Úgy hívják ezt a műfajt, ami most itt van, modern nyelven, hogy flashmob. Ki gondolta volna? Ezt általában ellenünk szokták csinálni, hogy akinek valami nem tetszik, akkor gyűljön össze, és az együttlétével fejezze ki, hogy valamivel nem ért egyet. Az könnyű. Ezzel szemben összegyülekezni azért, hogy kifejezzük, hogy egyetértünk valamivel, az egy komolyabb dolog. És most mi ezért jöttünk össze. Szeretném megköszönni Önöknek, hogy voltak olyan kedvesek, és eljöttek ide, és most itt együtt lehetünk. Látom, hogy nemcsak Szarvasról vannak itt, hanem máshonnan is. Ott hátul a polgármester Békéscsabáról. Vantara képviselő uram, örülök, hogy látlak!

Tulajdonképpen van néhány rövid ok, amiért azt gondoltam, hogy érdemes lenne így, ilyen flashmob szerűen látnunk egymást. Az első dolog, hogy európai parlamenti választás lesz. És én, ahogy most járom az országot – most ilyen középvárosokba megyek, nem a nagyvárosokba: voltam Körmenden, Dabason, Móron meg Balmazújvárosban –, mindenhol próbálom elmondani az embereknek, hogy én tudom, hogy éppen kitettük a lelkünket. Úgy elfáradtunk, mint régen, és az az igazság, hogy politikai győzelemért annyit még Magyarországon nem dolgoztak, mint amennyit mi mindannyian együtt az áprilisi választásokon dolgoztunk. És az ember szeretné egy kicsit úgy elengedni magát, hátradőlni és azt mondani, hogy szép munka volt, fogadja a gratulációkat, megbeszéli a többiekkel, hogy milyen sikert értünk el. Ehhez képest most idejövök én, és azt mondom Önöknek, hogy ezt ne tegyék, vagy ha eddig ezt tették, hagyják abba, mert vasárnap megint választás van, nincs mit tenni, megint el kell menni. És arról szeretnék mondani néhány szót, hogy miért lenne fontos, hogy komolyan vegyük ezt a választást, és elmenjünk.

Az első és legfontosabb dolog belpolitikai természetű. Ugyan mindenki az európai ügyekről beszél, Európai Unióról, van is mondanivalóm ide kötődően, de azért van egy belpolitikai ok. Hogyha már egyszer legyőztük őket, és csak ilyen kicsi idő telt el, az erőviszonyok nemigen módosulhattak, miért ne győznénk le őket még egyszer? És én azt javaslom, még egy szöget verjünk be, aztán majd ősszel beüthetnénk a harmadikat is. Én azt szoktam mondani, kellő szerénységgel, hogy győzni jó dolog. Egyszer győzni is jó dolog, kétszer győzni kétszeresen jó dolog, miért is ne élnénk ezzel a lehetőséggel? Most túl azon, hogy győzni jó dolog, az is fontos, hogy világossá tegyük az ellenfeleink számára, hogy az, ami történt áprilisban, nem baleset volt. Arról van szó, hogy lezárult egy korszak. Bizonyos politikát többet ebben az országban a választók nem vesznek meg, mert elegük van néhány dologból az embereknek. Elegük van abból, hogy állandóan csak bedugdossák a botokat a küllők közé, hogy ahelyett, hogy segítenék azokat, akik az ország sorsáért felelősséget viselnek, mindenhol gáncsoskodnak, akadályozzák, ráadásul még gyűlöletet is keltenek mindenhol. Ebből nem kért Magyarország. Az egész kampányban, ha figyelték, mi igyekeztünk kultúrember módjára viselkedni. Azt nem mondom, hogy mindig sikerült, de a törekvésünk ez volt, és többségében azért sikerült. És ha összevetjük mindazt, amit a másik oldalról hallottunk, amit ott mondtak, ahogyan mondták, és ami indulat a mögött volt, az nettó gyűlölet. És erre nem lehet építeni egy országnak a jövőjét. Ezért nagyon fontos, hogy másodszor is megmondjuk, hogy a gyűlölet nem pálya, és ilyen politikával nem lehet talpra állni a magyar baloldalnak. Ha talpra akarnak állni, mert azért ehhez mindenkinek joga van, akkor tessék valami olyat kitalálni, ami jó az országnak. Úgyhogy az a legfontosabb dolog, hogy világossá tegyük, hogy lezártunk egy korszakot.

A második fontos dolog, tisztelt Hölgyeim és Uraim, Európával függ össze, mert még mindig róluk szól, mert ha azt mondom, hogy Brüsszel meg Európa olyan messze lévő dolognak tűnik, de ha belegondolnak, hogy most csak éppen milyen csatákat vívunk az unióval. Földtörvény, hogy magyar kézben tarthassuk a termőföldet; rezsicsökkentés megvédése, mert vissza akarják csinálni, azt akarják, hogy rászoríthassák Magyarországot, hogy emelje föl az energia árát, annak érdekében, hogy az ő multijaik nagyobb profithoz jussanak. Folyamatosan támadják a bankadót, és folyamatosan számolnunk kell, egészen idióta, minden értelmes emberi gondolkodást nélkülöző javaslatokkal, például hogy meg akarják mondani, hogy milyen fa nőjön, vagy ne nőjön. Mert ízlés kérdése, hogy ki szereti az akácot, és ki nem, de majd mi el fogjuk dönteni, hogy mi legyen a magyar akáccal. Nem kell nekünk, hogy Brüsszelből mondják meg, hogy milyen fa nőjön, meg milyen fa ne nőjön Magyarországon. Világos, hogy a következő időszakban is ki kell állnunk még jó néhány fontos ügyben Magyarország érdekei mellett. Hogy történt az elmúlt négy évben? Akik itthon nem tudták a magyar kormányt a munkájában megakadályozni, azok kint próbáltak elgáncsolni bennünket. Nagyon szépen kérem Önöket, ne küldjünk olyan embereket Brüsszelbe, akik ott kint nem a haza javára, hanem a magyar kormány ellen dogoznak. Küldjünk olyan embereket, akik segítenek kiállni Magyarország érdekei mellett.

És itt van rögtön egy remek jelöltünk. Itt van mellettem Erdős Norbi képviselőtársunk, akit szeretnék innen elvinni az Önök engedelmével és segedelmével. Mert már elég sok iskolát kijárt: fidelitasos volt, régi harcosunk, de van még egy-két iskola, például a nemzetközi politika iskolája, amit ki kell járni, úgyhogy ezért kértem meg, hogy most hagyja abba a magyar belpolitikát, függessze föl, jöjjön ki Brüsszelbe, ott tanulja ki, amit ki kell tanulni ebből a szakmából, hogy utána még inkább a segítségünkre legyen. Igent mondott, úgyhogy arra kérem Önöket, hogy éljenek a lehetőséggel, hogy Békés megyéből is menjen egy magyar parlamenti képviselő, ha a Fidesz kap elegendő számú szavazatot.

És végezetül van még egy dolog, amit szóba szeretnék hozni. Mert az igaz, hogy a saját életünk dolgait mi döntjük el itthon, de azért nem mindegy, hogy az európai gazdaság milyen állapotban van. És magunk között legyen mondva, ha Önök olvassák a nemzetközi újságokból Magyarországra átszüremkedő híreket, akkor láthatják, hogy Európában a dolgok nem mennek jól: nő a munkanélküliség, csökken a versenyképesség, Európának a részesedése a világgazdaságban és a világkereskedelemben folyamatosan csökken. Úgyhogy Európában is lesz dolgunk, az európai politikát is meg kell változtatni. Olyan embereket érdemes oda küldenünk, akik képesek megváltoztatni az európai politikát annak érdekében, hogy Európa ne válságövezet legyen, hanem egy fejlődő, fölfele ívelő kontinense a világnak, és újabb és újabb munkahelyek jöjjenek létre. Minden ország kapjon elegendő lehetőséget, egyik ne nyomja el a másikat, és a magyar termékeket szabadon, biztonságban tudjuk értékesíteni Nyugat-Európában.

Ma egyébként ide a méhészektől jöttem. Megnéztem a Szarvas környéki méhész egyesületet. Kinn voltam a kaptáraknál is, elég jó eredménnyel sikerült túlélnem ezt a dunántúli legény számára olyan érdekes kalandot, és a méhészek is világossá tették, hogy nekik szükségük van az európai piacra, mert ha nem tudják eladni a termékeiket Európában, ha Magyarországon azok az erők kerekednek fölül, amelyek ki akarják Magyarországot hozni az unióból ahelyett, hogy ott harcolnának az érdekeinkért, azt fogja eredményezni, hogy nagyon sok magyar termelő és munkás elveszíti a termékeladás lehetőségét, és elveszíti így a munkalehetőségét is. Ezért arra kérem Önöket, hogy támogassanak bennünket. Továbbra is támogassák a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppártnak a jelöltjeit. Mi egy olyan európai középerő vagyunk, amely nem engedünk sem a baloldalnak, sem a radikális jobboldalnak. Meg akarjuk változtatni az Európai Uniót, és ki fogunk állni mindig a magyar érdekek mellett. Erre kérem az Önök támogatását.

Végezetül, ha a munkán túl vagyok, mert elvégeztem, amiért ide eljöttem, szeretnék néhány személyes szót is mondani Önöknek. 2010-ben jártam itt utoljára az időközi választásokon. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. És szeretném megköszönni Önöknek azt a támogatást, amit 2010-ben és most, 2014-ben ismét megkaptunk Önöktől. Köszönöm ezt a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében, és köszönöm a saját magam nevében is. Én tudom, hogy azt szokták gondolni, hogy a miniszterelnök nem emberből van. Azt is szeretnék gondolni, hogy a miniszterelnöknek az a dolga, hogy vasból legyen, vagy ha nincs abból, akkor viselkedjen legalább úgy, mintha abból lenne, de négyévente egyszer én is hajlandó vagyok beismerni, hogy nem így van. Mindenki, így a miniszterelnök is emberből van. Nekem is fontos, hogy elismerjék a munkámat, nekem is fontos, hogy megkapjam azt a támogatást, amit a munkája alapján mindannyian szeretünk megkapni, Önök is a saját szakmájukban, és nekem is fontos, hogy érezzem, amikor támadnak az ellenfelek, hogy sokan vannak mögöttük. És én nem azokkal harcolok igazából, akik szembejönnek, hanem azokért harcolok, akik a hátam mögött állnak. És fontos, hogy a hátam mögött állók folyamatosan fejezzék ki a támogatásukat, ezért köszönök minden baráti kézfogást, vállveregetést, az asszonyoknak különösen köszönöm az imákat, minden jó szót, amivel igyekeztek engem megerősíteni, hogy végigcsinálhassam a mögöttünk hagyott éveket.

Hálás vagyok Önöknek ezért, hálás vagyok a szarvasiaknak, az összes itt élő embernek. Sok erőt és jó egészséget kívánok Önöknek és a családjuknak. Vasárnap jöjjenek el választani.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! Fel újabb a győzelemre!