor István beszélgetett Orbán Viktorral.

- Hátrányból előnyt kovácsolva előre hozta a költségvetési vitát idén a kormány, közben 300 milliárdos adócsökkentésről zajlik a vita, és döntöttek arról is, hogy már ma elfogadhatják a jegybank-törvényt. A 180 perc vendége Orbán Viktor miniszterelnök, jó reggelt kívánok!

- Jó reggelt kívánok a hallgatóknak!

- Alakul tehát a költségvetési tervezés. Ma már a módosítókról vitázik a parlament, mire számít? A főszámok valóban érintetlenek maradhatnak, amelyeket tehát megpróbál a kormány véghezvinni, vagy megpróbál betonba önteni még nyáron?

- A kérdés indokoltnak látszik, mert az elmúlt 15 évben Európában a költségvetésekkel kapcsolatos helyes magatartás az volt, hogy minél hamarabb elfogadni, kőbe vésni, kiszámíthatóvá tenni, felkínálni a lehetőséget a gazdasági életnek, hogy kellő időben kiszámíthassa, mi vár rá a következő évben. Azonban az elmúlt két-három év egy teljesen új történelmi időszakot nyitott meg Európa előtt, hiszen az eurózóna válsága miatt minden a feje tetejére állt. Ezért most bonyolultabb és nehezebb a helyzet. A költségvetéssel két dolgot kell a gazdasági élet számára garantálnunk: egyfelől távlatot, kiszámíthatóságot, világos horizontot, de másfelől rugalmasságra is szükségünk van, mert csak a Jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell. Tehát a válasz ebből fakadóan az, hogy a költségvetés főszámai nem fognak megváltozni, azokat tartani kell, belül azonban, a költségvetés belső szerkezetében kellő puffereket, ahogy szokták mondani, tartalékokat, nagyobb tartalékalapot, rugalmas tartalékalapot, alapvisszatöltési mechanizmusokat kell létrehozni, és akkor rugalmasan tud Magyarország reagálni a változó európai helyzetre.

- Ez azt jelenti, hogy akkor a minisztériumokban még nem vehetik elő a kockás papírt, hogy mennyivel többet kapnak, mert a tervek szerint, ugye, erről volt szó, hogy akár 100 milliárd fölött költhetnek többet a minisztériumok.

- Összességében nincs olyan területe Magyarországnak, amelyre ne jutna több pénz ebben a költségvetésben, mint a korábbiban.

- És a tartalékokhoz lehet, hogy hozzá kell nyúlni.

- Majd menetközben, tehát egyelőre.

- De a főszámok változatlanok.

- A főszámok változatlanok, úgy kell elképzelni a költségvetés tervezését, mint ahogy Ön otthon megtervezi a család egy éves, illetve jellemzően inkább egy havi költségvetését. Pontosan tudjuk, nagyjából mennyi lesz a jövedelmünk, tudjuk azt, hogy mennyi az adósságunk, tudjuk, hogy az adósságunk miatt mennyit kell törlesztenünk, mennyi kamatot kell fizetnünk, és tudjuk, hogy mire van szüksége a gyereknek, a feleségünknek, nekünk magunknak, a háznak, a kertnek, és sorolhatnám tovább. És azokat egyenként szépen beállítjuk úgy, hogyha az élet váratlan eseményt produkál, azért tudjunk arra válaszolni.

- Igen, csak nekem nem kell leülni a Valutaalappal tárgyalni, meg nincsenek nemzetközi feltételek, a háztartásom költségvetéséről beszélünk.

- Ezért ülök én itt, és nem Ön, tehát ezért a szerepmegosztás így van. Mert azért az egyszerű családi költségvetés elkészítésénél szakmailag bonyolultabb kérdés az ország költségvetésének az elkészítése, amelyhez valóban kell némi felkészültség, Önnek ebben igaza van; nemzetközi jártasság, de leginkább tapasztalat kell. Én hálás vagyok a Jóistennek azért, hogy ez a 2013-as költségvetési év a huszonvalahányadik költségvetés, aminek az elkészítésében hol ellenzéki képviselőként, hol kormánypárti képviselőként részt vehettem. Tehát kevés olyan dolog történhet költségvetési ügyben, amit én még ne láttam volna.

- Jó, tehát a változás, vagy a szükséges változás, vagy ez a puffer zóna semmiképpen nem éri el a főszámokat, akkor sem, ha mondjuk, ez a 300 milliárdos adócsomag igényelni fogja?

- A 300 milliárdos adócsomag, amit munkahelyvédelmi akciótervnek nevezünk, és amely lényegében egy szociális adócsökkentés, mindenképpen meg fog történni, a forrásai megvannak a költségvetésben, tehát végre is fogjuk hajtani.

- Ez az egyik legfontosabb kérdés ezzel kapcsolatban, mert talán Ön is felfigyelt rá, hogy amikor bejelentette hétfőn a terveket, ritkán látott szakszervezeti és elemzői konszenzus alakult ki arról, hogy a probléma létezik, és az irány jó. A fő kérdés az az, hogy beleélhetik-e magukat valóban az érintettek.

- Nézze, az emberek természetesen türelmetlenek, és egy jól van így, mindenki szeretné, vagy szerette volna, hogyha már az elmúlt két évben ilyen növekedésserkentő akciótervekkel tudunk előállni. Na de hát a családfőnek, ha szabad visszatérnem az előző költségvetési és családi példához, azért higgadtnak kell maradnia, és nem szabad megengednie, hogy a vágyai, a reményei meg a szíve elragadja, és csak az érzelmeire hagyatkozzon. Ezért egy nemzetnek pontosan meg kell tervezni nemcsak egy éves költségvetést, hanem több éves távlatban a jövőjét is. Ezt hívják kormányprogramnak vagy nemzetstratégiának. És 2010-ben nem a növekedés beindítása volt a feladat, hanem az, hogy Magyarországot a szakadék széléről visszarántsuk. 2011-ben az volt a feladat, hogy teljesen új pályára állítsuk, megújítsuk Magyarországot, és teljesen átszervezzük. 2012-ben az volt a feladat, hogy az átszervezett országot működőképes állapotba hozzuk, és 2013-ban megindítsuk az itt elmondott szociális adócsökkentésekkel és munkahelyvédelmi adótervvel a növekedést. A sorrendeket nem lehet felcserélni, elértük az első két évben, amit el kellett érnünk, és most az új célok érdekében valósítjuk meg a szociális adócsökkentést.

- Mindjárt belemegyünk a részletekbe, csak arra lennék kíváncsi, hogy mi történt vasárnapról hétfőre virradóra, hogy lehetővé vált ez az adócsökkentési tervezés, amely valóban nagyon széles kört érint. És kockáztatva ezzel azt, hogy az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács és a Brüsszel által jónak tartott költségvetési számok változhatnak.

- Először is meg kellett várnunk, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja a Magyarországra indokolatlanul és igazságtalanul kirótt büntetéseket. Nekünk ezért a gazdaságpolitikáért, amely mentén ma Magyarország fejlődik, nemzetközi küzdelmeket kell folytatnunk. Az elmúlt két évben Magyarország éppen azért, mert más gazdaságpolitikát folytatott, mint az unió eddig folytatott, megjegyzem, most éppen változtat, és lényegében a miénkhez hasonló pályára próbál állni, de az elmúlt két évben nekünk ezért folyamatosan küzdenünk kellett, és folyamatosan fenyegettek bennünket. Részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. A valóság is számít, de azért az Európai Unió véleménye legalább olyan fontos, mint a valóság, ha egy ország gazdasági megítéléséről gondolkodik a nemzetközi piac. Tehát nekünk nagyon éles küzdelmeink voltak, nem akarták, hogy bankadót vezessünk be, nem akarták megengedni, hogy a multikat bevonjuk a közteherviselésbe, nem akarták megengedni, hogy a középosztály számára egyfajta felerősítési programot hirdessünk meg, tehát sok bajunk volt. Na most, amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az Európai Unióval, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük. Június 22-én az unió kimondta, hogy elismeri Magyarország teljesítményét. Most egy következő szakasz indul, tehát ez az egyik válaszom az Ön kérdésére. A másik pedig, nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy Györgynek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még. Hogy azok közül mikor melyiket tudjuk elővenni, vitára bocsátani, konzultációra, mondjuk nemzeti konzultációs kérdéssé alakítani, konzultációra bocsájtani, a frakcióval megvitatni, mindig mérlegelés kérdése. Számos szempontot kell ilyenkor mérlegelnem, most a szociális adócsökkentést és a munkahelyvédelmi tervet kértem tőle. De van neki a növekedési tervéhez kapcsolódóan egy nagy beruházásösztönző terve is. Erre majd ősszel fogunk visszatérni, mindennek megvan a maga ideje. Az én fejemben egy nagyon világos menetrend szerint halad az ország, most volt itt az ideje annak, hogy a munkahelyvédelmi tervet elővegyük. Ráadásul nemzeti konzultáció zajlik, részeredményeink, közbülső jelentések már rendelkezésemre állnak, vannak, rendelkezésemre állnak. Ebből jól látható, hogy a magyar emberek nem is annyira a munkanélküliség magas szintjét kifogásolják, az is baj, ezt megelőzi az a probléma, hogy attól félnek, hogy elveszíthetik a munkahelyüket. Ez a félelem 80 százalék fölötti erősségű. Ezért is munkahelyvédelmi akciótervet hirdettünk, illetve hirdettem, hogy világossá tegyem számukra, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportok nem fogják elveszíteni a munkahelyüket. Tehát ettől a szociális adócsökkentés terén elsősorban nem munkahely-növekedést várok, hanem azt várom – ezért is hívják munkahelyvédelmi akciótervnek –, hogy stabilizálja a meglévő munkahelyeket.

- Azt jól teszi, mert az elemzők is azt mondják, hogy inkább erre a célra lesz alkalmas a csomag, de nézzünk néhány kritikát vagy kételyt ezzel kapcsolatban. Az egyik legfontosabb az a forrás oldaláról közelít, hogy valóban látható-e ez a 300 milliárd forint, vagy pedig csak kölcsönvett összegekről van szó, amennyiben, ugye, a jegybanknak meg kell majd térítenie ezt a bizonyos hiányt, amely 100 milliárdként keletkezik a jövő évi költségvetésben, meg hát tartalék, de hát végül is a tartalék is egy kölcsönvétel.

- Három forrásból áll össze a szükséges pénz. Az első a tranzakciós adó kiterjesztése a jegybankra. Erről még sok vita lesz, ebben a vitában a kormány nem fog részt venni. Tehát a jegybank független, a saját jogilag biztosított hatáskörében szabadon, saját belátása szerint jár el; hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni, ebben a vitában a kormány nem vehet részt. Egy dolgot tudunk: tranzakciós illetéket úgy, mint most már Európa egyre több országában, mindenki fizet, és a nemzeti bank ez alól nem lehet kivétel. A második forrás, hogy a kincstárra is, az államháztartásra is kiterjesztjük, miért ne terjesztenénk ki, ha mindenki másra. Ez is egy garantált bevétel. A harmadik pedig a 300 milliárd forintnyi, a költségvetésben szereplő tartalék 100 milliárd forintjának bevonása ennek a csomagnak, ennek a szociális adócsökkentésnek a végrehajtása érdekében, aminek a visszatöltésére van egy elképzelésünk, ami vagy teljesül, vagy nem. Ha teljesül jó, ha nem teljesül, akkor sincsen baj.

- Tiltható-e valamilyen formában, a jogszabályban, vagy azokban a jogszabályokban, amelyek majd erre a csomagra vonatkoznak? Két dolog: az egyik, hogy új embert vegyenek fel, kedvezményesebb embert vegyenek fel egy mostani dolgozó lecserélésre a vállalkozások, mert kedvezőbben lehet majd pályakezdőt vagy idősebbet alkalmazni. Illetve hát az a félelem az talán valós lehet, hogy egyre több és több vállalkozás fog egyik pillanatról a másikra 5 millió 999.000 forint bruttó árbevételt produkálni.

- No, tehát akkor szögezzük le talán elvi éllel azt a dolgot, hogy nincs olyan jó dolog, amit ne lehetne a fonákjáról nézni, mint ahogy Ön is ezt most teszi. Itt beszélünk arról, hogyan fogjuk megvédeni sok millió embernek a munkahelyét, és akkor arról beszélünk máris, még pezsgőt nem bontottunk, de már arról beszélünk, hogy egyébként akkor a fonákját tekintve milyen visszaélési lehetőségek vannak. Mindig vannak ilyen lehetőségek, az a dolgunk, hogy ezeknek a számát csökkentsük. Ezért zajlanak már a gazdasági élet szereplőivel, kamarákkal, szakmai szövetségekkel a megbeszélések, hogy közösen megpróbáljuk ezeknek a visszaélési lehetőségeknek a számát a minimálisra szorítani. Tehát ez zajlik, másfelől valóban fontos, hogy tisztázzuk, hogy végül is kiket véd meg ez a munkahelyvédelmi akcióterv. Ahogy Ön mondja, megvédi a legfiatalabbakat, megvédi az 55 év felettieket, és megvédi a fizikai munkát végző, úgynevezett szakmai képzettséget nem igénylő munkásokat. Ez utóbbit nagyon fontosnak tartom. A népnevelés távol áll tőlem, mert az ember, illetve az emberek eldöntik, hogy miről mit akarnak gondolni, de azért ajánlanék számukra megfontolásra egy gondolatot. Én attól tartok, hogy az elmúlt talán nem is húszévnyi, hanem hosszabb időszak alatt mintha Magyarországon kialakult volna a fizikai munka lenézésének kultúrája. Tehát úgy látom, hogy nem becsülik eléggé azokat az embereket, akik iskolázatlanok, akik legfeljebb nyolc általános vagy még akkora végzettséggel sem rendelkeznek, de minden reggel felkelnek, minden reggel elmennek dolgozni, fizetést akarnak kapni, abból akarják felnevelni a gyerekeiket, és a körülményeikhez képest rendben tartják magukat. Ezeknek az embereknek Magyarországon, úgy látom, hogy a kelleténél jóval kisebb a megbecsültsége. Ennek a csomagnak, ennek a szociális adócsökkentésnek az is célja, hogy világossá tegyük, hogy ők fontosak, hogy tiszteljük őket, becsüljük őket, és kérjük, hogy a jövőben is végezzék el a munkájukat. Ennyiben talán ez a munkahelyvédelmi akcióterv túlmutat önmagán.

- Mikortól vezethető-be? Mikortól adózhatnak így a kisvállalkozások.

- Január 1-jétől, mert – ahogy Ön mondja – a kisvállalkozásokat is érinti ez a dolog. Az előbb említette a hatmilliós határt. Itt arról van szó, hogy azok az emberek – itt fodrászokra kell gondolni, talán bolti, kisboltosokra, mi úgy hívjuk őket, hogy kisadózók, taxisok például –, akik kevesebb, mint hatmillió forint éves adóbevétellel rendelkeznek, és most egyetlen összeggel – főállásúak esetében havi 50, mellékállásúak esetében havi 25 ezer forinttal – megválthatják az egész éves adóterhüket. Én nagyon sokat utaztam, különösen a korábbi időszakban taxival, minden taxis mindig azt kérte tőlem, hogy mondja, Orbán úr, ha kormányra kerülnek, tud nekünk átalányadózást csinálni, vagy nem? Ezt, ami most itt létrejön, tekinthetjük egyfajta átalányadózásnak. Ez egy kis adózási rendszer.

- Hát ez a jelenlegi fizetnivaló átlagosan harmada.

- Csak a Jóisten tudja megmondani, mert, ugye, az embereknek meg van a magukhoz való eszük.

- Csak a nagyságrend az érdekes.

- Védekeznek, tehát nem tudjuk, bonyolult a mostani rendszer, sok jogcímen akarunk bevenni tőlük pénzt, szerintem irreálisan sokat, ők tudják, hogy nem tudják befizetni, megkezdődik ez a szocializmusból itt maradt szokásos játék: én tudom, hogy te kijátszod a szabályokat, ezért én nem is tartom be olyan nagyon, de azért figyelj, hogy bizonyos mértékig tartsad be. Tehát ez a rossz kultúra, amiben az elmúlt húsz-huszonöt évben voltunk, rossz adókultúra még él, de most ennek a végére talán pontot tehetünk.

- Mi az az áldozat, amelyet már nem fog meghozni a kormány az adócsökkentő csomag kárára? Tehát a költségvetési hiányszám, hogyha sérülne, ha a tartalékokhoz jobban hozzá kellene nyúlni, vagy ha például a monetáris politika sérülése miatt valamiféle gondja lenne Brüsszelnek a jegybanki tranzakciós adóval.

- Igazi magyar beszélgetés ez. Miért sérülne? Miért teljesülne rosszul? Miért ne sikerülne?

- De ha beszélünk a kritikákról, akkor lehet, hogy előzetesen kiküszöbölhető...

- De hát erre valók a tartalékok. Ha véletlenül néhány dolog, ha a Jóisten rendelése okán, a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképpen alakul, akkor nekünk reagálni kell. Ha kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk. Ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor meg összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt. Tehát Magyarország akcióképes, cselekvőképes, él, jól és gyorsan reagál. Tehát minden okunk megvan az optimizmusra. Tehát ha baj lesz, majd válaszolunk rá. Nem abból kell kiindulnunk, hogy mi lesz akkor, ha baj lesz, mert arra megvannak az általános válaszaink. Abból kell kiindulnunk, hogy a meglévő mozgásterünket és lehetőségeinket hogyan tudjuk a legjobban kihasználni. Én tudom, hogy az élet nem könnyű Magyarországon, de ha összevetem azt, amit Magyarországon, a magyar életben történik, azzal, ami Európában, az európai élettel történik, akkor azt kell mondanom, hogy Magyarországnak jó oka van az optimizmusra.

- Közben csak röviden: a jegybanktörvényről már ma szavazhat a parlament. És akkor gyakorlatilag pár percen belül lehet időpontot kérni a Valutaalaptól.

- Jönnek ők, nem kell időpont.

- Mikorra várhatók?

- Bármikor beeshetnek mostantól.

- És akkor innentől kezdve a kormány számol-e valamivel vagy valamilyen összeggel vagy valamekkora összeggel? Vagy egyáltalán nem számol összeggel továbbra sem.

- Én az utóbbi álláspont híve vagyok. Van egy felmérésem, amiben megkérdeztük a magyar választópolgárokat, hogy szerintük miért van szükség IMF-megállapodásra. Nagyon tanulságos az eredmény. Az emberek többsége azt gondolja, hogy azért, hogy Magyarország a pénzügyi összeomlástól megmeneküljön. Körülbelül talán kétharmada mondja ezt az embereknek. Ez nem így van. Tehát ma az ország kétharmada tévedésben van egy nagyon fontos gazdasági kérdésben. Rosszul tudja a tényeket, ugyanis Magyarország pénzügyeit semmilyen összeomlás nem fenyegeti. Azért kell nekünk egy megállapodás, hogy az egyébként az IMF-en kívüli világtól elérhető pénzeket és hiteleket olcsóbban tudjuk felvenni. Pozíciójavítás az értelme az IMF-hitelnek, nem pedig a túlélés. De a magyar emberek fejében szerintem nem azért, mert tájékozatlanok, hanem inkább azért, mert az IMF neve az elmúlt harminc évben a katasztrófával kötődött össze a magyar gazdaságtörténetbe, most is azt gondolják, hogy ugyanolyan tárgyalások előtt állunk, mint az elmúlt harminc évben. Ez nem így van. Ezeknek más természete lesz.

- Hát lépéshátrányban vannak a háztartási költségvetések készítése miatt, éppen azért van szükség ilyen 300 milliárdos adócsökkentő csomagokra, hogy a hétköznapi ember is a bőrén, vagy a saját költségvetésén tapasztalja meg az ország gazdasági értelemben normális helyzetét?

- Valóban nagyon nehéz évek vannak mögöttünk. Azért 2002-höz képest – ugye, én akkor viseltem utoljára felelősséget az ország gazdasági helyzetéért – 2010-re a munkanélküliség megduplázódott, az államadósság több mint 50 százalékával nőtt, tehát borzalmas állapotba került Magyarország, és nem a kormány húzta ki az országot ebből a bajból, hanem maguk az emberek. A kormány segítette ezt a munkát, megszervezte ez a munkát, lehetőséget adott, hogy ez sikerüljön, de valójában az emberek kidolgozták magukat, kidolgozták Magyarországot ebből a nagyon nehéz helyzetből, nem volt könnyű ez a néhány év, ami mögöttünk van. Abban bízunk, szerintem jó okkal, hogy az előttünk álló évek azért már sikeresebbek lesznek.

- Beszéljünk egy picit egy nagy váltással valami egész másról. Véget ért a labdarúgó- Európa-bajnokság, és jön az olimpia. Sportversenyek bűvöletében élnek sokan, és lehet élni. Egy konkrétumot is kérdeznék, ez éppen egy tegnap esti döntés, egy újabb magyar siker, bár hát erről a dicsőségről lemondtunk volna, a magyar játékvezető hibája miatt került egyértelműen szóba a kérdés ismét a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségben, ez a bizonyos videóbíró segítség, és úgy tűnik, hogy lesz. Mit szól Ön ehhez?

- Az eddig Ön által feltett kérdések közül ez a legnehezebb. A dolog úgy áll, hogy én itt egy elég ortodox álláspontot képviselek. Én nem szeretem ezt az egész ötletet. Szerintem a technika beengedése az életbe, amit futballnak hívunk…

- ...digitalizált játék lesz.

- A futball maga az élet. Ott a technikának nagyon szűk körben lehet csak helye. Itt van Kassai játékvezető úr esete, aki tiszteltre méltó honfitársunk, az egyik legsikeresebb magyar, széles körben elismert – ezen a hibán túllép a világ, tehát szerintem továbbra is számíthatunk arra, hogy lesz Magyarországnak kiemelt tekintéllyel rendelkező – futballbírója. De nézzük itt az ő esetét. Végül is jó döntést hozott, csak furcsa módon. Les volt, azt elengedték, utána a labda bent volt, de nem adták meg. Összességében, ha bent lett volna, ha megadták volna, érdemtelen gólhoz jutott volna az adott csapat. Ezt egy videóbíró soha az életben nem tudja megoldani. Tehát azt akarom csak mondani, hogy a futball maga a játék. Minden pontja az emberi cselekvés sajátosságaihoz kötődik. Ha csak egyetlen pontját kivesszük az életnek, és gépileg rögzítjük, nem biztos, hogy összességében igazságosabb lesz tőle az életünk. Ez egy nagyon bonyolult dolog. Én tudom, hogy mindenki azt mondja, hogy egyszerűbb volna, ha egy gép, de higgyék el, hogy a futball sokkal mélyebb, mint egyszerűen egy játék, az maga, mintha a saját életünkről gondolkodnánk. Úgyhogy az óvatosabbak közé tartozom. Ha jól látom, persze a FIFA is csak egy lehetőséget nyitott meg, hogy a nemzeti bajnokságban, aki akarja, kipróbálhatja. Hát próbálják ki, nem kell ezt ellenezni. De én nem hiszem, hogy valaha is polgárjogot nyerne a mi játékunkban ez a szabály. Tehát furcsa mód bonyolultabb, de végül is igazságos döntést hozott a Kassai vezette játékvezető-ötös.

- Igen, ez a próba lehetősége. Igen mindjárt jönnek is a részletek. Orbán Viktor miniszterelnök, köszönöm, hogy a költségvetésről, a 300 milliárdos adócsomag tervezéséről beszélgettünk.

 

orbanviktor.hu

« vissza

Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országházban fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt - közölte a miniszterelnok.hu-val Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010