- Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a gyermelyi új malom alapkőletételén?

- Ennek több oka is van. Az európai gazdasági tér részei vagyunk, de magyarként vagyunk a részei. Fontos tehát, hogy sikeres magyar vállalatok működjenek. A nemzeti iparosítási koncepciónk célja az elmúlt 20 év viszontagságai után is magyar kézben maradt termelő vállalkozások támogatása. Ráadásul Magyarország nagyon komoly mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország, a feldolgozóipar pedig azért rendkívül fontos, mert ebben összekapcsolódik a mezőgazdaság és az ipar. Mindig is nevetséges, abszurd és káros jelenségnek tartottam azt, hogy a magyar emberek ismeretlen módon és helyen előállított, leggyakrabban silány minőségű és hamisított élelmiszereket fogyasszanak a megbízható magyar élelmiszerek helyett. Örülök, hogy most a feje tetejéről a talpára tudjuk állítani a magyar gazdaságnak ezt a részét is. A Gyermelyi ebben a tekintetben zászlóshajó, sikeresen alakult át szocialista üzemből modern részvénytársasággá, amelyből nem kiszorították az dolgozókat, hanem mindenki megtalálta benne a helyét és a számítását. A pénzek off-shore cégeken keresztül történő kiszivattyúzása helyett folyamatosan fejlesztenek és négyszáznál is több embernek adnak munkát. Ez a cég tehát egy magyar mintavállalat, ezért tartottam fontosnak itt jelen lenni.
    
- A gyermelyi beruházás egy pozitív történet a megye gazdaságát illetően, de pár hónapja a komáromi Nokia-elbocsátások negatív híre került a címlapokra.

- Ne felejtsük el, hogy a Nokia esetében sok száz munkahelyet sikerült megmenteni, hiszen elkerültük a legbrutálisabb forgatókönyvet, azaz az egész gyár bezárását. A gyárbezárások és új gyárak létesítései a modern gazdaságok velejárói. A fontos az, hogy végül több munkahely jöjjön létre, mint amennyi megszűnik, és az emberek ne szoruljanak bele a kilátástalan munkanélküliség helyzetébe. Az én személyes kormányzati célom az, hogy Magyarországon minden ember tisztességesen meg tudjon élni a munkájából. Ezt a célkitűzést az európai válság idején sem vagyok hajlandó feladni.

- Kijutunk a brazil vébére ebből a nehéz csoportból is?

- Olyan csoportba kerültünk, ahonnan még a brazilok is nehezen jutnának ki a világbajnokságra. De a futball azért a világ legnépszerűbb és talán legszebb játéka, mert nincs benne lehetetlen. Egy biztos csak, hogy a kishitűek elvéreznek. Akinek van elszántsága, bátorsága és elvégzi a nehéz munkát, annak van esélye. De a legfontosabb nálunk az, hogy törődjünk a gyerekekkel. Sok tízezerrel kell megnövelni azon magyar gyerekek számát, akik felkészült edzőkkel, jó körülmények között, sok időt levegőn töltve sportolhatnak. A stadionokat sem a profi focistáknak, hanem a gyerekeknek építjük, hogy normális körülmények között nézhessék a meccseket. Egy európai klasszis 30 ezer gyerek közül kerül ki általában. De a magyarok talán kicsit tehetségesebbek az átlagnál, úgyhogy talán a kicsit kisebb merítés is elég. Ha tetszik, ha nem, a futball ma egy nemzet sikerének fokmérője is egyben. Kitartásban, bátorságban, küzdőképességben fejlődnünk kell, hogy a hagyományainkhoz méltó helyre kerüljünk.

- Milyen területeken lát leginkább esélyt munkahelyteremtésre Komárom-Esztergom megyében?

- Ez egy erős, komoly ipari hagyományokkal rendelkező megye. Tatabánya átalakulása az egykori, a katasztrófahelyzet szélén egyensúlyozó, lerobbant szocialista bányászvárosból egy modern iparvárossá egészen jól halad. Ez a város kiemelt fejlesztési területe lesz a magyar gazdaságnak a következő időszakban. Az év végéig például egy 150 embernek munkát adó üzemcsarnokot épít fel egy villamossági termékekkel foglalkozó magyar cég. Komáromban is látok pozitívumot, hiszen egy kétnapos állásbörzét rendeztek a Nokiából elbocsátott dolgozók számára, ahol 60 munkaadó kétezer álláshelyet ajánlott az elbocsátottaknak. Utánanéztem, hogy a megyéből 11 pályamunka érkezett a központi munkahelyteremtő pályázatokra és az első negyedévben 4225 állásbejelentés történt. A közmunkaprogramban 1600-an vettek részt és ez a szám az év végéig eléri a kétezret. A mezőgazdaságban is komoly növekedési lehetőségek vannak és ezekből a megye is profitálni fog. 

- A kis- és középvállalkozói szektor hagyományosan élvezi a Fidesz-kormány támogatását. Hogyan lehetnek igazán versenyképesek ezek a cégek a multik világában?

- Miközben a világgazdaságban a hírek nagy része a nagyvállalatokról szól, aközben Magyarországon az emberek nagy részét a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják. Kétségkívül fontosak a sikeresen működő nagy nemzetközi cégek, de tudnunk kell, hogy egy ország csak akkor tud a saját lábán állni, ha kis- és középvállalkozói erősek. Ha Európában szétnézünk, akkor azt látjuk, hogy ahol sikeres a gazdaság - például Észak-Olaszországban vagy Bajorországban -, ott annak gerincét a kis- és közepes vállalatok adják. Ebben nagy a lemaradásunk, de az első lépéseket már megtettük. Például tíz százalékra csökkentettük a társasági adókulcsukat, eltöröltünk tíz adófajtát, a társasági adó év végi felöltésére vonatkozó árbevételi határt felemeltük 50 millió forintról százmillióra. Az új munka törvénykönyve ennek a szektornak kifejezetten előnyös lesz, de a legnagyobb siker a Széchenyi-kártya program lett. Az új Széchenyi-terv pályázataira pedig 17 ezer 498 nyertes pályázat érkezett be, amelyekre 266 milliárd forintot fizettünk ki. Ugyanakkor ebben az évben még ki fog menni 1400 milliárd forint a gazdaság fejlesztésére, amelynek tekintélyes része a kis- és középvállalkozókhoz kerül. Mindeközben felelős állami gazdálkodást kell folytatnunk és nem hitelből költekezni. Elrettentő példaként mondom, hogy 2002-ben az állam által felvett hitelek éves törlesztési terhe 500 milliárd forint volt, most pedig már 1300 milliárd forintot kell fizetnünk, mert 2002 és 2010 között brutálisan eladósították az országot. Ez azt jelenti, hogy minden évben 800 milliárd forinttal fizettünk többet az államadósság törlesztésére. Ennyi pénzből évente húsz Duna-hidat lehetne építeni.  

- Ha már példaként ez szóba került, két éve éppen arról beszélgettünk, hogy a megye egy új Duna-híddal gyarapodhat. Hozott-e bármilyen változást a komáromi átkelővel kapcsolatban a szlovák kormányváltás?

- A komáromi híddal kapcsolatban még az előző Fico-kormány tett támogató szándéknyilatkozatot. Mivel újra ő lett a miniszterelnök, joggal reménykedhetünk abban, hogy hamarosan aláírhatjuk a híd építéséről szóló nemzetközi szerződést. Mi készen állunk erre.

- Az ország ezen részén sokakat személyesen is érintenek a szlovák-magyar viszony hullámai. Mire számíthatnak az új Fico-kormány idején?

- Ott kezdeném, hogy a választást elvesztő kormánykoalícióval nagyon jó viszonyt alakítottunk ki. Az igaz, hogy számos vitás kérdés megoldatlan maradt, de a két kormányt az egymás országai és népei iránt érzett kölcsönös tisztelet vezérelte. Mi ezen nem akarunk változtatni, továbbra is a tisztelet hangján beszélünk Szlovákiáról és a szlovákokról is. Abban reménykedünk, hogy az új szlovák kormány ezt úgy viszonozza, ahogy elődje is tette. Látok reális esélyt arra, hogy a kapcsolatok tovább fejlődjenek.    

- Komárom és Tatabánya után most időszerű egy dorogi kérdés is. Mit szól ahhoz, hogy a helyi képviselő-testület olyan döntést hozott, amelyben tiltakozik a közelmúltban mintegy egymilliárdos fejlesztéssel megújított egészségügyi centrum állami kézbe kerülése ellen?

- Az önkormányzatoknak alkotmányos joguk, hogy kifejezzék álláspontjukat nekik tetsző és nem tetsző kormánydöntés kapcsán is. Magyarországon most az egészségügy teljes megújítása és átszervezése zajlik. Az előző rendszer ugyanis nem volt képes az egész ország területén azonos színvonalú ellátást biztosítani. Az intézmények a csőd szélén egyensúlyoztak és folyamatosan a kormány mentőöveire szorultak. Így sem a betegek nem voltak biztonságban, sem a dolgozók nem lehettek biztosak abban, hogy megkapják a járandóságukat. Ha az orvosok és az ápolónők nem dolgoztak volna hősiesen az elmúlt években, akkor össze is omlott volna a rendszer. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az emberek biztonságos ellátása érdekében állami egészségügyi rendszer lesz Magyarországon. Ezt egyes önkormányzatok a saját érdekeikből kiindulva sérelmezik, de ez nem változtat a parlament által meghozott törvényen.     

- Dorogról pár perc séta Esztergom, ahol mára végképp zűrzavarossá vált az önkormányzat helyzete. Sokszor szóba kerül, hogy Orbán Viktornak a város díszpolgáraként szerepet kellene vállalnia a helyzet megoldásában.

- Először is hadd mondjam el, rendkívül büszke vagyok arra, hogy Esztergom városa méltónak talált arra, hogy díszpolgárává fogadjon. A város mindig közel állt a szívemhez, ezt nem titkolom. Igyekeztem is az első kormányzásunk idején minél több jogos igényt kielégíteni, ami felmerült a városban. Megépítettük a hidat, felújítottunk számos középületet és azt gondolom, hogy 1998 és 2002 között Esztergom szépen fejlődött. Örülnék, ha most egy újabb sikertörténet indulna, de a helyi viszonyok olyan szerencsétlenül alakultak, hogy a város nem képes a kormányzat partnerévé válni, még az esztergomiak érdekében sem. Ez fájdalmas, de én nem hághatom át azokat az alkotmányos korlátokat, amelyek a mindenkori kormány előtt magasodnak. Nem avatkozhatok bele olyan mélységben a város ügyeibe, mint ahogy én magam is látom, hogy szükség lenne. Igazuk van tehát az esztergomiaknak, akik ezt igénylik, de nagyon rossz példa lenne, ha a kormány mégoly nagy nehézségekre hivatkozva is beavatkozna a helyi ügyekbe. Annyit tehetünk, hogy amennyiben nem tudják működtetni az intézményeket, akkor átvesszük azokat. Ezt meg is tettük. A tizenegy állami fenntartású intézményben béke is van. Azt kívánom az esztergomi polgároknak, hogy jussanak egymással dűlőre és olyan vezetőket válasszanak maguknak, akik partnerként tudnak együttműködni a mindenkori, jelen esetben a polgári kormánnyal. Mi készen állunk az újabb sikertörténetre.

- Most éppen Esztergomban az okozza a legnagyobb gondot, hogy az állami kézbe vett intézményeket a várossal finanszíroztatják.      

- Szerintem inkább a közbéke hiánya okozza a legnagyobb gondot. Mindig lehet egy kormányra néhány vaskosabb megjegyzést tenni, talán lehet is némi szimpátiát begyűjteni ezzel, de nem a kormány bénította meg Esztergom működését, hanem a helyiek által választott vezetők. Éppen ezért én azt kívánom nekik, hogy ahogyan mindezt elrontották, úgy sikerüljön majd helyre is hozniuk.  

- Mostanában sok vitára ad okot a megyében az Esztergom-Almásfüzitő vasúti vonal járatritkítása is, ami ellen ellenzékben még tiltakozott a mai kormánypárt. Akkor vissza is állították a szocialisták által megszüntetett vonatok menetrendjét. Mi változott azóta?

- Semmi, hiszen a szárnyvonalak bezárását akkor sem támogattuk és most sem támogatjuk. Ugyanakkor  a működő vonalakon közlekedő járatok száma már egy másik kérdés. Üresen közlekedő járatok működtetése ugyanis az emberek adóforintjainak elpazarlása. Buszokat és vonatokat közlekedtetni ugyanazon az útvonalon, ugyanabban az időben nem túl észszerű. Megnéztem a számokat és ez alapján mondhatom: az Esztergom-Almásfüzitő vonalon egy tavaly decemberi pénteki napon 348-an utaztak 8 vonatpáron, miközben napi 6 közvetlen autóbuszjárat működik a vonalon. Ennek így nincs értelme. Annak viszont van, hogy felszámoljuk a párhuzamosságokat.

- Amikor legutóbb Tatabányán járt, azt mondta: Magyarországon három dologhoz mindenki ért: a kormányzáshoz, az adózáshoz és a futballhoz. Mindegyik kapcsán feltennék egy-egy villámkérdést. Az első az, hogy a választási ciklus felénél tervez-e változtatást a kormányban?

- Lesznek változások, mivel vannak olyan miniszterek és államtitkárok, akik eleve csak két évre vállalták a megbízatást. Az erről szóló egyeztetések folyamatban vannak.

- A kormány egyik legvitatottabb gazdasági lépése az egykulcsos adó bevezetése volt. Ön szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

- Teljes mértékben. Persze olyan adórendszer soha nem lesz, amit az emberek szívből szeretnének. Viszont olyan lehet, amit elfogadnak és látják az észszerűségét. Az arányos adórendszer ilyen. Magyarország jövője azon múlik, hogy az emberek látják-e értelmét a munkájuknak. És hogy látják-e értelmét a több munkának. Márpedig az arányos adórendszer díjazza a munkát, hiszen aki többet dolgozik, az többet keres és jobban él. A társadalmi igazságosságot nem akkor kell számon kérni, amikor az emberek elvégzik a munkájukat és megkapják az azért járó jövedelmüket, hanem amikor elköltik azt. Ezért az általános forgalmi adó tagolttá tételét tartom kívánatosnak. Az ötkulcsos áfa esetén az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek és a gyerekneveléssel kapcsolatos áruk nagyon alacsony kulccsal adóznának, a luxuscikkeket pedig –  az ékszerektől a nagyon drága autókig – magas áfakulcs terhelné.

kemma.hu