Védnökség kubai politikai foglyok felett

2007. szeptember 20.

A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) kétnapos, római tanácskozásán megerősítette Orbán Viktort az alelnöki posztján, és elfogadta a Fidesz elnöke által benyújtott „Szabadság és biztonság” című dokumentumot.


A szervezet elnökségi és vezetőségi ülésén újra megszavazták Pier Ferdinando Casini elnöki kinevezését, míg társelnökül a volt mexikói elnököt, Vicente Fox-ot választották meg. Orbán Viktor 2001, a Fidesz Kereszténydemokrata Internacionáléba történt belépése óta tölti be az alelnöki posztot.

"Kubában a küszöbön toporog már a változás, egy olyan politikai folyamat elé néz az ország, ahol a kommunista diktatúrából megpróbálnak átlépni a demokráciába" - mondta Orbán Viktor a csütörtöki tanácskozás után, hozzáfűzve: Magyarországnak vannak tapasztalatai erről az átmentről. Az ülésen elfogadták a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség által, „Politikai foglyok és a demokratikus átalakulás Kubában” címmel benyújtott határozati javaslatot.

Ez a határozat kiáll az emberi jogok mellett, és követeli, hogy bocsássák szabadon Kubában azt a több, mint háromszáz foglyot, akiket politikai okok miatt börtönöztek be. Orbán Viktor elmondta: a határozat azt is kimondja, hogy minden demokratikus változás kiindulópontja a szabad választás, ezért a Kereszténydemokrata Internacionálé nem támogat olyan átmenetet, amely megkerüli, vagy elodázza a választásokat. „Egy szabadon választott parlament demokratikus válaszokat képes adni az átmenet kérdéseire” – fűzte hozzá a Fidesz elnöke.

A vezetőségi ülésen Orbán Viktor felszólalásában sürgette végleges döntés meghozatalát Koszovó ügyében, és támogatásáról biztosította az Ahtisaari-tervet, amelynek értelmében nemzetközi garanciák biztosítanák Koszovó függetlenségét. Mint mondta, Magyarország Szerbiával szomszédos államként abban érdekelt, hogy minél előbb megoldás szülessen, mert már így is túl sok idő ment el. Amellett, hogy az ügy elhúzódása meggyötörte a Koszovóban élő albánokat és szerbeket, a régiót is bizonytalanságban tartotta. Az elnök kijelentette: Magyarországnak nem a közvetítő szerepre kell törekednie a Koszovó-kérdésben. „Az európai közös döntésben nekünk úgy kell részt vennünk, hogy nem sodródunk, hanem egy nagyon világos magyar nemzeti álláspontot képviselünk” – jelentette ki.

A CDI elfogadta a „Szabadság és biztonság” című dokumentumot is, amely többek között leszögezi, hogy a biztonság – fizikai és jóléti értelemben egyaránt – és a szabadság egymás következményei illetve előfeltételei, tehát egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Orbán Viktor kijelentette: Magyarországon nincsenek meg a biztonság feltételei, az emberek jóléti értelemben kiszolgáltatottnak érzik magukat, ezért abban a szociális válságban, amely ma jellemző az országra, a szabadság fogalma is csak formálisan értelmezhető.

A dokumentum azt is kihangsúlyozza, hogy a szegénység igazságtalan, ezért harcolni kell ellene. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarországon első helyen áll a problémák sorában a szociális válság. Ma Magyarország egy gyenge ország, de a Fidesz erős Magyarországot szeretne, mert csak egy erős ország tudja megteremteni a szabadságot és a biztonságot. Orbán Viktor elmondta: a dokumentum a Fidesz számára azért is fontos, mert igazolást ad arra, hogy jó úton jár a párt, amikor összefűzi a szociális biztonság és a szabadság fogalmát.

A CDI vezetősége, köztük Orbán Viktor a csütörtöki napon találkozik Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnökkel, pénteken pedig magánkihallgatáson fogadja őket XVI. Benedek pápa.


* * *


Júniusban Orbán Viktor a kubai emigránsokból alakult Directorio Democrático Cubano delegációjával találkozott Budapesten. A megbeszélést követően Németh Zsolt, a Fidesz Külügyi Kabinetének vezetője elmondta, hogy ez a szervezet a kubai emigráns demokratikus ernyőszervezetek legjelentősebbike, s csakúgy, mint a Fidesz, tagja a Kereszténydemokrata Internacionálénak. Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként is tárgyalt a delegációval.

Augusztus végén az amerikai kongresszus kubai származású képviselőinek delegációjával történt találkozó után Orbán Viktor utalt arra, hogy Kubában „a kommunista rendszer összeomlásának esélye ma nagyon komoly, és mi egy olyan gyors átalakulásban vagyunk érdekeltek, amely teret nyit a szabadság előtt”. A Fidesz elnöke elmondta: „Mint minden demokráciában, ennek első lépése a korlátlanul szabad választás kell hogy legyen. Együtt fogunk dolgozni azért, hogy Kubában a szabad választások minél hamarabb bekövetkezzenek”.

Utalt arra, hogy a szabad választással együtt jár a politikai foglyok azonnali szabadon bocsátása, a politikai pártok alapításának szabadsága, a szabad média és a szakszervezeti szervezkedés is. „Ennek érdekében erőinket egyesíteni fogjuk, és a Fidesz is tevékeny szerepet vállal világszerte ennek a célnak az érdekében” – mondta Orbán Viktor. Bejelentette, hogy ő személyesen az Európai Néppártban valamint a Kereszténydemokrata Internacionálé szeptemberben esedékes római találkozóján fogja ezt megtenni. Ahol határozatot terjesztenek elő a kubai szabadságról és szabad választásokról. „Semmilyen félszívű, átmeneti megoldást nem tartunk elfogadhatónak, hiszen a szabad választás tekinthető minden szabadság és minden demokrácia kiindulópontjának” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A Fidesz számára a kubai demokratikus erőkkel fenntartott kapcsolat nem új keletű. A ’90-es években Fidesz-delegáció járt a szigetországban, továbbá a Spanyolországban és az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok vezetőivel is régi a kapcsolata.

Kubában ma több mint 300 politikai fogoly sínylődik a börtönökben. A kritikus ellenzéket pedig állandóan zaklatják a hatóságok. A foglyok többségét - polgári aktivistákat, írókat, újságírókat - 20 év feletti börtönbüntetéssel sújtották a kubai hatóságok. Embertelen körülmények között tartják őket bezárva, családtagjaik csak több havonta látogathatják meg őket, s telefonon is ritkán beszélhetnek velük.

Ezt a helyzetet megfontolva a Fidesz politikusai – tizenhárom parlamenti és európa parlamenti képviselő - személyes védnökséget vállal egy-egy kubai politikai fogoly fölött. Az első vállalást Orbán Viktor tette meg. A Fidesz elnöke a 2002. februárjában, 25 évre bebörtönzött Dr. Oscar Elias Biscet személyes védnökségét vállalta. A kubai orvost elégedetlenségre való felbujtás, az állami szimbólumok megtagadása és külföldi hatalmakat szolgáló, „idegen zsoldos” vádjával börtönözték be. A vállalás értelmében a Fidesz elnöke minden fórumon és minden szinten napirenden tartja az érintett politikai fogoly ügyét, és kapcsolatot fog fenntartani az elítélt Dr. Oscar Elias Biscet családjával.


orbanviktor.hu

« vissza

Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt az Országházban fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt - közölte a miniszterelnok.hu-val Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
A magyar diplomácia elérte céljait - így értékelte az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök péntek délutáni brüsszeli sajtóértekezletén.
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010