Mik a sarokpontjai a mai felszólalásának?

Itt ma arról beszélünk, hogy az európai választások után miben kell megváltoznia az Európai Uniónak, hiszen a választópolgárok egyértelművé tették, hogy nem akarják, hogy az folytatódjon, ami az elmúlt öt évben történt, tehát változtatásra van szükségünk. Szerintem dinamizmusra, fiatalságra, energiára, bátorságra lesz szükségünk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a korábban egyedül üdvözítőnek hitt megoldásokkal is szakítanunk kell. Az én fölszólalásom elsősorban az európai gazdaság versenyképességére összpontosít. Arról fogok beszélni, hogy meg kell változtatnunk az energiapolitikát. Az energiapolitika ügyében a legfontosabb kérdés az ár kérdése. Európa nem lehet versenyképes, és nem tud munkahelyeket teremteni, hogyha mások olcsóbban jutnak energiához, mint az európai nagy termelő cégek. Márpedig ma az Egyesült Államok megver bennünket e tekintetben, tehát egy radikális európai energiaár-csökkentést fogok javasolni, ami egybevág a magyar rezsicsökkentés logikájával. Másodsorban azt fogom javasolni, hogy a munkahelyteremtő befektetésekben az állam vállaljon szerepet. Ne várjanak a nyugat-európai államok arra, hogy majd az üzlet saját magát kirántja a bajból, hanem az állam is hozzon létre munkahelyeket a munkanélküliek számára úgy, ahogy a magyar közmunkaprogramban egyébként ez már ismert. Fogok érvelni amellett, hogy bátran bele kell nyúlni a bankok szabályozásának világába is, és úgy, ahogy a devizahitelesek ügyében eddig eljárt Magyarország, és el fogunk járni a jövőben, a bankszabályozások ügyében is nagyobb bátorságra lesz szükség, mint amilyen bátorságot mutattunk az elmúlt öt évben. Fogok érinteni külpolitikai kérdéseket. Azt fogom javasolni, hogy Európa legyen kezdeményező az ukrán válság ügyében. Hívjunk össze egy Oroszország–Európai Unió konferenciát, és ne csak az ukrán válságot, hanem az oroszokkal való együttélés következő húsz-huszonöt évének fontosabb pontjait is állapítsuk meg, és kössünk erről megállapodást. Ezzel biztonságba helyezhetjük Ukrajnát, biztonságba helyezhetjük Magyarországot és az egész Európai Unió energiaellátását is.

Mekkora szerepet játszatnak a nemzeti gazdaságok az Európai Unió fellendítésében?

Az Európai Unió gazdasága nemzetgazdaságokból áll. Olyan nincs, hogy a nemzetgazdaságoknak rosszul megy, az Európai Uniónak pedig jól. És fordítva sem: ha az Európai Uniónak jól megy, az csak azért lehetséges, mert a nemzetgazdaságok jól teljesítenek. Én amellett is érvelni fogok itt ma, hogy minél nagyobb mozgásteret kell adni a nemzetgazdaságoknak, hiszen egy sikeres Magyarország, egy sikeres Lengyelország, egy sikeres Németország többet tehet az unióért, mintha mindannyian ugyanazt az egyébként sikertelen gazdaságpolitikai irányt követnénk, mint amitől számos európai uniós ország most szenved. Tehát mozgástér, fantázia, nemzeti megközelítés, önállóság.

miniszterelnok.hu