„Példakép nekünk és lányainknak” – így jellemezte őt Lévai Anikó, a nemrég alakult Carola Egyesület alapító tagja, aki a br. Bornemissza Elemérné feliratú sírkő előtt tisztelgő egybegyűlteknek mesélt kevéssé ismert történeteket a rendkívüli személyiségről.

 

Szilvássy Carola magas rangja ellenére nem rajongott a főrendekért, önkéntes ápolónőként szolgálta közösségét, az orvosi egyetemre is beiratkozott, és ő volt az első magyar nő, aki repülőgépre szállt. Kora legmodernebb asszonya volt, modernül öltözködött, mindeközben a főzéshez is remekül értett. Ott volt a marosvécsi Helikon-találkozókon, felolvasott az írók műveiből. Rajongott a színházért, maga is amatőr színésznő volt, Ibsen Nórájában a címszerepet alakította, 1913-ban pedig filmet rendezett, az Apacsnő szerelme címmel.

 

Bánffy Miklóssal, a bonchidai kastély urával sírig tartott a kapcsolata. Csak Bánffy apjának ellenállása miatt nem házasodtak össze, de barátságuk életük végéig megmaradt. Szilvássy Carola feleségül ment báró Bornemissza Elemérhez, de házasságuk nem volt boldog, hamarosan külön is költöztek. Bánffy Miklós híres trilógiájának, az Erdélyi történetnek főszereplőjét, Milóth Adrienne-t Caroláról mintázta.

 

Kolozsvári sírhelyének felújítása a nemrégiben alakult Carola Egyesület első akciója volt. Az egyesület egyik alapító tagjának, Lévai Anikónak hathatós segítségével, magánszemélyek adakozásából, a Házsongárd Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület szakértőinek munkájával, „viharos gyorsasággal” sikerült felújítani – ahogy Szebeni Zsuzsa, az egyesület másik alapító tagja, Bánffy-specialista fogalmazott.

 

 

„A Carola Egyesület azért jött létre, hogy báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola életművét, céljait feltámassza, továbbélessze, és hogy az ő szellemiségét vigye tovább” – mondta el a maszol.ro-nak Szebeni Zsuzsa, aki tavaly éppen a Kolozsvári Magyar Napok alatt nyitotta meg a Carola-emléktárlatot. A bárónő Receptek – Az erdélyi főúri konyha titkai című könyvének új kiadását az idei rendezvényen mutatták be a Bulgakov Irodalmi Kávéházban.

 

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója elmondta: a sír felújítása egy hónappal ezelőtt kezdődött el, Nagy Benjámin kőrestaurátor irányítása alatt: a földbe süllyedt kőkeretet ki kellett emelni, meg kellett alapozni és tisztítani. A bárónét a református diakonisszák temették, földbe süllyedt sírjára Gaal György művelődés- és helytörténész hívta fel a figyelmét.

 

A Tusnádfürdőn szervezett, idei, 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár bejelentette: Erdélyt illetően főként a magyar történelmi egyházak tulajdonában levő ingatlanok felújítására és fejlesztésére ítélt meg támogatásokat a magyar kormány, és a legnagyobb összeget, több mint 940 millió forintot a református egyház tulajdonában levő, Bornemissza-Szilvássy ház felújítására szánják.

 

* * *

 

Lévai Anikó köszöntőbeszéde:

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Jelenlévők! Erős, példamutató asszonyokból, rendkívüli női egyéniségből sosem lehet elég. Mindannyiunknak szüksége van példaképekre. Kortársaink között is vannak kiemelkedő alakok, akik megihletnek minket. De a múltból is előbukkanhat egy olyan személyiség, aki magával ragad bennünket.

Szilvássy Carola ilyen személyiség. Amikor olvasok róla, szinte várom, hogy kicsapódik az ajtó és belép ő, Szilvássy Carola, fizikai és lelki erőtől sugározva, ragyogóan, ahogy élt, alkotott, szerepelt. Örülnék, ha személyesen találkozhatnék vele – ehelyett csak a sírját állhatjuk körül. Ugye, milyen elképesztően erős egyéniség, aki évtizedekkel a halála után is ekkora közösséget, ennyi embert tud összegyűjteni, közösséggé alakítani?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Jelenlévők! Mert milyen is lehetett Szilvássy Carola? Milyennek szerethette és tisztelhette őt gróf Bánffy Miklós? Sokáig azt hittük, csak az Erdély Trilógia főhősnője, Milóth Adrienne alakja őrizte meg Carola vonásait. Mára azonban egyre több visszaemlékezés, történet, kortárs levél vagy naplórészlet kerül elő róla.

Magam is kiváncsian várom, mit rejtenek töredékes emlékiratai, melyeket állítólag a Libri Kiadó egyik szerkesztője, egy valódi Sherlock Holmes, egy Marmeládos dobozban nemrég felfedezett. Amíg azonban ezeket a naplórészleteket nem ismerjük, mások visszaemlékezéseire kell hagyatkoznunk.

Márpedig ezek alapján Carola szellemes, élénk, temperamentumos különc asszony volt. Szórakoztató, intelligens, rendkívül művelt, feltűnő és sokszínű jelenség. Gyönyörű, öntörvényű, divatos, vállalkozó szellemű, a kor társadalmi normáival szembemenő asszony. Nem volt tekintettel a régimódi szokásokra, modernül öltözködött és viselkedett. Szenvedélyesen tudott gyűlölni és szeretni, és amint kivételes receptjei is tanúsítják főzni is. Megihlette művész kortársait: ő volt Bánffy Miklós múzsája, akiről az Erdélyi Trilógia főhősnőjének, Milóth Adrienne-nek alakját mintázta.

Kemény János így jellemezte: „Lánykorában állandóan botránkoztatta a hangadó öreg hölgyeket, s az etiketthez makacsul ragaszkodó, maradi férfiakat. Szenvedélyesen kereste az alkalmakat, amikor beleütközhetik a bécsiesen maradi társasági illemszabályokba. Ha beszélgetni akart férfiismerőseivel, nem tűrt „gardét" a közelben. Nyíltan hangoztatta, hogy a nők teljes egyenjogúságának híve, s lelkesedett a szüfrazsettekért. A legújabb divat szerint öltözött, ízléssel ugyan, de egy árnyalattal mindig modernebbül, mint mások. Internacionalistának vallotta magát. Szerette a naturalista, a „nem úri kisasszonyoknak való" könyveket. Csak a merész, lázadó természetű lányokkal barátkozott és érdekes férfiakkal. Azután is, egész életében igyekezett magát körülvétetni érdekes, nem mindennapi emberekkel. Türelmetlen volt, amikor tudatlan lányokkal került össze, de még türelmetlenebbül viselkedett, ha ostoba férfiakkal kellett szóba állania. Senki se mert nyíltan szembeszállni vele, háta megett azonban annál jobban szidták, szapulták. Nem csinált titkot belőle, hogy megveti a langyos embereket, mert ő csak gyűlölni és szeretni tud. …Sok embert bosszanthatott Karola modernsége és vitára mindig kész magatartása.  …Karola szívből utálta a „kontesszséggel" járó kötelezettségeket, s azt a szélmalomharcot, amelyet azért folytatott, hogy megőrizze egyéniségét.”

Nem öncélúan ment szembe a konvenciókkal – nekünk taposta ki az utat. Példamutató nemcsak önmaga, egyénisége őszinte vállalásában, hanem hősies bátorságában: személyesen vett részt a Nagyszeben ostromlott városába szorult gyermekek kimentésében. Gróf Bánffy Miklóssal és gróf Bethlen Istvánnéval szekereken menekítette Kolozsvárra a Kinderheim harminc csecsemőjét, az óvoda hetven ápoltját és a Teresianumbeli összes árva gyermeket miközben a román tüzérség tüzet nyitott rájuk.

Rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott. Szerepelt színdarabban, rendezett filmet. Beiratkozott az orvosi egyetemre, és mint szakképzett vöröskeresztes hadiápolónő évekig teljesített szolgálatot az első világháború alatt Alázatosan ápolta a sebesült katonákat. Bába-képzettséget is szerzett, és fennmaradt orvosi oklevele szerint dolgozott is bábaként.

A társasági élet kiemelkedő alakjaként élénk közéleti szerepet is vállalt. Az irodalom és művészetek rajongója és támogatója, a Kemény Zsigmond Társaság tagja, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a kolozsvári Színpártoló Egyesület alelnöknője, az Óvári Szalon mozgatórugója,  az Erdélyi Helikon védasszonya (anyósa!), a marosvécsi találkozók elmaradhatatlan színfoltja, az Erzsébet Rend kitüntetettje, a diakonissza mozgalom első számú patronálója. Rendkívüli szociális érzékenységgel támogatta az elesetteket, nagy szerepet vállalt a betegek, szegények megsegítésében.

Ő volt az első asszony, aki repülőn repült – olyan jellemző rá a következő történet is, engedjék meg, hogy ideidézzem: Mikor 1912-ben Louis Blériot, a francia repülőgép-feltaláló Budapestre látogatott, Carola odautazott, hogy szemtanúja legyen az első magyarországi repülésnek. Ott azután azt mondta férjének, Bornemissza Elemérnek, hogy szeretne felrepülni Blériot-val.

A báró odament, hogy beszéljen Blériot-val. Blériot nem akart senkit se felvinni, nőt meg főleg nem. Nem akarta közvetlenül elutasítani az ajánlatot, így hát egy hatalmas, megfizethetetlennek tűnő összeget, 10000 aranykoronát kért a repülésért. A báró azt mondta, hogy nem szokott ilyen összeget magánál hordani, de ha Blériot vár egy fél órát, akkor elküldene valakit a bankjába. Blériot nem akarta elhinni, hogy fél órával később megkapta a kért összeget. Így történt, hogy Carola lett a világon az első nő, aki repült.

Kedves egybegyűltek! Ez a nagyszerű asszony, annyi kiváló, ismert férfi – művész, politikus, földbirtokos - múzsája, támasza, patrónája, megérdemli, hogy legalább megtaláljuk a sírhelyét itt a Házsongárdi temetőben. Annyian oly sokszor kerestük fel nagyjaink sírhelyeit itt, a Kárpát-medence legszebb és legtitokzatosabb temetőjében, de bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki nem is sejtette, hogy Szilvássy Carola itt van eltemetve, vagy ha sejtettük is – hiszen hol is lehetne máshol -, a sírját sosem jelölte különösebben semmi. A Házsongárd Alapítványnak és Gergely Istvánné Erzsébetnek hálás köszönettel tartozunk, hogy a gyakorlatilag a talajszint alá süllyedt síremléket itt a Bánffy kripta közvetlen közelében felfedezték. Ugyanígy köszönjük Szebeni Zsuzsának, akinél többet Bánffy Miklósról és az ő múzsájáról kevesen tudnak, hogy ezt a kicsi, de annál elszántabb hölgykoszorút, Szilvássy Carola lelkes tisztelőit összegyűjtötte, így megteremtve a sírkő felújításának a lehetőségét.

Azt kívánom, váljon egyfajta zarándokhellyé Carola sírja. Jöjjenek ide tiszteletüket tenni mindazok, akik hisznek a „nagyasszonyságban”: a háttérben munkálkodó, de energikus, okos, bátor, erős asszonyokban, akik mellett könnyű okos, bátor és erős férfinak lenni. Carola példakép nekünk, példakép a lányainknak és reméljük még sok nemzedéknek példaképe lesz. 

 

 

(maszol.ro – szabadsag.ro – orbanviktor.hu)

 

Az eseményen készült fotók a Fotógalériában tekinthetők meg.