"Higgyünk a kínaiaknak (...), ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövő és lehetőség (...). Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk", és hogy nagy nemzetközi magyar vállalatokat építsünk, mint például a Mol és az OTP - fogalmazott a kormányfő.

 

Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erősít meg, amelynek minden résztvevője nyertes lesz, és létrejöhet "egy új Selyemút" Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között.

 

"Egy migrációs válság kellős közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erőnk töretlenül folytatni (...) Magyarország fejlesztését" - mondta a miniszterelnök.

 

 

A 2010 utáni időszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, "testreszabott" magyar válságkezelés idején "kevesen voltak mellettünk", Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. "Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ előtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket" Kína - jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar-kínai kapcsolatait.

   

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg dicsérni kell a magyar politikai elit előrelátását abból a szempontból, hogy még az előző rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele.

   

Megjegyezte végül azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont "micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban". A világgazdaságban megnőtt a keleti világ súlya - hangsúlyozta a kormányfő.

   

A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök "bölcs előrelátásának" visszaigazolása, hogy a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy az RMB "internacionalizálása" felgyorsult.

 

   

Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.

   

A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.

   

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China RMB klíring központot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a kínai jegybank és a Magyar Nemzeti Bank június 27-én "tette le" az aláírással.

 

A központ ünnepélyes megnyitóján jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. 

   

Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi (RMB) központok - a luxembourgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik -, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése.

   

A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központja.

   

Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.

   

A pénteki megnyitón bemutatott tájékoztató filmben elhangzott: a 2014 végi adatok szerint a Bank of China eszközarányos nyeresége 1,22 százalék volt, 29 milliárd dollár nettó profitot ért el, mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd dollárt.

   

A bank 41 országban több mint 600 irodával, illetve képviselettel rendelkezik.

 

Az eseményen készült fotók a Fotógaléria rovatban tekinthetők meg, a beszéd leirata a Beszédek rovatban olvasható el.

 

MTI; Fotó: Botár Gergely/Miniszterelnökség; videó: kormany.hu