- 2700-2800 milliárd forintos válságkezelő csomagról beszélt tegnap Orbán Viktor azután, hogy tárgyalt a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel. Az ex-miniszterelnök arról is szólt, hogy a forint gyengeségének Gyurcsány Ferenc az oka. Ha ő távozna, mármint a miniszterelnök, akkor kiegyensúlyozott lenne az árfolyam. Vendégem Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Jó reggelt kívánok!
- Jó reggelt!

- Elnök Úr, miért olyan biztos ebben, hiszen volt olyan időszak, nem is olyan régen, két-három hónappal ezelőtt, amikor az euróhoz képest elég erős volt a forintunk, és a miniszterelnököt akkor is Gyurcsány Ferencnek hívták.
- Ez így van.

- A kérdésem az, hogy miért olyan biztos benne, hogy ha távozna a miniszterelnök, akkor az árfolyam rendbe jönne?
- Ennél szerényebb állítást szerettem volna megfogalmazni. Én azt mondom, hogy abban az esetben, hogyha nincs megoldás az ország vezetési válságára – mert ma Magyarország egy vezetési válságtól szenved: nem hisznek az ország vezetőinek, mi magyarok se hiszünk, de az országhatárokon kívül sem hisznek; ezt hívják bizalmi válságnak –, ha ezt nem oldjuk meg, akkor biztos, hogy be fog szakadni a forint. Tehát én azt állítom, hogy akkor esélyt sem kap az ország arra, hogy kivédje a mostani pénzügyi válságot. Ha nincs politikai változás, akkor sajnos a forintot nem tudjuk megvédeni.

- Hogyan lehet ezt a bizalmi válságot feloldani, megszüntetni?
- Hát a vezetési válságot kell megoldani: az országnak egy új vezetőre van szüksége. Ez a szocialista párt dolga. Tehát mielőtt megkérdezné tőlem, hogy a Fidesz ezt hogyan oldaná meg, hadd mondjam azt, hogy a szocialista párt úgy döntött a választások után, mármint a 2006-os választások után, hogy vállalkozik a kormányzásra, vagyis vezetni fogja ezt az országot. Az ő dolga, hogy a saját körein belül keletkezett vezetési válságot, bizalmi és hitelességi válságot megoldja.

- Most már.
- Mi ebben legfeljebb kívülről tudunk jó indulatú, hogy úgy mondjam, együttérzésről vagy támogatásról beszélni, de a munkát nekik maguknak kell elvégezni.

- Most ha jól értem, akkor Ön mondjuk személy szerint vagy a Fidesz vezetése vagy a Fidesz mint párt már megelégedne csak – idézőjelben értem ezt a „csak”-ot – egy miniszterelnökcserével, vagy mondjuk továbbra is az előrehozott választásokat preferálják, mert mintha a kommunikációjukban ez egy picit hátrébb szorult volna, én úgy vettem észre az elmúlt napokban.
- Mert most egy pénzügyi válság van. Most nem azt nézzük, hogy mi a legoptimálisabb politikai elrendeződés. Mi most azt nézzük, hogy az országnak mire van szüksége ahhoz, hogy két nagy veszélyt hárítson el, ugyanis két nagy veszély felhője alatt éljük a mindennapjainkat. Az egyik, hogy beszakad a forint. Tehát beszéljünk egyenesen: a forint zuhanórepülésben van, és egyelőre a magyar állami vezetésnek fogalma sincs arról, hogy hogyan kellene megállítani. Nem is érti, hogy mitől van a zuhanórepülés. Nem ismeri fel, hogy ő az oka a zuhanórepülésnek. Elveszett a külföld és Magyarország bizalma egyszerre. Ilyenkor politikai változásra van szükség. Tehát a forint megvédéséhez nem látok más utat. A másik veszély, ami fenyeget bennünket. Most becslést mondok, nem pontos számot, szerintem veszélyben van körülbelül 200-250 ezer ember munkahelye. Nem az állami szférában a leépítések miatt – az egy külön történet, hanem a magángazdasági szektorban.

- Erről tegnap beszélt, ugye.
- Na most ez a másik, amit meg kell védeni. 250 ezer ember munkahelyét meg kellene védeni. Ezt a két veszélyt kell most elhárítani.

- Előreugrott, már ami az én beszélgetésem menetét illeti, de akkor maradjunk ennél!
- Elnézést kérek.

- Ez a 200 ezer ember mely szektorból kerül ki? Tehát ki az a 200 ezer ember, akinek mondjuk egyik napról a másikra vagy egyik hétről a másikra veszélybe kerülhet az állása?
- Hát, ugye láttunk néhány olyan külföldi céget, amelyik már bejelentette, hogy egy hónapra – két hónapra bezárja gyárakat.

- Ugye főleg autógyártással foglalkozó cégekről hallottam.
- A másik pedig a kis- és középvállalkozások. Tehát, ugye, Magyarországon az emberek többsége nem a nagy cégeknél dolgozik, hanem a kis- és középvállalkozóknál. A kis- és középvállalkozók most nehezebben és csak sokkal drágábban jutnak a vállalkozások működtetéséhez szükséges pénzekhez. Ha nem kapnak segítséget az államtól, hogy pénzhez jussanak, abban az esetben nem lesz más választásuk: kezdik a leépítéssel, majd folytatják az ideiglenes vagy hosszabb bezárással. Tehát a kis- és középvállalkozói szektor van a legnagyobb veszélyben.

- Elnök Úr, tegnap, ugye, a tőzsdén tett látogatás után beszélt egy 10 milliárd eurós növekedési programról, ugye, amiből 5 milliárd forint adócsökkentés, 5 milliárd forint pedig európai uniós pénz lenne. Ez az 5 milliárd euró, ez ugye hozzávetőleg 1400 milliárd forint, hogy ha jól számolom a mai árfolyam szerint, aztán persze nem tudjuk, hogy...
- Hát a tegnapi esti árfolyam szerint.

- A tegnap esti árfolyam szerint, így van. Szóval ezt miből finanszírozná? Mert hogy az adócsökkentés az az állami büdzsében mindig valamiféle bevétel kiesést jelent, ezt valahonnan pótolni kell. Honnan?
- Hát akkor beszéljünk az adócsökkentésről. A mi álláspontunk az, hogy Magyarországnak most négy reformot kell egyszerre végrehajtania. Ha ezt a négy reformot egyszerre hajtjuk végre, akkor belül maradunk azon a bizonyos arany háromszögön, amit én úgy írok le, hogy a szociális biztonság is megmarad, a pénzügyi egyensúly is megmarad, és meg is indul a gazdasági növekedés. Ez az a háromszög, amin belül kell a politikának elhelyezkednie. Hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik pólushoz közelebb mozdulva, de az én felfogásom szerint ebből az arany háromszögből nem szabad kilépni. Tehát pénzügyi egyensúly, szociális egyensúly a családok világában és gazdasági növekedés. Na most az egyik ilyen reform, amit végre kell hajtanunk az adó- és járulékreform, de az önmagában kevés. Ezzel egy időben kell bevezetnünk egy nagyon erős korrupcióellenes csomagot. Ez 200 milliárd forintot jelent egy évben megtakarításként. Be kell vezetnünk egy nagyon komoly bürokrácia-visszaszorító csomagot. A nemzetközi elemzések szerint évi több mint 2 %-os gazdasági növekedést veszít el Magyarország azért, mert Európa legbürokratizáltabb ügyintézési rendszerében élünk. Be kell vezetnünk egy foglalkoztatáspolitikai reformot. Tehát az képtelenség, hogy miközben Magyarország szenved a munkanélküliségtől, a kis- és középvállalkozások, akik a legtöbb embert tudják felszívni, és a legtöbb embernek tudnak munkát adni, nem kapnak kiemelt támogatást. És be kell vezetnünk egy fejlesztéspolitikai reformot, vagyis az európai uniós pénzek felhasználásában egy teljesen új rendet kell bevezetni.

- Ezek közül mondjuk, amit mindennap éreznénk a bőrünkön, ez nyilván az adóreform vagy adó- és járulékreform, ahogy Ön fogalmaz, de...
- Hát a többit is éreznénk, mert hogyha a bürokráciareform volna, tehát átalakítanánk az életünket ebből a szempontból, akkor az a sok nyaggatás, vagy hogy mondjam, szóval rángatás, amit az ember elszenved az államtól, a hatóságoktól, ami időt és pénzt visz, értelemszerűen eltűnne az életükből.

- Elnök Úr, továbbra is a kérdés: 1400 milliárd forint. Hát honnan van erre fedezet? Mondjuk az adócsökkentés. És a következő kérdés, hogy mondjon konkrétumokat, hogy az adócsökkentést hogy képzelik el, milyen adókat csökkentenének?
- Alapvetően a munkajárulékokat. Tehát úgy fogalmazunk, hogy adó- és járulékcsökkentés. Tehát most még egyszer mondom: az én számomra a legfontosabb, a mi gazdaságpolitikai felfogásunkban a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a munkahelyeket. A munkahelyeket akkor tudjuk megvédeni, ha a vállalkozók nem bocsátják el az embereket. Akkor nem bocsátják el az embereket, ha értelmes munkát tudnak nekik adni, és a közterhek nem nyomják le őket a földig. Ma ez a helyzet. Tehát visszatérve a dologra. A bürokráciacsökkentő csomag évi 2 %-os plusz növekedést jelent, az a költségvetés nyelvén számolva 200 milliárd forint. A korrupció az egy 200 milliárd. Ugye, egy 50-60 milliárd a központi közbeszerzéseknél, és egy 100 milliárd fölötti csomag, ami az önkormányzati közbeszerzéseknél található a nemzetközi tanulmányok szerint, és a bizalmi válság megszüntetése, a közbizalom helyreállítása, ami szerintem 400 milliárd forintot hoz Magyarországnak. Ugyanis ma Magyarország mondjuk úgy, hogy a miniszterelnök hatalmon maradásának az árát évente 400 milliárd forinttal fizeti meg. Tehát, ha Ön összeveti, mondjuk a Magyarországgal azonos helyzetű, azonos méretű, azonos gazdasági súllyal rendelkező Csehország helyzetét Magyarországéval, akkor azt látja, hogy Csehország 4,5 % körül kapja a világban a hitelt, Magyarország meg 8,5 % környékén. Vagyis a jegybanki alapkamatok itt vannak: a kettő között van 4 %. Ez egy évben a magyar adósságteherben 400 milliárd forintot jelent. Tehát ha Magyarországnak lenne egy közbizalmat élvező politikai vezetése, abban az esetben mi meg tudnánk takarítani évi 400 milliárd forintot. Csakhogy értsék az emberek, hogy miről beszélek: ez egy négytagú család estében évi 160 ezer forint. Ma a politikai vezetési válság Magyarországon egy négytagú családnak minden évben 160 ezer forint pluszkiadást jelent.

- Elnök Úr, amiről beszél, ezekről a reformokról, ezek nem egyik napról a másikra megoldható dolgok, na de itt ugye ahogy Ön mondja, hogy megvan az esély, hogy beszakad a forint. Tehát itt hétfőre meg keddre kell megoldást tenni. Ezek a javaslatok ezek maximum közép, de inkább hosszú távon hozhatnak eredményt, nem?
- Hát, mi úgy számolunk, hogy 6 kötőjel 12 hónap alatt lehet az országot abba az állapotba hozni. De még egyszer mondom: egy közbizalmat élvező kormányzással, amelyik el tudja hárítani a jelentős, tömeges munkanélküliség veszélyét.

- És addig mi van? Addig csődbe is mehetünk?
- Hát, nem tanácsolnám. Tehát én azt gondolom, hogy egy politikai változás önmagában helyreállítja a bizalmat. Most mi a probléma? Ma az a probléma...

- Bocsánat, tudom, hogy nem akar ötleteket adni a szocialistáknak, de mégis rá kell kérdeznem, akkor mondjon, miniszterelnök személyére mondjon ötleteket. Kit tudnak elképzelni mondjuk egy ilyen...
- Hát az nem az én dolgom. Tehát azért nem kotorásznék a szocialisták belső ügyeiben, mert az az ő dolguk, de a helyzet a következő: miből van a pénzügyi válság? A pénzügyi válság ma két dologból fakad. Az egyik, hogy kialakult rólunk egy kép, miszerint Magyarország olyan gondokkal küzd, amit nem tud megoldani. És tényleg így van, a mostani politikai vezetés nem tudja megoldani a problémákat.

- De, Elnök Úr, ez nemcsak Magyarországról alakult ki ez a kép, nem? Hát Nyugat-Európában dőlt be egy modell gyakorlatilag. Tehát ez nem magyar specifikum.
- Na-na, de a kérdés az, hogy Magyarországot miért érinti súlyosabban, mint a többieket? Ugye, én most visszakerestem a válságjeleket, és úgy láttam, hogy az első leértékelése, visszaminősítése Magyarországnak még júliusban történt. Tehát Magyarország egy sokkal gyengébb állapotban, legyengültebb állapotban érkezett a pénzügyi válság küszöbére, mint a bennünket körülvevő összes többi állam. Ezért van az, hogy mindenki Magyarországot tekinti a leggyengébb láncszemnek. Tehát visszatérve a dologra, ma az a probléma, hogy ettől a kormánytól senki nem hiszi el, hogy meg tudja védeni a forintot. Következésképpen senki nem akar a forintért ma devizát vagy eurót adni nekünk a piacon. És miután nem ad a forintért nekünk eurót, amire pedig szükségünk van, ezért egyre magasabb forint összeget kínálunk egy euróért, és a forint így szépen emelkedik fölfele, illetve veszít az értékéből. Következésképpen hát, hogy mondjam, amit szoktak mondani: beszakad. Na most még ez sem lenne olyan tragikus, mert a tegnap este valahol 270-valahány körül volt a forint, 275 körül volt Magyarországon, és 282 volt éjszaka.

- Ma reggel 281 forint.
- A New York-i tőzsdén akkor 282 körül jegyezték, ugye, hogyha mesterséges eszközökkel nem tartotta volna a kormány túl erősen a forint árfolyamát. Ugye 230-ról indultunk. A forint reális értéke ezelőtt egy-két hónappal is valahol a 250 és a 265 közötti sávban volt. Ha onnan jöttünk volna vissza, akkor ma nem az lenne a képzet a világban, hogy egy vízesésszerű gyengülése, esése zajlik a forintnak, hanem az, ami a pénzügyi válsággal együtt jár: egy 10 %-os valutagyengülés olyasmi, ami nem rengeti meg a bizalmat.

- Elnök Úr, azért vagyok zavarban egyébként és biztos, hogy több tévénéző is így van ezzel, mert homlokegyenest mást mond, mondjuk, mint Demján Sándor vagy mint Jaksity György, ugye, ex-tőzsdeelnök. Én azt gondolom, hogy ők a gazdasághoz értő emberek. Én nem vagyok a gazdasághoz nagyon értő ember. Természetesen követem a dolgait, de Ön sem szakértő, bár nyilván már sok mindent látott és tapasztalt.
- Hát egy-két költségvetést már készítettem.

- Egy-két költségvetést. Így van.
- És egy-két gazdasági válságot már a kormány segítségével 1998 és 2002 között. Három-négy nagyobb válságot is átéltem.

- Szóval, hogy azt gondolnám, hogy Demján Sándor és Jaksity György is ért a gazdasághoz. Miért mondják akkor pont az ellenkezőjét annak, amit Ön mond, hogy adócsökkentésről nem lehet most beszélni. Tehát először a válságkezelés, és majd-majd, ők valószínű középen gondolkodnak ebben, hogy lehet adókat csökkenteni.
- Hát nézze, ezt tőlük kéne megkérdezni. Én egy dolgot tudok: ők nagyvállalkozók. Tehát Magyarországon a nagyvállalkozók túlélési esélye, meg a kis- és középvállalkozók túlélési esélye jelentősen eltér egymástól. Mondok Önnek egy megdöbbentő...

- Ezt önös érdekből is mondhatják ők?
- Nem hinném. Nem akarnám vádolni őket, de hát azért mindenki a saját tudása alapján beszél. Egy nagyvállalkozónak a tudása a gazdaságról más, mint egy kisvállalkozóé. Én nem találkoztam még olyan kis- és középvállalkozóval egyébként, pedig sokkal találkozom, aki azt mondta volna, hogy én az adócsökkentésből nem kérek. Hát épp az a problémájuk, hogy nem jutnak pénzhez. Miután a hitel a bankból drágább, és nehezebben érhető el, ezért valahonnan pénzhez kell jutniuk. Egy módon tudnak pénzhez jutni, ha az állam nem veszi el tőlük. Ezt hívják adó- és járulékcsökkentésnek. Visszatérve még a dologra: ráadásul az egész európai kormányzati világ, mondjuk Angliától Olaszországig mindenki vagy adót csökkent, vagy növekedési programot indít. Tehát az, amit Magyarország akar csinálni...

- Nyilván, mert erős a gazdaság, mint ahogy Ön fogalmazott, ugye egy legyengült állapotban érkeztünk ide, a válság küszöbére.
- Hát jó, de a növekedés a válság, tehát a növekedés maga a válságkezelés egyik eszköze. Azt nem lehet csinálni, amit hangoztatnak a kormányzat képviselői, mint a régi világban. Először lerakjuk a szocializmus alapjait, vagyis először stabilizálunk, és utána van növekedés. Ez nem jó. A növekedés fog bennünket stabilizálni.

- Elnök Úr, bocsánat, csak azért, mert találkozott Fodor Gáborral. Talán nem árulok el nagy kulisszatitkot, tegeződnek, kezet fogtak, kvaterkáztak együtt.
- Hát lehúztunk egy évet egy kollégiumi szobában.

- Szóval konstruktív bizalmatlansági indítványnak hívják azt a módszert esetleg, amivel Gyurcsány Ferencet, mondjuk, amit Ön megfogalmazott a beszélgetés elején, tehát amivel mondjuk le lehetne mondani. Ehhez meg kellene jelölni egy új miniszterelnököt. Lát erre esélyt?
- Hát nézze, én azt tudom mondani, hogy a Fidesznek az az álláspontja – ezt én 2006 októberében, az önkormányzati választások után elmondtam –, hogy mi népi fölhatalmazás nélkül, tehát az emberektől jövő megbízás nélkül semmilyen kormányzati szerepet nem tudunk vállalni, mert egy dolog, hogy persze, válság van, de nem lehet felforgatni a parlamentarizmusnak meg a demokráciának a rendjét. Aki megkapta a bizalmat, és vállalkozott a kormányzásra, annak kell megoldani az ország ügyeit. Az nehezen képzelhető el, hogy van egy legnagyobb parlamenti párt, az MSZP, és vele szemben az ellenzék kormányoz, miközben egyébként ők meg… Szóval az egész egy képtelenség, zűrzavar, csak tovább mélyítené a válságot. A szocialistáknak kell megoldani, és persze visszatérve az Ön első kérdésére, én továbbra is azt mondom: a helyzetet alapvetően csak egy előrehozott választás oldja meg, de ennek a valószínűségét vagy ennek a forgatókönyvét ma nem látom, mert ehhez a szocialisták kellenének, vagy legalábbis a szabad demokraták, de sem a szocialisták, sem a szabad demokraták ezt nem akarják.

- Elnök Úr, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt. Meglátjuk, hogy ki bizonyul jobb jósnak, Demján Sándorék vagy Ön. Az idő eldönti. Köszönöm, hogy eljött hozzánk!
- Én is köszönöm a lehetőséget!


orbanviktor.hu

- 2700-2800 milliárd forintos válságkezelő csomagról beszélt tegnap Orbán Viktor azután, hogy tárgyalt a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel. Az ex-miniszterelnök arról is szólt, hogy a forint gyengeségének Gyurcsány Ferenc az oka. Ha ő távozna, mármint a miniszterelnök, akkor kiegyensúlyozott lenne az árfolyam. Vendégem Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Jó reggelt kívánok!
- Jó reggelt!

- Elnök Úr, miért olyan biztos ebben, hiszen volt olyan időszak, nem is olyan régen, két-három hónappal ezelőtt, amikor az euróhoz képest elég erős volt a forintunk, és a miniszterelnököt akkor is Gyurcsány Ferencnek hívták.
- Ez így van.

- A kérdésem az, hogy miért olyan biztos benne, hogy ha távozna a miniszterelnök, akkor az árfolyam rendbe jönne?
- Ennél szerényebb állítást szerettem volna megfogalmazni. Én azt mondom, hogy abban az esetben, hogyha nincs megoldás az ország vezetési válságára – mert ma Magyarország egy vezetési válságtól szenved: nem hisznek az ország vezetőinek, mi magyarok se hiszünk, de az országhatárokon kívül sem hisznek; ezt hívják bizalmi válságnak –, ha ezt nem oldjuk meg, akkor biztos, hogy be fog szakadni a forint. Tehát én azt állítom, hogy akkor esélyt sem kap az ország arra, hogy kivédje a mostani pénzügyi válságot. Ha nincs politikai változás, akkor sajnos a forintot nem tudjuk megvédeni.

- Hogyan lehet ezt a bizalmi válságot feloldani, megszüntetni?
- Hát a vezetési válságot kell megoldani: az országnak egy új vezetőre van szüksége. Ez a szocialista párt dolga. Tehát mielőtt megkérdezné tőlem, hogy a Fidesz ezt hogyan oldaná meg, hadd mondjam azt, hogy a szocialista párt úgy döntött a választások után, mármint a 2006-os választások után, hogy vállalkozik a kormányzásra, vagyis vezetni fogja ezt az országot. Az ő dolga, hogy a saját körein belül keletkezett vezetési válságot, bizalmi és hitelességi válságot megoldja.

- Most már.
- Mi ebben legfeljebb kívülről tudunk jó indulatú, hogy úgy mondjam, együttérzésről vagy támogatásról beszélni, de a munkát nekik maguknak kell elvégezni.

- Most ha jól értem, akkor Ön mondjuk személy szerint vagy a Fidesz vezetése vagy a Fidesz mint párt már megelégedne csak – idézőjelben értem ezt a „csak”-ot – egy miniszterelnökcserével, vagy mondjuk továbbra is az előrehozott választásokat preferálják, mert mintha a kommunikációjukban ez egy picit hátrébb szorult volna, én úgy vettem észre az elmúlt napokban.
- Mert most egy pénzügyi válság van. Most nem azt nézzük, hogy mi a legoptimálisabb politikai elrendeződés. Mi most azt nézzük, hogy az országnak mire van szüksége ahhoz, hogy két nagy veszélyt hárítson el, ugyanis két nagy veszély felhője alatt éljük a mindennapjainkat. Az egyik, hogy beszakad a forint. Tehát beszéljünk egyenesen: a forint zuhanórepülésben van, és egyelőre a magyar állami vezetésnek fogalma sincs arról, hogy hogyan kellene megállítani. Nem is érti, hogy mitől van a zuhanórepülés. Nem ismeri fel, hogy ő az oka a zuhanórepülésnek. Elveszett a külföld és Magyarország bizalma egyszerre. Ilyenkor politikai változásra van szükség. Tehát a forint megvédéséhez nem látok más utat. A másik veszély, ami fenyeget bennünket. Most becslést mondok, nem pontos számot, szerintem veszélyben van körülbelül 200-250 ezer ember munkahelye. Nem az állami szférában a leépítések miatt – az egy külön történet, hanem a magángazdasági szektorban.

- Erről tegnap beszélt, ugye.
- Na most ez a másik, amit meg kell védeni. 250 ezer ember munkahelyét meg kellene védeni. Ezt a két veszélyt kell most elhárítani.

- Előreugrott, már ami az én beszélgetésem menetét illeti, de akkor maradjunk ennél!
- Elnézést kérek.

- Ez a 200 ezer ember mely szektorból kerül ki? Tehát ki az a 200 ezer ember, akinek mondjuk egyik napról a másikra vagy egyik hétről a másikra veszélybe kerülhet az állása?
- Hát, ugye láttunk néhány olyan külföldi céget, amelyik már bejelentette, hogy egy hónapra – két hónapra bezárja gyárakat.

- Ugye főleg autógyártással foglalkozó cégekről hallottam.
- A másik pedig a kis- és középvállalkozások. Tehát, ugye, Magyarországon az emberek többsége nem a nagy cégeknél dolgozik, hanem a kis- és középvállalkozóknál. A kis- és középvállalkozók most nehezebben és csak sokkal drágábban jutnak a vállalkozások működtetéséhez szükséges pénzekhez. Ha nem kapnak segítséget az államtól, hogy pénzhez jussanak, abban az esetben nem lesz más választásuk: kezdik a leépítéssel, majd folytatják az ideiglenes vagy hosszabb bezárással. Tehát a kis- és középvállalkozói szektor van a legnagyobb veszélyben.

- Elnök Úr, tegnap, ugye, a tőzsdén tett látogatás után beszélt egy 10 milliárd eurós növekedési programról, ugye, amiből 5 milliárd forint adócsökkentés, 5 milliárd forint pedig európai uniós pénz lenne. Ez az 5 milliárd euró, ez ugye hozzávetőleg 1400 milliárd forint, hogy ha jól számolom a mai árfolyam szerint, aztán persze nem tudjuk, hogy...
- Hát a tegnapi esti árfolyam szerint.

- A tegnap esti árfolyam szerint, így van. Szóval ezt miből finanszírozná? Mert hogy az adócsökkentés az az állami büdzsében mindig valamiféle bevétel kiesést jelent, ezt valahonnan pótolni kell. Honnan?
- Hát akkor beszéljünk az adócsökkentésről. A mi álláspontunk az, hogy Magyarországnak most négy reformot kell egyszerre végrehajtania. Ha ezt a négy reformot egyszerre hajtjuk végre, akkor belül maradunk azon a bizonyos arany háromszögön, amit én úgy írok le, hogy a szociális biztonság is megmarad, a pénzügyi egyensúly is megmarad, és meg is indul a gazdasági növekedés. Ez az a háromszög, amin belül kell a politikának elhelyezkednie. Hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik pólushoz közelebb mozdulva, de az én felfogásom szerint ebből az arany háromszögből nem szabad kilépni. Tehát pénzügyi egyensúly, szociális egyensúly a családok világában és gazdasági növekedés. Na most az egyik ilyen reform, amit végre kell hajtanunk az adó- és járulékreform, de az önmagában kevés. Ezzel egy időben kell bevezetnünk egy nagyon erős korrupcióellenes csomagot. Ez 200 milliárd forintot jelent egy évben megtakarításként. Be kell vezetnünk egy nagyon komoly bürokrácia-visszaszorító csomagot. A nemzetközi elemzések szerint évi több mint 2 %-os gazdasági növekedést veszít el Magyarország azért, mert Európa legbürokratizáltabb ügyintézési rendszerében élünk. Be kell vezetnünk egy foglalkoztatáspolitikai reformot. Tehát az képtelenség, hogy miközben Magyarország szenved a munkanélküliségtől, a kis- és középvállalkozások, akik a legtöbb embert tudják felszívni, és a legtöbb embernek tudnak munkát adni, nem kapnak kiemelt támogatást. És be kell vezetnünk egy fejlesztéspolitikai reformot, vagyis az európai uniós pénzek felhasználásában egy teljesen új rendet kell bevezetni.

- Ezek közül mondjuk, amit mindennap éreznénk a bőrünkön, ez nyilván az adóreform vagy adó- és járulékreform, ahogy Ön fogalmaz, de...
- Hát a többit is éreznénk, mert hogyha a bürokráciareform volna, tehát átalakítanánk az életünket ebből a szempontból, akkor az a sok nyaggatás, vagy hogy mondjam, szóval rángatás, amit az ember elszenved az államtól, a hatóságoktól, ami időt és pénzt visz, értelemszerűen eltűnne az életükből.

- Elnök Úr, továbbra is a kérdés: 1400 milliárd forint. Hát honnan van erre fedezet? Mondjuk az adócsökkentés. És a következő kérdés, hogy mondjon konkrétumokat, hogy az adócsökkentést hogy képzelik el, milyen adókat csökkentenének?
- Alapvetően a munkajárulékokat. Tehát úgy fogalmazunk, hogy adó- és járulékcsökkentés. Tehát most még egyszer mondom: az én számomra a legfontosabb, a mi gazdaságpolitikai felfogásunkban a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a munkahelyeket. A munkahelyeket akkor tudjuk megvédeni, ha a vállalkozók nem bocsátják el az embereket. Akkor nem bocsátják el az embereket, ha értelmes munkát tudnak nekik adni, és a közterhek nem nyomják le őket a földig. Ma ez a helyzet. Tehát visszatérve a dologra. A bürokráciacsökkentő csomag évi 2 %-os plusz növekedést jelent, az a költségvetés nyelvén számolva 200 milliárd forint. A korrupció az egy 200 milliárd. Ugye, egy 50-60 milliárd a központi közbeszerzéseknél, és egy 100 milliárd fölötti csomag, ami az önkormányzati közbeszerzéseknél található a nemzetközi tanulmányok szerint, és a bizalmi válság megszüntetése, a közbizalom helyreállítása, ami szerintem 400 milliárd forintot hoz Magyarországnak. Ugyanis ma Magyarország mondjuk úgy, hogy a miniszterelnök hatalmon maradásának az árát évente 400 milliárd forinttal fizeti meg. Tehát, ha Ön összeveti, mondjuk a Magyarországgal azonos helyzetű, azonos méretű, azonos gazdasági súllyal rendelkező Csehország helyzetét Magyarországéval, akkor azt látja, hogy Csehország 4,5 % körül kapja a világban a hitelt, Magyarország meg 8,5 % környékén. Vagyis a jegybanki alapkamatok itt vannak: a kettő között van 4 %. Ez egy évben a magyar adósságteherben 400 milliárd forintot jelent. Tehát ha Magyarországnak lenne egy közbizalmat élvező politikai vezetése, abban az esetben mi meg tudnánk takarítani évi 400 milliárd forintot. Csakhogy értsék az emberek, hogy miről beszélek: ez egy négytagú család estében évi 160 ezer forint. Ma a politikai vezetési válság Magyarországon egy négytagú családnak minden évben 160 ezer forint pluszkiadást jelent.

- Elnök Úr, amiről beszél, ezekről a reformokról, ezek nem egyik napról a másikra megoldható dolgok, na de itt ugye ahogy Ön mondja, hogy megvan az esély, hogy beszakad a forint. Tehát itt hétfőre meg keddre kell megoldást tenni. Ezek a javaslatok ezek maximum közép, de inkább hosszú távon hozhatnak eredményt, nem?
- Hát, mi úgy számolunk, hogy 6 kötőjel 12 hónap alatt lehet az országot abba az állapotba hozni. De még egyszer mondom: egy közbizalmat élvező kormányzással, amelyik el tudja hárítani a jelentős, tömeges munkanélküliség veszélyét.

- És addig mi van? Addig csődbe is mehetünk?
- Hát, nem tanácsolnám. Tehát én azt gondolom, hogy egy politikai változás önmagában helyreállítja a bizalmat. Most mi a probléma? Ma az a probléma...

- Bocsánat, tudom, hogy nem akar ötleteket adni a szocialistáknak, de mégis rá kell kérdeznem, akkor mondjon, miniszterelnök személyére mondjon ötleteket. Kit tudnak elképzelni mondjuk egy ilyen...
- Hát az nem az én dolgom. Tehát azért nem kotorásznék a szocialisták belső ügyeiben, mert az az ő dolguk, de a helyzet a következő: miből van a pénzügyi válság? A pénzügyi válság ma két dologból fakad. Az egyik, hogy kialakult rólunk egy kép, miszerint Magyarország olyan gondokkal küzd, amit nem tud megoldani. És tényleg így van, a mostani politikai vezetés nem tudja megoldani a problémákat.

- De, Elnök Úr, ez nemcsak Magyarországról alakult ki ez a kép, nem? Hát Nyugat-Európában dőlt be egy modell gyakorlatilag. Tehát ez nem magyar specifikum.
- Na-na, de a kérdés az, hogy Magyarországot miért érinti súlyosabban, mint a többieket? Ugye, én most visszakerestem a válságjeleket, és úgy láttam, hogy az első leértékelése, visszaminősítése Magyarországnak még júliusban történt. Tehát Magyarország egy sokkal gyengébb állapotban, legyengültebb állapotban érkezett a pénzügyi válság küszöbére, mint a bennünket körülvevő összes többi állam. Ezért van az, hogy mindenki Magyarországot tekinti a leggyengébb láncszemnek. Tehát visszatérve a dologra, ma az a probléma, hogy ettől a kormánytól senki nem hiszi el, hogy meg tudja védeni a forintot. Következésképpen senki nem akar a forintért ma devizát vagy eurót adni nekünk a piacon. És miután nem ad a forintért nekünk eurót, amire pedig szükségünk van, ezért egyre magasabb forint összeget kínálunk egy euróért, és a forint így szépen emelkedik fölfele, illetve veszít az értékéből. Következésképpen hát, hogy mondjam, amit szoktak mondani: beszakad. Na most még ez sem lenne olyan tragikus, mert a tegnap este valahol 270-valahány körül volt a forint, 275 körül volt Magyarországon, és 282 volt éjszaka.

- Ma reggel 281 forint.
- A New York-i tőzsdén akkor 282 körül jegyezték, ugye, hogyha mesterséges eszközökkel nem tartotta volna a kormány túl erősen a forint árfolyamát. Ugye 230-ról indultunk. A forint reális értéke ezelőtt egy-két hónappal is valahol a 250 és a 265 közötti sávban volt. Ha onnan jöttünk volna vissza, akkor ma nem az lenne a képzet a világban, hogy egy vízesésszerű gyengülése, esése zajlik a forintnak, hanem az, ami a pénzügyi válsággal együtt jár: egy 10 %-os valutagyengülés olyasmi, ami nem rengeti meg a bizalmat.

- Elnök Úr, azért vagyok zavarban egyébként és biztos, hogy több tévénéző is így van ezzel, mert homlokegyenest mást mond, mondjuk, mint Demján Sándor vagy mint Jaksity György, ugye, ex-tőzsdeelnök. Én azt gondolom, hogy ők a gazdasághoz értő emberek. Én nem vagyok a gazdasághoz nagyon értő ember. Természetesen követem a dolgait, de Ön sem szakértő, bár nyilván már sok mindent látott és tapasztalt.
- Hát egy-két költségvetést már készítettem.

- Egy-két költségvetést. Így van.
- És egy-két gazdasági válságot már a kormány segítségével 1998 és 2002 között. Három-négy nagyobb válságot is átéltem.

- Szóval, hogy azt gondolnám, hogy Demján Sándor és Jaksity György is ért a gazdasághoz. Miért mondják akkor pont az ellenkezőjét annak, amit Ön mond, hogy adócsökkentésről nem lehet most beszélni. Tehát először a válságkezelés, és majd-majd, ők valószínű középen gondolkodnak ebben, hogy lehet adókat csökkenteni.
- Hát nézze, ezt tőlük kéne megkérdezni. Én egy dolgot tudok: ők nagyvállalkozók. Tehát Magyarországon a nagyvállalkozók túlélési esélye, meg a kis- és középvállalkozók túlélési esélye jelentősen eltér egymástól. Mondok Önnek egy megdöbbentő...

- Ezt önös érdekből is mondhatják ők?
- Nem hinném. Nem akarnám vádolni őket, de hát azért mindenki a saját tudása alapján beszél. Egy nagyvállalkozónak a tudása a gazdaságról más, mint egy kisvállalkozóé. Én nem találkoztam még olyan kis- és középvállalkozóval egyébként, pedig sokkal találkozom, aki azt mondta volna, hogy én az adócsökkentésből nem kérek. Hát épp az a problémájuk, hogy nem jutnak pénzhez. Miután a hitel a bankból drágább, és nehezebben érhető el, ezért valahonnan pénzhez kell jutniuk. Egy módon tudnak pénzhez jutni, ha az állam nem veszi el tőlük. Ezt hívják adó- és járulékcsökkentésnek. Visszatérve még a dologra: ráadásul az egész európai kormányzati világ, mondjuk Angliától Olaszországig mindenki vagy adót csökkent, vagy növekedési programot indít. Tehát az, amit Magyarország akar csinálni...

- Nyilván, mert erős a gazdaság, mint ahogy Ön fogalmazott, ugye egy legyengült állapotban érkeztünk ide, a válság küszöbére.
- Hát jó, de a növekedés a válság, tehát a növekedés maga a válságkezelés egyik eszköze. Azt nem lehet csinálni, amit hangoztatnak a kormányzat képviselői, mint a régi világban. Először lerakjuk a szocializmus alapjait, vagyis először stabilizálunk, és utána van növekedés. Ez nem jó. A növekedés fog bennünket stabilizálni.

- Elnök Úr, bocsánat, csak azért, mert találkozott Fodor Gáborral. Talán nem árulok el nagy kulisszatitkot, tegeződnek, kezet fogtak, kvaterkáztak együtt.
- Hát lehúztunk egy évet egy kollégiumi szobában.

- Szóval konstruktív bizalmatlansági indítványnak hívják azt a módszert esetleg, amivel Gyurcsány Ferencet, mondjuk, amit Ön megfogalmazott a beszélgetés elején, tehát amivel mondjuk le lehetne mondani. Ehhez meg kellene jelölni egy új miniszterelnököt. Lát erre esélyt?
- Hát nézze, én azt tudom mondani, hogy a Fidesznek az az álláspontja – ezt én 2006 októberében, az önkormányzati választások után elmondtam –, hogy mi népi fölhatalmazás nélkül, tehát az emberektől jövő megbízás nélkül semmilyen kormányzati szerepet nem tudunk vállalni, mert egy dolog, hogy persze, válság van, de nem lehet felforgatni a parlamentarizmusnak meg a demokráciának a rendjét. Aki megkapta a bizalmat, és vállalkozott a kormányzásra, annak kell megoldani az ország ügyeit. Az nehezen képzelhető el, hogy van egy legnagyobb parlamenti párt, az MSZP, és vele szemben az ellenzék kormányoz, miközben egyébként ők meg… Szóval az egész egy képtelenség, zűrzavar, csak tovább mélyítené a válságot. A szocialistáknak kell megoldani, és persze visszatérve az Ön első kérdésére, én továbbra is azt mondom: a helyzetet alapvetően csak egy előrehozott választás oldja meg, de ennek a valószínűségét vagy ennek a forgatókönyvét ma nem látom, mert ehhez a szocialisták kellenének, vagy legalábbis a szabad demokraták, de sem a szocialisták, sem a szabad demokraták ezt nem akarják.

- Elnök Úr, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt. Meglátjuk, hogy ki bizonyul jobb jósnak, Demján Sándorék vagy Ön. Az idő eldönti. Köszönöm, hogy eljött hozzánk!
- Én is köszönöm a lehetőséget!


orbanviktor.hu