Kocsis Éva: A stúdióban Orbán Viktor miniszterelnök, jó reggelt!

Jó reggelt kívánok!

Tegnap a brüsszeli sajtótájékoztatón, amit Martin Schulzcal közösen tartott, abból ítélve, amit elmondtak, lényegében ajtócsapkodás is volt az azt megelőző tárgyaláson. Kvótáról győzködték?

Kétségkívül van egy komoly véleménykülönbség az európai vezetők és Magyarország között. Az európai vezetők nagy része úgy gondolja, hogy mindenkit be kell engedni, ezt a gyakorlatot is folytatják, sőt általánosak azok az európai nyilatkozatok, amelyeket nem lehet másképpen értelmezni egy illegális bevándorló fejével, minthogy komoly esélyük van arra, hogy Európába jöjjenek, ide beengedjék őket, és itt maradjanak – leginkább Németországban. Ez egy olyan tény, amivel szembe kell nézni, nem érdemes homokba dugni a fejünket, és úgy látom, hogy az Európai Unió még mindig nem érti, hogy csak akkor van esélyünk a polgáraink jogos igényét kielégíteni, a biztonság iránti vágyukat kielégíteni, az emberek igényének eleget tenni, hogyha meg tudjuk védeni a határainkat. Ma minden erőnket erre kell összpontosítani. Amely nyilatkozat vagy javaslat a figyelmet erről eltereli, az valójában gyengít bennünket. Európának most erősnek kellene lennie, a legrosszabb kombináció, hogyha az ember gazdag és gyenge. Ez a helyzet Európával. Tehát a határaink megvédésben erőt kell mutatnunk.

A kvótarendszereken kívül ezeken a találkozókon bármilyen más stratégia felmerült-e?

Megkérdeztem minden tárgyalópartneremet arról, hogy miután egyetértünk abban, és ez valóban így van, hogy Európa külső határait, ami ez esetben egybeesik Magyarország Szerbiával közös határával, mindenképpen meg kell védeni, és az európai jogszabályokból fakadó kötelezettségeket minden országnak, így Magyarországnak is be kell tartani, ebben egyetértünk, tudnak-e nekem jobb javaslatot adni annál, minthogy fizikai határzárat hozunk létre.

Tudtak?

Nem. Azt mondták, hogy ők nem szeretik a kerítést, de jobb ötletük nekik sincs. Megköszöntem.

Akkor ezek szerint a magyar kormánynak az intézkedéseit, amelyeket az elmúlt időszakban bevezetett nem bírálta Martin Schulz például.

Mindenki bírálja, mert azt mondja, hogy neki nem tetszik, de jobb ötlete nincs. Most itt tartunk, ez ma Európa íve, a politikai vezetés.

Akkor, amikor a zárt ajtók mögött arról győzködték, hogy fogadja el a kvótarendszert, egyébként nem Ön az egyetlen Európában, aki nem ért vele egyet. Szóval, amikor a zárt ajtók mögött erről győzködték, akkor kiderült-e az Ön számára, hogy ez a mechanizmus hogyan fog kinézni, ki dönti el, mi alapján, biztos, hogy nem kell-e változtatni a kvótán fél év múlva?

Látja, itt vagyunk, látja Önnek is van egy féltucatnyi kérdése. A kvótáról beszélünk ahelyett, hogy a határ megvédéséről beszélnénk. Szerintem a kvótákról, szétosztásról, a már belül lévők ellátásáról akkor érdemes beszélni, hogyha képesek vagyunk megvédeni a határainkat. A probléma az, az első számú probléma ezzel az egész kvóta gondolattal, hogy nem tudjuk, hogy hány emberről beszélünk. Nem tudjuk, hogy mennyien fognak jönni, ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni. Ma Európa szinte bátorítja azokat, akik a jobb élet reményében el akarnak indulni. Nekünk azt kellene üzennünk – persze a menekültek egy külön történet, de – azoknak, akik a jobb élet reményében akarnak jönni Európába, ne vállalják a kockázatot, ne induljanak el, ne kockáztassák a saját, a gyermekük vagy a családjuk életét, nem akarunk hamis illúziókat kelteni, nem fognak tudni bejönni Európába, vagy ha bejönnek, haza fogják őket küldeni. Ezt meg kellene mondani őszintén. Ez a helyes morális felelősség vagy a morális alapállás. Ehelyett ma ilyen kvótákról és egyebekről szóló vitákba bonyolódunk a világos üzenetek elküldése helyett. Szóval ezt tartom a legnagyobb gondnak, és ami a kvótát illeti, mindent meg tudunk fontolni, ha megvédtük a határokat. Természetesen én nem támogatok olyan megoldásokat, amelyekről azok, akik javasolják, is pontosan tudják, hogy nem megoldás. Hogyan lenne megoldás a kvótarendszer? Attól megállnak a határon, akkor nem jönnek többen, akkor kevesebben lesznek? A valóság az, hogy Európát egy népvándorlás fenyegeti, sok tízmillió ember érkezhet Európába, ma még csak százezrekről beszélünk, de a jövő évben már milliókról fogunk beszélni, és ennek nincs vége, ennek a népvándorlásnak korlátlan utánpótlása van, mert akik érkeznek, csak részben jönnek háborús övezetekből. Megjelentek azok a bevándorlók, akik nem háborús övezetből jönnek: Pakisztánból, Bangladesből, Nigériából, Maliból. Még egyszer mondom: korlátlan utánpótlásuk van. Egyszer csak arra leszünk majd figyelmesek, hogy hirtelen mi vagyunk kisebbségben a saját kontinensünkön.

A kvóták bevezetésének a támogatói éppen azzal érvelnek, hogy Magyarország válláról egy nagy teher lemenne akkor, hogyha Görögországban és Olaszországban létesítenének regisztrációs pontokat, tehát nem itt kellene megbirkózni ezzel a tömeggel, hanem Görögországban és Olaszországban.

Amit eddig ismerünk írásos javaslatot, abban az van, hogy a Görögországban és Olaszországban lévő emberekből áthoznának Magyarországra néhány ezret, tehát nem arról van szó, hogy valahol Európában csellengőkből érkeznének ide, hanem Görögországból és Olaszországból, az ottani táborokból hoznának ide embereket úgy, hogy egyébként többen érkeznek Magyarországra: kétszer többen, mint Olaszországba, és vagy hatszor többen, mint Görögországba. Tehát azokból az országokból akarnak idehozni embereket, ahová kevesebb bevándorló érkezik, mint Magyarországra, kvótarendszerben elvinni kellene Magyarországról, de ilyen javaslat semmilyen írásos formában nem született.

Összességében mi az oka annak, hogy nem ért egyet azzal, hogy más kultúrájú, más társadalomból érkező emberek nagy tömegben, nagy létszámban Európába érkezzenek?

Nézze, különböző módon gondolkodunk az életről, én nem tudom, hogy a magyarok többsége ezt pontosan hogyan gondolja, nyilván lesz majd még módunk, hogy konzultáció keretében ezt is megbeszéljük. Én személyesen egy olyan Európában hiszek, egy olyan Európában szeretnék élni, azt szeretném, ha a gyerekeim egy olyan Európában és egy olyan Magyarországon élnének, amely annak az ezeréves hagyománynak a folytatása, amit a szüleink, a nagyszüleink, a dédszüleink itt létrehoztak. És ez meg tud változni, meg tud változni úgy, hogy elfoglalják Magyarországot, a történelemben erre már volt példa, vagy kommunizmust vezetnek be, és meg tud változni úgy is, hogy szépen lassan, nagyobb feltűnés nélkül napról napra megváltozik az itt élő emberek összetétele. Én azt gondolom, hogy tiszteletben kell tartani azokat az országokat, azoknak az országoknak a döntéseit, akik korábban úgy döntöttek, hogy ők szeretnének együtt élni nagyszámú muszlim közösségekkel. Franciaország ilyen, Németország ilyen. Nekünk nem lehet erről egyetlen kritikai véleményünk sem, ez az ő döntésük, de nekünk is jogunk van eldönteni, hogy mi akarjuk-e az ő példájukat követni, vagy nem. Én azt tanácsolnám a magyaroknak – ez az én személyes véleményem –, hogy ne kövessük az ő példájukat. Most még megtehetjük, hogy nem követjük az ő példájukat. Ha most nem vagyunk észnél, ez később már nem döntés kérdése lesz, hanem kényszer.

Azt mondta tegnap, hogy ez német ügy.

Nézze, én azt látom, hogy a Keleti pályaudvaron a magyar törvényeket elfogadni nem akaró bevándorlók, regisztrálást megtagadó bevándorlók, a rendőrséggel való, hatóságokkal való együttműködést megtagadó bevándorlók a német kancellár és Németország nevét skandálják, oda akarnak menni. És ha megkérdez egy bevándorlót, akkor nagy valószínűséggel több, mint kilencven azt fogja mondani, hogy ő Németországba szeretne menni. Ráadásul Németország be is jelentette, hogy a Szíriából érkezőket egy sajátos, kedvező eljárásban fogja részesíteni, ebből lett a balhé Magyarországon. Ezt a balhét Magyarországon a német elhibázott kommunikáció hozta létre, nem a magyar rendőrség, nem a magyar hatóság, még csak nem is a bevándorlók, hanem leginkább az a hamis ígéret és kecsegtetés, hogy ők meg vannak hívva Németországba. Aztán kiderült, hogy visszavonták a meghívót, és akkor ott állt több ezer ember, együttműködni nem akar, tovább akar menni, ez teljesen érthető, mi meg nem engedhetjük őket tovább, mert az európai szabályokat be kell tartanunk, ők azt nem fogadják el. Ha továbbengedjük őket, az osztrákok lezárják a határt, még csak le sem kell zárni formálisan, látja, az is elég volt, hogy elkezdték az útleveleket ellenőrizni, és máris megbénult Ausztria és Magyarország közötti közlekedés. Ezért nekünk, magyaroknak, ha fent akarjuk tartani azt a lehetőségünket, azt a magyar lehetőséget, hogy Európán belül szabadon mozogjunk, nekünk meg kell védeni a külső határainkat, és ki kell kényszerítenünk az európai jogszabályok betartását a budapesti Keleti pályaudvaron is.

De hogyha azt mondja a német szövetségi bevándorlási hivatal, hogy ők leállítják az Európai Unió tagországaiba a szír menedékkérőknek a visszaküldését, és ők maguk lefolytatják az eljárást, akkor miért nem teszi azt Magyarország, hogy egy regisztrációs ponton, vagy 150 regisztrációs ponton rohamtempóban regisztrálja ezeket az embereket, és engedi tovább Európában?

Azért, mert ők nem akarnak regisztrálni. Tehát a probléma abból adódik, hogy ezek a bevándorlók nem akarnak regisztrálni, nem akarják, hogy felírjuk a nevüket, nem akarnak ujjlenyomatot adni, és így tovább, tehát ők megtagadják az együttműködést. Azt mondják, hogy a magyar hatóságoknak semmi közük hozzájuk, mert ők Németországba akarnak menni. Ezért kezdeményezte a magyar kormány azt, hogy a német nagykövetség települjön ki, és adjon ki vízumot ezeknek az embereknek, és ha Németország kiadta nekik a vízumot, akkor mi ki tudjuk őket engedni, mert ez nem ellentétes az európai jogszabályokkal.

Azokat a kritikákat, amelyeket Ön vagy Lázár János tegnap megfogalmazott, ugye, ő említette azt is, hogy tulajdonképpen ez a vasárnap-hétfő környékén tapasztalt, meglehetősen kaotikus helyzet a magyar hatóságoknak a reakcióiban, vagyis, hogy lehet-e menni, vagy sem,annak volt köszönhető, hogy őt idézve, a német külügyminiszter-helyettestől kért Magyarország egy értelmezést, és ő azt mondta, hogy titokban válogassatok 200-300 embert, tegyétek őket látványosan vonatra. Ez a fajta feszültség, ez az üzengetés biztosan nem segíti a helyzetet.

Nem segíti a helyzetet, ezért kell szerintem egyértelműen beszélni: Magyarország nem tudja a schengeni szabályokat mellőzni az eljárásaiban. A bevándorlóknak együtt kell működniük a magyar hatóságokkal. Ha Németország pedig be akarja fogadni a szíreket, akkor adjon nekik engedélyt arra, hogy bemenjenek Németországba, egyértelmű és nyilvános engedélyt. Adjon ki vízumot, és akkor mehetnek. Én még egyszer szeretném aláhúzni: felelőtlenség az a fajta politika, amely együttérzésre hivatkozva folyamatosan olyan javaslatokat dob a felszínre – lásd kvóta –, amit a bevándorlók nem tudnak másképpen értelmezni, mint életük nagy lehetőségét, hiszen itt majd gondoskodnak róluk, hiszen itt majd szétosztják őket, hiszen őket ide be fogják engedni. Ez a kétértelműség vagy hamis illúziókeltés a legnagyobb problémája ma az európai politikának. Senki nem vállalja Magyarországon és talán Spanyolországon kívül egyenesen és őszintén azt, hogy a schengeni kódex, amit mindannyian aláírtunk, amit közösen határoztunk el, minden európai uniós tagállam aláírta, be kell tartani, és annak az az első számú szabálya, hogy senki nem lépheti át illegális módon Európa külső határait. Csak erről kellene beszélni, és ezt kellene sulykolnunk. Ezét a magyar kormány szeptember 15-étől új jogi helyzetet hozott létre, remélem, a parlamentben ma sikerül megszavaznunk ezeket a változásokat. Lesz egy hét arra, rögtön, holnap már megindul egy tájékoztatási kampány, szórólapok, videók, mindenfajta eszközöket fogunk használni, hogy a bevándorlók is fel tudjanak készülni arra az új helyzetre, hogy nem tudnak belépni Magyarországra, eddig ez sikerülhetett, hiszen 175 kilométer őrizetlen határunk volt, zöldhatár, nem volt rajta fizikai akadály, de ennek vége van, és be fogjuk tartani 15-e után, és be fogjuk tartatni az új szabályokat, erre készüljön fel mindenki, készüljön fel Szerbia, Macedónia, a bevándorlók, az embercsempészek, mi magunk is felkészülünk, és egy másik időszámítás kezdődik szeptember 15-étől.

Kicsit 22-es csapdáját érzek, mert amíg évekkel ezelőtt azért volt Brüsszelben, hogy azt kérjék számon Önön, hogy miért nem tartja be az európai szabályokat, most az európai szabályok mellett érvel Ön elég határozottan, eközben Angela Merkel azt mondja, hogy vannak helyzetek, amikor igenis a szabályok átmeneti lazítására van szükség, és ez most egy ilyen helyzet. Eközben Schengen recseg-ropog.

Magyarországon nem lazítani, hanem szigorítani kell a szabályokat. Az, hogy mindenkit beengedjünk, képtelenség. Ráadásul az európai politikának fontos eleme, hogy a demokratikus politika az emberek véleményén és akaratán nyugszik, az emberekkel mindent meg kell beszélni, én nem mondom, hogy minden véleményt el kell fogadni, de minden véleményt meg kell hallgatni, és nem lehet mellőzni azt a körülményt, hogy ma Európa legtöbb országában, bár erről most nem akarok beszélni, de Magyarországon biztosan mindenki szigorúbb szabályozást akar. A nemzeti konzultációból ez teljesen világosan kiderült. Nem lehet azt tenni, hogy az európai elit meg az európai kormányok másképpen beszélnek, másképpen gondolkodnak, és másképpen cselekednek, mint az őket megválasztó emberek. Egy demokráciában ez a feszültség nem maradhat fent hosszú ideig. Nekünk az embereket kell szolgálnunk, és az emberek aggódnak, tele vannak félelemmel, látja, hogy milyen állapotok vannak a Keleti pályaudvar környékén. Aki ott lakik, annak Ön el tudja képzelni, hogy milyen gondolatok járnak a fejében, amikor reggel elengedi a gyereket az iskolába. Szóval itt vannak a járványveszélyes helyzetek, itt van az együtt nem működő, egyre agresszívabb bevándorló tömeg, szóval az emberek félnek és aggódnak, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Úgy érzik, hogy a vezetőik, akiket ők megválasztottak, nem urai a helyzetnek, márpedig egy vezetőnek az a kötelessége, ha már elfogadta az emberek felkérését a kormányzásra, hogy képviselje az érdekeiket, döntéseket hozzon, néha nehéz döntéseket, és szerezzen érvényt a legfontosabb dolognak, hogy biztonságban élhessenek az ő választói.

De éppen azért, mert Ön már nem az elmúlt hetekben kezdett azzal érvelni, hogy súlyos problémával fog szembesülni Európa, hanem már hosszú hónapokkal ezelőtt. Éppen ezért nem gondolja jogosnak azt a kritikát, hogy a magyar kormány késlekedett, nincsenek befogadó állomások elegendő számban, nincsenek regisztrációs elegendő számban, káosz van a Keletinél, a határzártól is mindenki többet várt. Augusztus végi határidőt hagyott, és tulajdonképpen egy egyszerű háztartásban található eszközzel könnyedén át lehet vágni.

Először is Magyarországon minden menekültet ellátunk, de tudnunk kell, hogy a belépők nagy része nem menekült, hanem gazdasági bevándorló, megélhetési bevándorló. Még őket is ellátjuk, de azokon a pontokon tudjuk ellátni, ahol a befogadó állomások vannak. Nem abból van a probléma, hogy mi ne tudnánk őket ellátni, abból áll elő a probléma, hogy nem akarnak odamenni. Tehát a Keleti pályaudvar környékén lévő emberek nem akarnak elmenni se Debrecenbe, se Bicskére, se Vámosszabadiba. Bejelentették, hogy nem működnek velünk együtt, erről nem a magyar hatóságok tehetnek, sőt éppen fordítva: szerintem a magyar hatóságok, rendőrök, vöröskeresztesek, a közegészségügyi dolgozók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók, a katonák minden elismerést megérdemelnek. A rendőröket különös is szeretném kiemelni, mert az, hogy képesek voltak fenntartani a rendet fizikai erőszak alkalmazása nélkül, egy nagyszerű, európai szellemiségű rendőri teljesítmény, amiért szerintem mindannyian, akik biztonságban akarunk élni Magyarországon, köszönettel tartozunk a rendőreinknek. Ami pedig a késlekedés kérdését illeti, azt ne felejtse el, amikor meghirdettük azt a politikát, hogy szembe kell néznünk ezzel a kihívással, akkor Magyarországon például az ellenzék azt mondta, hogy ilyen probléma nincs is. A nemzeti konzultációt megindítottuk kellő időben, hogy létrejöhessen az az egyetértés, ami megadja a felhatalmazást nekünk, nekem, mint vezetőnek, hogy cselekedjek. Hátha nem lenne mögöttem a nemzeti konzultáció, akkor lehetne egy sehová sem vezető vita Magyarországon arról, hogy mit gondolnak az emberek. De ilyen vitára nincs szükség, mert kellő időben egy nemzeti konzultáció révén egyetértési pontokat hoztunk létre, aminek a jegyében most lehet cselekedni. Ráadásul az Európai Unió is azt mondta, hogy ne cselekedjünk önállóan, mert lesz közös európai megoldás, mi ezt vártuk is két-három hónapon keresztül. Amikor láttam, hogy ebből bizony sok minden lesz, de közös európai megoldás nem, akkor azonnal megindítottuk a saját nemzeti politikánkat. Én azt hiszem, hogy az adott körülményekhez képest mi kellő időben, demokratikus kiindulópontot választva és határozottan cselekedtünk. A befogadó állomások pedig várják azokat a bevándorlókat, akiknek szállásra, élelemre, vízre van szükségük, azt meg fogják kapni, kényszeríteni nem tudjuk őket, hogy odamenjenek.

V4-es csúcstalálkozó lesz. Mit fog kérni?

Azt gondolom, hogy megértésre találhatunk a V4-ek körében, hiszen itt csupa olyan ország van, amely közel van a feszültségzónákhoz. Innen talán jobban lehet érteni a valóságos világot, ideológia helyett lehet beszélni a valóságról, és úgy látom, hogy ezek olyan országok – Szlovákiáról, Csehországról és Lengyelországról beszélek –, akik értékesnek tekintik a saját jelenlegi identitásukat és európai történelmüket, és azt a történelmet akarják folytatni, nem pedig egy teljesen új történelmet szeretnének megindítani. Úgyhogy azt hiszem, hogy itt több megértésre találhatunk, mint Brüsszelben. Bár hozzá kell tennem, hogy például Juncker elnök úrral konstruktív megbeszélést folytattam, Tusk elnök úrral is, nézze, a szocialista Schulz parlamenti elnök úrral meg olyat, amilyet lehet.

Egyetért azzal az állítással, hogy a görög válsággal már ez elkezdődött, de ezzel a helyzettel meg pláne Európa alapjai megkérdőjeleződtek?

Nézze, én a görögökről nem szeretnék semmi bírálót mondani, mert szerencsétleneknek van éppen annyi bajuk, és olyan csapdába csalták őket, amiből nem tudom, hogyan tudnak kiutat találni, ezért teljes szívvel szolidáris vagyok a görög néppel, de azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogyha Görögország teljesítené a kötelezettségeit, amit a schengeni szerződésben vállalt, hiszen ő Európa egyik külső határa, akkor Magyarországon nem lennének problémák. A mi frontállamunk Görögország, nem mi vagyunk a frontállam, Görögország az. Mi azért válunk frontállammá, mert Görögország egész egyszerűen nem hajtja végre a schengeni megállapodásokat úgy, hogy 2009 óta, tehát több mint hat éve zajlik eljárás Görögországgal szemben, mert nem tejesíti a szerződésben foglaltakat. Na, most ha mindenki így viselkedik, akkor persze, hogy össze fog omlani a schengeni rendszer meg az egész Európai Unió. Az Európai Unió arra épül, hogy hosszas, nehéz viták után döntéseket hozunk, felelősséget vállalunk, kötelezettséget veszünk a vállunkra, és utána azokat teljesítjük. Ha ez a magatartás megszűnik, akkor nincs értelme Európai Unióról beszélni.

A helyzet mégiscsak az, hogy amiről most beszélgetünk, lényegében az okozat, mert az összességében az egésznek az oka az, hogy van egy instabil térség, ami – most hosszú lenne visszamenni, hogy miért lett instabil, de – onnan elindulnak Európába, és most a menekültekről beszéljünk, ne a gazdasági bevándorlókról.

Pedig ők vannak többen. A gazdasági bevándorlók száma és aránya folyamatosan nő, ma még menekültproblémáról is lehet beszélni, de ez pillanatok alatt a múlté lesz.

Akkor ezek szerint az Iszlám Állam elleni küzdelem nem a dolgok megoldásának az egyik része?

Egy eleme, de nem a meghatározó része. Több százmillió ember van a világon, Afrika belsejében, Ázsia bizonyos részein, aki nem háborús övezetben él, de ha ránéz az hírekre, rájön arra, hogy a jobb életet hamarabb éri el úgy, ha eljön Európába, mintha otthon próbálna boldogulni, és miután az európai vezetők nyilatkozatai meghívásként hangzanak az ő fülükben, el fognak indulni. Tehát itt több tízmillió ember európai határokon történő megjelenésével kell számolnunk, ha ezt így folytatják az európai vezetők. Világossá kell tenni, hogy nem tudunk mindenkit beengedni, mert ha mindenkit beengedünk, akkor vége Európának. Még egyszer mondom: ha gazdag vagy, és vonzó vagy mások számára, akkor erősnek is kell lenned, mert egyébként elveszik tőled azt, amiért te megdolgoztál, és te is szegény leszel. Még egyszer mondom: gazdagnak és gyengének lenni a politikában a legkockázatosabb kombináció.

És hogyha nem lenne elég feszült a helyzet, akkor éjszaka még azzal is meg kellett küzdenie Budapestnek és a budapesti rendőrségnek, hogy huligánok randalíroztak.

Ne is mondja. Azt hittem, hogy több megértés van bennük, és látják, hogy milyen a helyzet Magyarországon az illegális bevándorlók miatt, és valahogyan erre tekintettel lesznek a magyar–román meccs előestéjén is. Úgy látszik, nemcsak az európai vezetők, én is illúziókat kergetek néha.

De azért este fogja nézni a meccset. Ott lesz?

Be fogom fújni a labdát a hálóba onnan a nézőtérről húszezer másik magyarral együtt.

Ne kérdezzem, hogy mire számít a végeredményt illetően?

Megkérdezheti, de nem válaszolok sohasem. A kormány tagjai góltotót rendeztek természetesen úgy, ahogy az egy ilyen férfiak által dominált közösségben szokás, és mindenki megtette a maga tétjeit, de ezek nem nyilvánosak.

Akkor majd a fogadás eredményéről kérdezem legközelebb. Orbán Viktor miniszterelnököt hallották az előző percekben.
 

Kapcsolódó cikk: Ha nem védjük meg a határainkat, tízmilliók fognak jönni

(miniszterelnok.hu)