Mélyen tisztelt Főtitkár Úr! Managing Director Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

If you don’t mind I will speak Hungarian. Job has duties, you know. Isten hozta Önöket Magyarországon, amely méltó vendéglátója lesz e nagyszabású konferenciának. Nagy öröm számomra, hogy itt, Budapesten adhatunk otthont egy ilyen, legkevésbé sem mindennapi tanácskozásnak, ahol az infokommunikáció jövőjéről beszélhetünk. Egy olyan szektor kilátásairól, amelyben nekünk, magyaroknak nemcsak a múltban voltak kimagasló eredményeink, de ma is hazai pályát jelent a magyarok számára. A világhírű magyar tudósokat talán nem kell bemutatnom, csak megemlítem őket: a nemeuklideszi geometria megalkotói, Bolyai Farkas és János, Erdős Pál, Neumann János, Kemény János; ők azok a magyarok, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az infokommunikáció tudománya ma ilyen fejlett lehet. Külön kiemelem Puskás Tivadart, a modern infokommunikáció egyik szülőatyját, a feltalálót, akinek azt köszönhetjük, hogy mi, magyarok ott lehettünk az ENSZ nemzetközi távközlési egyesülete elődjének alapítói között. Puskás Tivadar a XIX. század végén feltalálta és megépítette a telefonhírmondót, és ezzel az emberi kommunikáció egy új korszakba lépett, és megszületett egy vadonatúj gazdasági ágazat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Láthatják, hogy Közép-Európa egyszer már komoly szerepet töltött be a távközlésben, és mi úgy hisszük, ma jó esélyünk van ismét, hogy ott legyünk az élbolyban. Magyarország ma legalább olyan büszke lehet arra a szerepre, amit ma tölt be az infokommunikációs szektorban, mint arra, amit a múltban vállalt. Ritkán beszélünk erről, több szó esik a kultúráról, a sportról, az ország páratlan mezőgazdasági adottságairól, ritkán beszélünk arról, hogy okunk van, hogy büszkék lehessünk arra, hogy az Európai Unióban nálunk fejlődik leggyorsabban a digitális gazdaság. Úgy áll a helyzet, hogy ma már a nemzeti össztermékünk körülbelül 21-22 százalékát ennek a szektornak köszönhetjük. Ez azt jelenti, hogy a digitális gazdaság súlya a nemzetgazdaságon belül erősebb, mint az Európai Unió átlaga. Magyarország egy tízmilliós ország, ez a szektor összesen 400 ezer embernek ad munkát, és ez a foglalkoztatottak 15 százalékát jelenti. Ezzel az értékkel az Európai Unióban Írország és Finnország mögött a dobogó harmadik fokán állunk. A teljes exportunk több mint 8 százaléka származik innen, és a kutatás-fejlesztési ráfordítások terén is jelentősnek mondható a 10 százalékos részarány.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Láthatják, hogy ez az ágazat már most komoly teljesítményre képes itt, Közép-Európában. Amikor Közép-Európáról beszélünk, egy olyan térséget említünk, amelyet illetően konszenzus van arról, hogy az Európai Unió következő egy-másfél évtizedének növekedési motorja lesz majd. Minden jel arra mutat tehát, hogy Közép-Európa szerepe a digitális gazdaságban felértékelődik majd, szabad tehát gratulálnom a helyszín kiválasztásához.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Önök is érzékelik, ha másból nem, hát ebből a kulturális bemutatóból, hogy a világban elemi változások indultak meg. Nemcsak a felszínen, hanem a mélyben is megváltozik minden, alapjaiban alakul át a gazdaság, megváltozik a különböző térségek helyzete és súlya. Nemcsak informatikai, üzleti vagy politikai átrendeződésről beszélhetünk, hanem egy teljes paradigmaváltásról, amely megváltoztatja az életünket. A XXI. század ipari forradalma a digitális gazdaságban megy végbe, és éppen itt zajlik le a szemünk előtt. Ahogy pedig a korábbi ipari forradalmak, úgy a mostani is megváltoztatja körülöttünk a világ arculatát. Meggyőződésem, hogy a mostani konferencia résztvevőit a világ legkülönbözőbb tájairól éppen a változás iránti közös felelősség gyűjtötte egybe. Talán ezért is választották mottóul a „Better sooner” kifejezést. Kérem, gondoljanak arra, hogy egy súlyos gazdasági világválság után lehetőséget kaptunk a jobb életminőség, a nagyobb versenyképesség, és a fenntartható fejlődés megteremtésére. Mindezt a digitális gazdaságon keresztül, csak rajtunk áll, hogy élünk-e ezzel az eséllyel.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket is, legyen szó akár a modernkori népvándorlásról vagy éppen a világgazdaság digitalizációjáról. Nehéz összehangolni a gyors változás iránti igényeket és a demokratikus döntéshozatal elveit. Pedig mindenki azt szeretné, hogyha a változások gyorsak lennének, mélyek lennének, és javítanának az emberek életminőségén. De hogyan lehet mindezt demokratikusan? Hogyan érhetjük el, hogy az emberek ne érezzék úgy, hogy a világ fejlődése kicsúszott az ő ellenőrizésük alól? Valószínűleg csak úgy, hogyha meghallgatjuk őket.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarországon az elmúlt időszakban a demokratikus kultúra részévé vált az a konzultációs rendszer, amit nemzeti konzultációnak nevezünk. A legnehezebb kérdésekben is megkérdezzük az embereket arról, hogy mégis milyen irányú fejlődést látnának szívesen. Meghallgatjuk őket, mielőtt egy, az ország stratégiai érdekeit érintő fontos döntést meghoznánk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Épp a napokban zártuk le az internetről szóló magyar nemzeti konzultációt. Azt vártuk az emberektől, hogy adjanak világos válaszokat a fejlődés irányára vonatkozóan. Mégis, hogyan képzelik el a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását? A válaszok, amiket kaptunk, talán tanulsággal szolgálhatnak mások számára is. Össznépi demokratikus akarat Magyarországon, hogy az internet legyen mindenki számára hozzáférhető és elérhető. Elérhető és megfizethető. Ezért indítottuk útjára a Digitális Magyarország Programot, amelynek segítségével 2018-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé válik a szélessávú internet. A konzultáció második legfontosabb állítása úgy hangzik, hogy az internet és a digitalizáció az oktatásban kapjon az eddiginél sokkal nagyobb szerepet Magyarországon. Meg is kezdtük a tanrendjeink átalakítását. A magyar emberek harmadik javaslata úgy szólt, hogy a gyermekek védelmét szolgáló szabályok és intézkedések betartása szigorodjon, hiszen amit egy közéleti szereplő könnyen elbír, hozzátartozik a szakmájához, az egy gyermek számára talán zaklatást jelent. Mindannyian nagyon jól tudjuk, mit kell tennünk, ha azt látjuk, hogy a gyermekünkbe belekötnek az utcán vagy a játszótéren, viszont jóval tanácstalanabbak vagyunk, hogy miként védjük meg őket a virtuális világ közösségi tereitől, ha ott őket veszély fenyegeti. A negyedik következtetés, amelyet a magyarokkal való konzultációból levonhattunk, úgy hangzik, hogy a hazai vállalkozások digitális fejlesztését kiemelten támogassuk.

Kedves Vendégeink!

Itt van hova fejlődnünk. Magyarországon jelenleg is szükség van jó pár ezer új és exportképes kis- és közepes vállalkozásra, és körülbelül tízezer fiatal új mérnökre és informatikusra. Nem egyszerű dolog ezt a hiányt pótolni. 2010 óta 16 milliárd forintnyi támogatással több mint 1.100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítettük elő. Ezt az összeget a következő években meg fogjuk nyolcszorozni, és 130 milliárd forintot fordítunk az infokommunikáció fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy mintegy nyolcezer területen dolgozó céget támogatunk majd a következő öt évben. És végezetül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, egyértelmű volt a magyar emberek álláspontfoglalása a tekintetben is, hogy a multinacionális cégek vegyék ki a részüket a digitális gazdaság fejlesztéséből és a közteherviselésből is. Valljuk be, ez egy kényelmetlen kérdés, és sok félreértésre ad alkalmat. Magyarországon azt szokták mondani, hogy akinek sok adatott, attól sokat is várnak, azt a lovat fogják leggyakrabban a szekér elé, amelyik a legjobban húz. Ehhez azonban, mármint hogy ez így legyen, szükség van arra, hogy a digitális gazdaságunkból hasznot húzó tengerentúli vállalatok is hozzájáruljanak a szektor növekedéséhez. Mi abban hiszünk, mi egy olyan gazdaságban gondolkodunk, amelyikben mindenki egyenlő eséllyel elindulhat, és egyúttal mindenkinek azonosak a kötelezettségei is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Van még egy terület, ahol Európának sokat kell még tennie, és Magyarországon is sok még a teendő. Az európai polgárok és a magyar emberek joggal várják tőlünk, hogy eredményt érjünk el az elektronikus ügyintézés minél szélesebb elterjesztésében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Magyarországon nagy programokat indítunk annak érdekében, hogy 2020-ra az állami szolgáltatások minél szélesebb körét digitalizálhassuk.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mélyen tisztelt Főtitkár Úr!

Az ITU-konferencia és kiállítás megszervezésével Magyarország ismét leteheti a névjegyét a digitális átalakulás mellett. Mi azt hisszük, hogy a Digitális Magyarország Programunk igazi európai sikertörténet lesz, és sok tanulsággal szolgál nemcsak a magyarok, hanem a világ összes érdeklődő országa számára.

Köszönöm, hogy eljöttek Magyarországra. Köszönöm, hogy vendégül láthatjuk Önöket Budapesten. Kívánok jó tanácskozás és hasznos időtöltést itt, Magyarországon.Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

miniszterelnok.hu