Your Excellency, I ask you to accept that I will speak Hungarian to the Hungarian press.

Mielőtt megköszönném az elismerést, amelyet ez a közösség ítélt oda rajtam keresztül Magyarországnak, fontos, hogy a nyilvánosság számára adjak egy rövid magyarázatot, hogyan kerültem én abba a helyzetbe, hogy engem itten ki fognak tüntetni. Ennek két oka van. Az első, hogy a magyarokban mindig is van egy erős testvériességi érzés azok iránt az országok iránt, amelyeknek a történelem a mienkhez hasonló sorsot szabott ki. Macedónia, bár egy magyartól eltérő típusú kommunista rendszerben élt le évtizedeket, de mégiscsak szenvedett ugyanazoktól a dolgoktól – a szabadság hiányától, a nemzeti kultúra háttérbe szorításától, a szabad mozgáshoz való jog megtagadásától –, amitől mi, magyarok is szenvedtünk. Úgyhogy az egyik ok, amiért Magyarország a nemzetközi arénában is nyíltan kiáll Macedónia ügye mellett, a sorsközösség érzése. Azt gondoljuk, hogy ez így fair. Nem szoktunk mérlegelni – bár a politika az a mérlegelés művészete –, hogy kinek tetszik, kinek nem, amit mondunk, mert amikor szabadságról és történelemről van szó, akkor nincsen helye mérlegelésnek, akkor a magyarok mindig Macedónia mellett fognak állni.

A második ok, amiért sor kerül erre az eseményre, kevésbé magyar nemzeti szempont, inkább nemzetközi. Azt gondoljuk, hogy azoknak a közösségeknek, ahova most Magyarország tartozik, nevezetesen a NATO-nak és az Európai Uniónak, adóssága van Macedónia felé. Még néhány más ország felé is fönnáll ez az adósság, de a leglátványosabban ez az adósság Macedóniával szemben áll fönn. És az adósságot rendezni kell. Mi, magyarok nem szeretünk adósok lenni, azt szeretjük, hogyha a fönnálló adósságunkat minél hamarabb rendezhetjük. A NATO-nak is, az uniónak is ezt minél hamarabb meg kell tennie. Ugyanis a NATO és az Európai Unió is azon az elven áll, hogy azok az országok, amelyek vállalják a közösségekhez való tartozásból fakadó kötelezettségeket, a NATO-tagsággal járó kötelezettségeket, európai uniós tagságból fakadó következményeket, és fölkészültek arra, hogy ezeknek a közösségeknek a tagjaivá váljanak, na, azoktól nem lehet megtagadni a tagságot. Macedónia fölkészült, elkötelezte magát, elvégezte a szükséges feladatokat, és készen áll a következmények vállalására. Érthetetlen, hogy egy elvi alapon álló nemzetközi közösség – a NATO és Európai Unió – ilyen adósságot halmoz föl egy ország felé azáltal, hogy bár maga is elismeri, hogy Macedónia készen áll a csatlakozásra, mégsem kezdi meg vele, nemhogy nem fogadja be, nem kezdi meg az érdemi tárgyalásokat. Mindannyian tudjuk, hogy ennek a hátterében az húzódik meg, hogy van egy fönnálló névvita Görögország és Macedónia között, Görögország pedig tagja az uniónak is és a NATO-nak is. Mi nem kívánjuk ezt a névvitát a magunk álláspontjával befolyásolni, mert ez a két országnak a dolga, de egy álláspontot mindenképpen képviselünk a nemzetközi közösségben, hogy ez a névvita nem lehet akadálya annak, hogy Macedóniával érdemi tárgyalások kezdődjenek a NATO- és az uniós tagságról. Ugyanis ma az történik, hogy a tárgyalások sem tudnak megindulni, mert a névvitára hivatkozva blokkolják magának a tárgyalássorozatnak a megindulását, ami egész egyszerűen nem fair. Mi azt gondoljuk, hogy az, ami történik, rossz Macedóniának, messze van attól, amit történelmi igazságnak lehetne nevezni, és nem jó sem a NATO, sem az Európai Unió nemzetközi közösségének. Ezt a helyzetet meg kéne változtatni. Magyarország ezt az álláspontot képviselte eddig is, ezt fogja képviselni a jövőben is. Az európai uniós magyar elnökséget lezáró memorandumban, amit készítettem az unió számára, ezt az álláspontot fejtettem ki, és ezt fogjuk képviselni a jövőben is. Nos, a magyar nyilvánosságnak azért akartam elmondani ezt háttér információként, hogy megértsék, hogy egyáltalán hogy jut eszébe egy diaszpórát egyesíteni akaró macedón közösségnek, hogy éppen a magyar miniszterelnöknek adjon át bármilyen elismerést. E mögött az esemény mögött ez a háttér húzódik meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ezen túl szeretném elmondani Önöknek, hogy bár ezt a díjat egy a macedón diaszpórák egyesítésére létrejött szervezet adja, mi úgy érezzük, hogy e mögött az egész macedón nemzet ott áll. Ez értékessé teszi ezt a díjat. Úgy értékeljük tehát ezt a kitüntetést, mint a macedón nemzet által adományozott elismerést, amelyet egyébként most nekem fognak átadni, de valójában Magyarország kapja azért a kiállásért és szolidaritásért, amelyet a macedón nemzeti üggyel kapcsolatban eddig is mutattunk, és mutatni fogunk a jövőben is. Az elismerést ugyan mindig személyeknek adják, de e mögött egy nemzet áll. Ezt az elismerést Magyarország fogja kapni. Az a legfőbb óhajuk, hogy hamarosan egy sorban köszönthessük, velünk egy sorban köszönthessük Macedóniát is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Érdekes dolog ennek a díjnak az elnevezése, hiszen itt egy szabadságharcosról elnevezett díjról van szó, és így a nemzeti sorsközösségen kívül a szabadság dimenziójában egy nagyobb összefüggésben is értelmezendő egy ilyen kitüntetés. Szerintem ez a kitüntetés, illetve az ilyen kitüntetések azt a meggyőződést, hagyományt is szimbolizálják, amely szerintem közös hagyománya a macedón és a magyar történelemnek, hogy a szabadságért folytatott küzdelem sohasem reménytelen. Az előfordulhat, hogy a szabadság és a függetlenség ügye rosszul áll, éppen vesztésre állunk, de hogy reménytelen legyen az ügy, azt sosem fogadtuk el sem mi, sem a macedónok, és ez a közös nemzeti függetlenségbe és szabadságba vetett hit megerősíti ennek a díjnak az értékét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ráadásul a személy, akiről elnevezték ezt a díjat, azt is szimbolizálja, hogy a szabadság és a nemzeti függetlenség ügye teljesen különböző társadalmi státuszú embereket képes egyesíteni nagy nemzeti kérdésekben, hiszen itt egy nagy macedón szabadságharcos hősről van szó.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Összességében tehát szeretném elmondani, hogy ez a kitüntetés megtisztelő. Ez a kitüntetés fontos univerzális értékeket fejez ki. Ez a kitüntetés egyúttal megerősíti a Macedónia és Magyarország közötti barátságot és együttműködést, és reméljük, hogy hozzájárul az igazságtételhez, amellyel a NATO és az Európai Unió, vagyis a nemzetközi közösség Macedóniának tartozik. Sok sikert kívánunk Önöknek a céljaik eléréséhez!

Köszönöm a figyelmüket!


miniszterelnok.hu