Orbán Viktor életrajza
Orbán Viktor 2003 májusa óta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, a legnagyobb jobbközép szervezet elnöke, 2002 októberétől az Európai Néppárt alelnöke, 1998-2002 között a polgári kormány miniszterelnöke, a szabad és demokratikus Magyarország megteremtésének, a rendszerváltoztatásnak egyik kulcsalakja.
1963. május 31-én született Székesfehérváron, gyermekkorát Alcsútdobozon és Felcsúton töltötte. 1977-ben családja Székesfehérvárra költözött, ahol 1981-ben a Teleki Blanka Gimnázium angol tagozatán érettségizett. 1981-1982-ben sorkatonai szolgálatot teljesített Zalaegerszegen.
1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) egyik alapító tagja. 1984-ben több társával megalakította a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratát, a Századvéget, amelynek egyik szerkesztője volt.
Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között Szolnokon lakott, innen járt Budapestre, első munkahelyére, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Vezetőképző Intézetébe, ahol 1987 novemberétől 1988 márciusáig szociológus gyakornokként továbbképzések szervezésében vett részt. 1988 áprilisától a Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa, majd 1989-90 között az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét tanulmányozta.
Orbán Viktor a független, demokratikus és kiváltságoktól mentes Magyarország elkötelezett híveként vált ismertté a kommunizmus utolsó éveiben, politikai pályafutása során az egész nyugati világban az euro-atlanti értékek mellett elkötelezett politikusként szerzett hírnevet magának és az általa vezetett szövetségnek. Alapító tagja az 1988. március 30-án megalakult Fiatal Demokraták Szövetségének (Fidesz). 1988 márciusától 1989 októberéig a Fidesz egyik szóvivője. 1988 októberében a szervezet I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, e tisztét 1989 októberéig látta el.
1989. június 16-án a Hősök terén, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai ravatalánál elmondott beszédével – amelyben szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonulását követelte – vált országosan és Európa-szerte ismert politikussá. 1989 nyarán tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának.
1990 óta a Magyar Országgyűlés képviselője. 1990 májusától 1993 májusáig a Fidesz frakcióvezetője. 1993 májusában a Fidesz elnökévé választották, tisztségében az 1994. július 9-i és az 1995. április 30-i (a párt nevét a Magyar Polgári Párt elnevezéssel kiegészítő) kongresszusokon megerősítették. Irányítása alatt a Fidesz radikális ifjúsági politikai mozgalomból nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt, polgári néppárttá vált. 1992 szeptemberében a Liberális Internacionálé mainzi kongresszusán alelnökké, 1993 januárjában a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választották.
Az 1994. évi országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnöke. Az 1996 áprilisában megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának az elnöke.
Az 1998. évi parlamenti választásokat követően a Fidesz-Magyar Polgári Párt-FKGP-MDF koalíciós kormány vezetője, miniszterelnök. A vezetése alatt álló kormányhoz kötődik számos nagy horderejű intézkedés, mint a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a hazai vállalkozásokat segítő Széchenyi Terv megalkotása, jó néhány szimbolikus beruházás, mint a Magyarországot és Szlovákiát összekötő Mária Valéria híd második világháborús romjaiból való újjáépítése, vagy a Nemzeti Színház felépítése. A sikeres gazdaságpolitikának köszönhetően a növekvő jövedelmek mellett jelentősen csökken a pénzromlás, a költségvetési hiány és az államadósság is, az ország akkoriban készen állt arra, hogy négy éven belül az euróövezet része legyen. 1999 márciusában a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként aláírta Magyarország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO-hoz.
2002 októberében az Európai Néppárt alelnökévé választják. 2003 májusában a Fidesz Magyar Polgári Párt a jelentősen kibővült tagságával szövetséggé alakul, melynek elnökévé választják. 2006 márciusában az Európai Néppárt római kongresszusán újra alelnöknek választják. A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt miniszterelnök-jelöltje. 2009 decemberében az Európai Néppárt bonni kongresszusán megerősítik alelnöki tisztségében.
A Szövetség Közép-Európa legnagyobb és legszervezettebb politikai erejévé vált, hatalmas fölénnyel nyerte meg a 2009-es európai parlamenti választásokat, majd 2010 áprilisában, az országgyűlési választásokon kétharmados többséget szerzett. Az Országgyűlés 2010. május 29-én Magyarország miniszterelnökévé választotta.
Orbán Viktor számos nemzetközi elismerés birtokosa. 2000 februárjában a brüsszeli székhelyű Európai Művészeti Akadémia tiszteletbeli szenátorává választotta. 2001 májusában az American Enterprises Institute és az Új Atlanti Kezdeményezés Szabadság Díjával tüntették ki Washingtonban. 2001 augusztusától a Maria Polak Alapítvány által létrehozott Polak Award birtokosa. 2001 novemberében átvette a Hanns Seidel Stiftung Franz-Josef Strauß-díját. 2002 szeptemberében elsőként vehette át a Szent István-díjat Esztergomban. 2004 március 16-án a Mérite Européen díj arany fokozatát adományozták neki. 2004. április 6-án Julius Janus pápai nunciustól a Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztjét vehette át. 2006-ban Esztergom város képviselőtestületétől díszpolgári címet kapott. 2008-ban Csíkszereda polgármestere Pro Urbe kitüntetésben részesítette.
Nős, felesége Lévai Anikó, jogász, öt gyermekük van. Orbán Viktor gyermekkorától kezdve sportol, több labdarúgó egyesületben játszott. Jelenleg az FC Felcsút igazolt játékosa, és a 2007 áprilisában megnyílt Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.
