- A hét elején a képviselők munkája mellett eredményesnek ítélte a parlamenti kivonulást a miniszterelnök felszólalásai előtt. Sokak szemében ellenszenves ez a lépés. Van ennek annyi politikai hozadéka, hogy megérje fenntartani a kivonulást?
- Elvi ügyről van szó, amit nem érdemes politikai aprópénzre váltani. A kérdés arról szól: elfogadjuk-e, együtt élünk-e egy olyan helyzettel, hogy a demokráciában a miniszterelnök elveszítse a szavahihetőségét, és semmibe vegye az emberek akaratát, vagyis elfogadjuk-e a hazugság politikáját? Ha erre nemet mondunk, akkor azt ki kell fejezni. A demokrácia lényege, hogy az embereket nem lehet semmibe venni, ezért a magunkfajta, tőről metszett demokraták nem tehetnek mást.

- Az önök politikusai egyre többször felvetik az előrehozott választások szükségességét. Visszatekintve az elmúlt egy év politikai eseményeire, mennyire lát reális esélyt arra, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció nem tölti ki a ciklust?
- Sajnos, sem kártyalapokból, sem egyéb módon nem tudok jósolni. Azt tudom megmondani, hogy mire van szüksége az országnak: mihamarabbi kormányváltás kell, mert az emberek mindennapi megélhetése és anyagi biztonsága került veszélybe, ezen az úton nem szabad tovább haladnunk. Erős Magyarországra van szükségünk a mai gyenge helyett.

- A miniszterelnök szerint ugyanakkor nem lehet visszatérni, mivel az még több pénzbe kerülne. Ráadásul ezek a lépések rövid időn belül meghozzák az eredményeket.
- A magyar egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást érdemes átalakítani. A mostani, senkivel nem egyeztetett, az emberek által elutasított reform káoszt eredményezett. Ha nem akarjuk, hogy  a káosz tovább gyengítse Magyarországot, ki kell javítani a reformokat. A kormány egy olyan eszme nevében hoz lépéseket, amelynek érvényesítése veszélyes. Álláspontjuk szerint Magyarország bajain úgy lehet segíteni, hogy minden területet bevonunk az üzletszerű működtetés körébe, legyen az oktatás, vagy egészségügy. Az elszegényedő emberek száma hónapról hónapra nő. Ma már a munkából élők is azzal találják magukat szemben, hogy havi jövedelmük épp hogy fedezi a számlákat. Ilyen körülmények között öngondoskodást kérni az emberektől több mint arcátlanság.

- Miközben egyre többször kormányképesnek tüntetik fel magukat, addig meglehetősen keveset hallani arról, hogy milyen program mentén is haladnának.
- Magyarország ma nem programhiánytól szenved, szakmai javaslatokkal tele a padlás. Az orvosi, a pedagógus, a Kereskedelmi és Iparkamarától, a Fidesz szakpolitikai műhelyéig különböző szervezetek, csoportok ontják magukból a programokat. Nem egyszerűen új programra van szükség, hanem jóval többre. Egy másik eszme alapján újra megerősíthetjük az országot. A piac jó a gazdaságban, ennek hívei vagyunk, de van egy határ, amit nem lehet átlépni. A Fidesz a kölcsönös felelősségvállalás eszméjére épített Magyarországot hangsúlyoz.

- Konkrétabban ez mit jelent?
- Az oktatást, az egészségügyet, a szociális rendszereket a kölcsönös felelősségvállalás alapján kell működtetni a költségvetésből. A probléma nem az, hogy sokat költünk, hanem, hogy keveset termelünk. A kormány ahhoz ért, hogyan vegye el a pénzt az emberektől. Mi ahhoz értünk, hogy olyan gazdaságot építsünk és működtessünk, amely egyre növekvő ütemben egyre több pénzt és értéket termel. Az adóemelések, a bürokrácia, a korrupció a kormányzati pazarlás azt a képességét korlátozza a gazdaságnak, hogy előállítsa az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás fedezetéhez szükséges pénzt. Az egyszerűség kedvéért, azt mondhatom, egyszer már volt polgári kormány, akkor könnyebben éltek az emberek. Volt-e ilyen káosz a polgári kormány alatt? Még a Horn-kormány Bokros csomagja is oázis volt ahhoz képest, mint amilyen képet mutat az ország. Érdemes nyugodtan szemlélni az eseményeket, érdemes levenni a párt szemüveget.

- A kormány szerint ezek a javaslatok rövidtávon biztosan tovább növelnék a költségvetési hiányt, amely ellentétes lenne az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia program vállalt vállalásaival.
- A konvergencia programot a kormány írta és terjesztette elő. Erre külső kényszerként hivatkozni olyan átverése a magyar választóknak, amelyre az arcátlanságnál mértéktartóbb kifejezés nem jut eszembe. Számos példa van arra, hogy kormányváltás után, új konvergencia programot nyújtottak be. Erre lenne szüksége Magyarországnak is.

- A jövő héten ismét az Országos Választási bizottság elé kerül a népszavazási kezdeményezései a vizitdíjról, tandíjról, stb. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB korábbi érveit. Az új eljárásban mire számít?
- Az OVB eddigi nyilatkozataiból az valószínűsíthető, hogy nem fogja elfogadni az Ab döntését, továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az emberek nem dönthetnek életük fontos kérdéseiben. Ma Magyarországon már kis alkotmányos válság van, ám, ha június 25-én sem fogadja el a bizottság az Alkotmánybíróság döntését, ez nyílt alkotmányos válsággá terebélyesedhet.

- Az ön által felvázolt helyzetben hogyan lehet tovább lépni?
- Magyarországon nem működik a demokrácia. Egy demokrácia nélküli többpártrendszerben élünk. A demokráciát biztosító jogszabályok léteznek ugyan, de nem lehet érvényt szerezni a törvények betűinek. Ilyen helyzetben két út nyílik: az egyik hogy feladjuk a demokráciába vetett hitet. Azon az állásponton vagyok, hogy sok embert hosszú ideig nem lehet becsapni. Én ebben hiszek, ez a demokraták végső menedéke, ha ez a hitünk elvész, kinyílik a demokrácián túli politikai rendszerek világa, s ezt nem kívánom Magyarországnak. A demokrácia helyreállításához nélkülözhetetlen a népszavazás. Párthovatartozás nélkül dönthetnek az emberek azokról a lépésekről, amelyek a mai káoszt okozzák. Reményem szerint ki fogják mondani, hogy elutasítják a megkérdezésünk nélkül és döntésünk ellenére ránk erőltetett szociális, oktatási és egészségügyi rendszert. Az egység felé vezető fontos lépésnek tekintem a népszavazást.

- Ezzel párhuzamosan fut egy másik népszavazási kérdés a kettős állampolgárságról. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezése kapcsán mire bíztatja majd az embereket?
- Kiderült az elmúlt időszakban, hogy ezt a kérdést a magyar választók nem tudják megoldani. A helyzet ugyanakkor súlyos, mert Magyarország a schengeni övezet tagja lesz, így a Kárpátalján és a Vajdaságban élő sokszázezres közösség csak vízummal jöhet Magyarországra. Egy olyan megoldást kellene megfontolni, amely legalább a vajdaságiak részére megadja a kettős állampolgárságot, Ukrajnában ez nem lehetséges.

- Tehát, ha lesz népszavazás, akkor mire bíztat, hogyan szavazzanak az emberek?
- Arra, hogy ne akarjuk népszavazással eldönteni ezt a kérdést, mivel 2004. december 5-én sem sikerült.

- Még egyszer nem írná alá az MVSZ aláírásgyűjtő ívét sem?
- Ha nem hoz megoldást mi volna az értelme.

- A szomszédos országok gazdasága nagyon jó befektetési eredményekkel kecsegtet, Romániában ugyanakkor a magyar cégek a 13. helyen állnak a tőkebeviteli toplistán, holott még versenyelőnyük is lenne az ottani magyarok miatt. Nem tart szükségesnek valamilyen ösztönzési programot javasolni?
- A Széchényi-tervnek volt olyan része, hogy a kárpát-medencei térségben, főleg a határokon kívül befektetni akaró magyar vállalatok számára adjon segítséget. Erre szükség volna most is, ugyanakkor ma ahelyett, hogy a befektetéseken gondolkoznának a magyarországi kis- és középvállalkozók, a lét-nemlét határán egyensúlyoznak az adóemelések miatt. Most Magyarországon van teendő, a kisvállalkozások részére feltőkésítési alapot kell létrehozni, utána lehet befektetéseken gondolkodni.

- Nagy valószínűséggel európai Parlamenti képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság, ha Tőkés László püspök és az RMDSZ külön indul a választásokon. Ön idén is ellátogat a bálványosi nyári szabadegyetemre. Nem gondolt arra, hogy párbeszédet kezdeményezzen Markó és Tőkés között?
- Kéretlen prókátor soha sem voltam, nem is leszek. Nem helyes Budapestről beavatkozni. Ám jó esélyt látok arra, hogy mindketten bejutnak az EP-be. Ehhez sokat kell dolgozni, meg kell győzni többszázezer elbizonytalanodott, kiábrándult embert.

- A nyugati közéletben vezető szerepet kap az EU alkotmány körüli viták. Miért hagyja hidegen Magyarországot ez a kérdés?
- A magyar politikai elit provinciális, ahelyett, hogy nyitott és kreatív lenne. Fájdalommal nézem a magyar politikai kultúra állapotát. Okfejtések és érvek helyett kommunikációs panelek uralkodnak, így az európai összefüggések ritkán jönnek be hozzánk. Én próbálkozom az ablaknyitással. Most írtam egy könyvet, amelynek az egyik célja az volt, hogy az új nyugati gondolkodásmódot beengedjem a magyar közéleti viták világába.

- Uniós alkotmány helyett úgynevezett reformszerződés nevet kapná a korábban több népszavazáson is elbukott uniós alkotmány. A javaslattal kapcsolatban mi az álláspontja a konzervatív oldalnak?
- Az Európai Néppárt jó esélyt lát a megegyezésre. Szerintünk a Sarkozy-Merkel megegyezést érdemes elősegíteni. A készülő dokumentumot nem kell alkotmánynak nevezni.

- Vizsgálóbizottság felállítása várható a Gripen vadászgépek beszerzése ügyében, mert csúszópénzek cserélhettek gazdát. Önt azzal vádolják, hogy személyesen változtatta meg a győztes céget, vagyis a Gripent.
- A polgári kormány mindig ügyrend alapján járt el, a nemzetbiztonsági kabinet meghozta a szükséges döntéseket. Külön ajánlom azokat a dokumentumokat, amelyek a hivatalba lépésem előtt keletkeztek, hiszen az egész ügy készen kapott helyzet volt. Amikor a döntés megszületett a szocialisták is egyetértettek, sőt támogatták.


Vasárnap Reggel