A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom, amelyet az Ars Topia Alapítvány gondoz, tizenöt éve civil kezdeményezésre indult. Tíz évig Hargita megyében, ötödik éve Kovászna megyében újultak meg – alkalmanként 80–100 magyarországi, erdélyi és külföldi egyetemistákból, fiatal szakemberekből és helybeliekből álló csapat összefogásával – az egykori gyógyerejükről híres, de feledésbe ment népi fürdők.

 

A kalákamozgalom nem titkolt célja a táji, természeti, építészeti, kultúrtörténeti örökség aktív védelme, az értékek tudatosítása a helyi közösségekben, kapcsolatépítés a magyarországi, erdélyi és külföldi fiatalok között. Eddig is kiderült, hogy a civil kezdeményezés, az önkéntes munka az együttműködés, az összetartozás, egymás és az otthon, az értékek megbecsülését eredményezi.

 

 

Az Apor lányok feredőjének felújítása július 22. és augusztus 1. között zajlott. A vendégek bázisát a kalákát támogató Grand Hotel Bálványos adta, a sepsibükszádi és torjai önkéntesek naponta kapcsolódtak a közös munkába. Együttműködő partner és támogató volt Kovászna Megye Tanácsa, a Csomád-Bálványos Közösségek közötti Társulás, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, Sepsibükszád Polgármesteri Hivatala, Torja Polgármesteri Hivatala, a hely tulajdonosai, számos helyi vállalkozó, szervezet, helyi közbirtokosságok és magánszemélyek, valamint a Vinca Minor Egyesület.

 

Herczeg Ágnes tájépítész, az Ars Topia Alapítvány elnöke elmondta: a mostani kaláka más, mint az eddigiek, hiszen most nem egy falusi közösségben élnek tíz napon keresztül, együtt kalákázva a helyiekkel, hanem a Vinca Minor Egyesület hívta meg őket a rendkívül különös, világszenzációnak minősíthető népi fürdő felújítására. Ez természeti oltalom szempontjából nagyon jelentős és érzékeny terület. Az alapítvány minden évben meghirdeti elsősorban tájépítész egyetemi hallgatók részére a kalákát, amelyen más szakon tanuló egyetemisták is részt vehetnek, és nem csak magyarországiakat és erdélyieket fogadnak, hanem az egész Kárpát-medencéből várnak kalákásokat. Idén az anyaországon kívülről Vajdaságból és Felvidékről is jöttek önkéntesek, de ír, angol és olasz fiatalok is csatlakoztak a csapathoz.

 

 

Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke arról beszélt, hogy elemezték azokat a természeti helyeket, amelyek veszélyeztetettek, s így esett a választásuk az Apor lányok feredőjére, mivel nagyon közel esik a műúthoz. A források és kis medencék, amelyek igazi értéket mutatnak, nagyon függnek a talajvíz mennyiségétől, illetve mozgásától. Ennél a fürdőnél mindeddig rendszertelen és irányítás nélküli látogatás folyt, mindenki ott ment, ahol éppen akart. Gyakorlatilag azt kívánták elérni, hogy a suvadásos, laza kőzet megmaradjon. A medencéket fagerendákkal bélelték ki.

 

A torjai és sepsibükszádi fiatalok mellett többen érkeztek Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és Sepsiszentgyörgyről, és azokból a háromszéki falvakból is érkeztek önkéntesek, ahol az elmúlt öt évben népi feredőket újítottak fel. A kalákát augusztus 2-án, vasárnap közös előadással és fürdőavatóval zárták.

 

 

Az Európában páratlan, a nagyvilágban is csak néhány helyen előforduló az ittenihez hasonlatos vegyi összetételű forrásokat a tudományos ismeretterjesztés magas szintjén ismerhetjük meg. Ezek nem csak a vulkáni utóműködés itteni jelenségeit magyarázzák és mutatják be, hanem a világritkaságokat viszonyítják az Európában páratlan és világviszonylatban is igen ritka természeti kuriózumokhoz. Az eligazító táblák szövegének olvastán csak hüledezik az ember, amikor megtudja, hogy valami ehhez hasonlatos jelenségekkel a közép-amerikai Kolumbiában találkozhat a Rio Venaigre völgyé­ben, ahol a forrás 11 ezrelék kénsavat, 9 ezrelék sósavat tartalmaz. Ehhez hasonlatos a Paraeno de Ruiz vulkán környékén található forrás, azzal a különbséggel, hogy az a Rio Venaigre-hez képest háromszor annyi folyékony szabad kénsavat (vitriolt) tartalmaz.

 

 

Az egyik tábla a helybeli jelenségekre utalva ezek tudományos osztályozását is elvégzi. Elmagyarázza a mofetták, a szolfatárák és a fumarólák fogalmát. A száraz mofetta, amelynek valóságos tömegével Bálványosfürdő és a Büdös-hegy övezetén kívül Kovásznán találkozhatunk, főleg alacsony hőmérsékletű szén-dioxid-gázkiömlést jelent. Ezek kis mértékben tartalmaznak egyéb gázokat, köztük nemes gázokat is. Az Apor lányok feredője esetében a mofettás jelenségek jelenlétére utal a jókora völgyteknőben az elhalt növényzet is. A savas vizek elfolyásának nyomát is a növényzet hiánya, a süllögve bugyborékoló tócsák, a gázkiömlések fortyogó helyei mutatják.

 

A szolfátárák vízgőz és kénvegyületek feltörését jelentik. A szolfátárákban megjelenő kénvegyületeket elsősorban kén-hidrogén- és kén-dioxid-tartalmú gázok alkotják. A szolfátára nevét a Nápoly melletti Szolfatara-kráterről kapta. Ezek forrósága a 200 Celsius-fokot is elérheti. A Szolfatara vulkán utoljára 1198-ban tört ki, vize 130-165 fokos hőmérsékletű kén-hidrogénes vízgőz. A fumarola vegyes gázösszetételű szivárgás, vízgőz, kén-hidrogén-, szén-dioxid- és kén-dioxid-kiömlésekből kiválnak a finom kénszemcsék. Ezek opálossá teszik a bugyogó források vizének színét, a kéntej kicsapódik a környező tárgyakra, és ezeken kénbevonatot képez.

 

 

Bányai János hírneves geológus írta a Székelyföld hasznosítható ásványi anyagai című munkájában 1933-ban: „Több öntudat kell anyagaink felismeréséhez s propagálásához! Hiába vannak meg a külföldieket felülmúló anyagaink, ha azokról mi magunk nem tudunk, s viszont nem gondoskodunk ismertté tételükről."

 

 

(3szek.ro: Sylvester Lajos, Lochom István – orbanviktor.hu – Fotó: Könczey Botond)

 

A Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka mozgalom, amelyet az Ars Topia Alapítvány gondoz, tizenöt éve civil kezdeményezésre indult. Tíz évig Hargita megyében, ötödik éve Kovászna megyében újultak meg – alkalmanként 80–100 magyarországi, erdélyi és külföldi egyetemistákból, fiatal szakemberekből és helybeliekből álló csapat összefogásával – az egykori gyógyerejükről híres, de feledésbe ment népi fürdők.

 

A kalákamozgalom nem titkolt célja a táji, természeti, építészeti, kultúrtörténeti örökség aktív védelme, az értékek tudatosítása a helyi közösségekben, kapcsolatépítés a magyarországi, erdélyi és külföldi fiatalok között. Eddig is kiderült, hogy a civil kezdeményezés, az önkéntes munka az együttműködés, az összetartozás, egymás és az otthon, az értékek megbecsülését eredményezi.

 

 

Az Apor lányok feredőjének felújítása július 22. és augusztus 1. között zajlott. A vendégek bázisát a kalákát támogató Grand Hotel Bálványos adta, a sepsibükszádi és torjai önkéntesek naponta kapcsolódtak a közös munkába. Együttműködő partner és támogató volt Kovászna Megye Tanácsa, a Csomád-Bálványos Közösségek közötti Társulás, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, Sepsibükszád Polgármesteri Hivatala, Torja Polgármesteri Hivatala, a hely tulajdonosai, számos helyi vállalkozó, szervezet, helyi közbirtokosságok és magánszemélyek, valamint a Vinca Minor Egyesület.

 

Herczeg Ágnes tájépítész, az Ars Topia Alapítvány elnöke elmondta: a mostani kaláka más, mint az eddigiek, hiszen most nem egy falusi közösségben élnek tíz napon keresztül, együtt kalákázva a helyiekkel, hanem a Vinca Minor Egyesület hívta meg őket a rendkívül különös, világszenzációnak minősíthető népi fürdő felújítására. Ez természeti oltalom szempontjából nagyon jelentős és érzékeny terület. Az alapítvány minden évben meghirdeti elsősorban tájépítész egyetemi hallgatók részére a kalákát, amelyen más szakon tanuló egyetemisták is részt vehetnek, és nem csak magyarországiakat és erdélyieket fogadnak, hanem az egész Kárpát-medencéből várnak kalákásokat. Idén az anyaországon kívülről Vajdaságból és Felvidékről is jöttek önkéntesek, de ír, angol és olasz fiatalok is csatlakoztak a csapathoz.

 

 

Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke arról beszélt, hogy elemezték azokat a természeti helyeket, amelyek veszélyeztetettek, s így esett a választásuk az Apor lányok feredőjére, mivel nagyon közel esik a műúthoz. A források és kis medencék, amelyek igazi értéket mutatnak, nagyon függnek a talajvíz mennyiségétől, illetve mozgásától. Ennél a fürdőnél mindeddig rendszertelen és irányítás nélküli látogatás folyt, mindenki ott ment, ahol éppen akart. Gyakorlatilag azt kívánták elérni, hogy a suvadásos, laza kőzet megmaradjon. A medencéket fagerendákkal bélelték ki.

 

A torjai és sepsibükszádi fiatalok mellett többen érkeztek Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről és Sepsiszentgyörgyről, és azokból a háromszéki falvakból is érkeztek önkéntesek, ahol az elmúlt öt évben népi feredőket újítottak fel. A kalákát augusztus 2-án, vasárnap közös előadással és fürdőavatóval zárták.

 

 

Az Európában páratlan, a nagyvilágban is csak néhány helyen előforduló az ittenihez hasonlatos vegyi összetételű forrásokat a tudományos ismeretterjesztés magas szintjén ismerhetjük meg. Ezek nem csak a vulkáni utóműködés itteni jelenségeit magyarázzák és mutatják be, hanem a világritkaságokat viszonyítják az Európában páratlan és világviszonylatban is igen ritka természeti kuriózumokhoz. Az eligazító táblák szövegének olvastán csak hüledezik az ember, amikor megtudja, hogy valami ehhez hasonlatos jelenségekkel a közép-amerikai Kolumbiában találkozhat a Rio Venaigre völgyé­ben, ahol a forrás 11 ezrelék kénsavat, 9 ezrelék sósavat tartalmaz. Ehhez hasonlatos a Paraeno de Ruiz vulkán környékén található forrás, azzal a különbséggel, hogy az a Rio Venaigre-hez képest háromszor annyi folyékony szabad kénsavat (vitriolt) tartalmaz.

 

 

Az egyik tábla a helybeli jelenségekre utalva ezek tudományos osztályozását is elvégzi. Elmagyarázza a mofetták, a szolfatárák és a fumarólák fogalmát. A száraz mofetta, amelynek valóságos tömegével Bálványosfürdő és a Büdös-hegy övezetén kívül Kovásznán találkozhatunk, főleg alacsony hőmérsékletű szén-dioxid-gázkiömlést jelent. Ezek kis mértékben tartalmaznak egyéb gázokat, köztük nemes gázokat is. Az Apor lányok feredője esetében a mofettás jelenségek jelenlétére utal a jókora völgyteknőben az elhalt növényzet is. A savas vizek elfolyásának nyomát is a növényzet hiánya, a süllögve bugyborékoló tócsák, a gázkiömlések fortyogó helyei mutatják.

 

A szolfátárák vízgőz és kénvegyületek feltörését jelentik. A szolfátárákban megjelenő kénvegyületeket elsősorban kén-hidrogén- és kén-dioxid-tartalmú gázok alkotják. A szolfátára nevét a Nápoly melletti Szolfatara-kráterről kapta. Ezek forrósága a 200 Celsius-fokot is elérheti. A Szolfatara vulkán utoljára 1198-ban tört ki, vize 130-165 fokos hőmérsékletű kén-hidrogénes vízgőz. A fumarola vegyes gázösszetételű szivárgás, vízgőz, kén-hidrogén-, szén-dioxid- és kén-dioxid-kiömlésekből kiválnak a finom kénszemcsék. Ezek opálossá teszik a bugyogó források vizének színét, a kéntej kicsapódik a környező tárgyakra, és ezeken kénbevonatot képez.

 

 

Bányai János hírneves geológus írta a Székelyföld hasznosítható ásványi anyagai című munkájában 1933-ban: „Több öntudat kell anyagaink felismeréséhez s propagálásához! Hiába vannak meg a külföldieket felülmúló anyagaink, ha azokról mi magunk nem tudunk, s viszont nem gondoskodunk ismertté tételükről."

 

 

(3szek.ro: Sylvester Lajos, Lochom István – orbanviktor.hu – Fotó: Könczey Botond)