„Nagy boldogság volt látni ennyi fantasztikus előadást és utána ennyi örömteli arcot a nézőtéren. Megható és megtisztelő volt számunkra az a sok önzetlen segítség, amit megannyi remek embertől kaptunk, akiknek köszönhetően megvalósulhatott ez a páratlan rendezvény. Nem sejtettem, hogy a legnagyobb megoldandó probléma majd a pótszékek beállítása lesz. Mindezek ismét megerősítettek bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy Egerben otthonra talált ez a Fesztivál és a közönség kíváncsi ránk, és a kamaraopera sokoldalú műfajára. Jövőre találkozzunk ismét Egerben!” E szavakkal köszönte meg a fesztivál közösségi oldalán Szabó Sipos Máté művészeti vezető a közönségnek az érdeklődést a sikeres három nap után.

Az Egri Kamaraopera Fesztivál keretén belül október 16-18. között „Kísértések” címen állították össze a szervezők a fesztivál programját nyolc olyan előadással, amelyek mindegyike embert kísértő témákat dolgozott fel. Méhes Csaba „Világjárók” című művét mutatták be, hat utcazenész kalandos világkörüli utazását hangszereken, dallamokon, szavak nélkül, a zene, a gesztusok és a pantomim nyelvén, fergeteges, sziporkázó humorral. Járművük a muzsikájuk és hangszereik, üzemanyaguk pedig a játékosság, a fantázia és a jókedv volt.



C. F. Ramuz meséjét, „A katona történetét” Igor Stravinsky zseniális muzsikával dolgozta fel. A történet szerint a gazdagság, a pénz utáni vágy gyakran kísért meg minket. Cserébe könnyen eladjuk akár az ördögnek is mindazt, ami magunkban látszólag értéktelennek tűnik. Ám mire rájövünk, hogy ezzel végleg elveszítjük valódi kincseinket - örömünket, hegedűnket, szabadságunkat - addigra az ördög már vidám táncot lejt. A mesélő Szabó Sipos Barnabás mellett Tóth Karolina és Emődi Attila táncművészek adták elő Topolánszky Tamás koreográfiáját, az Egri Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttesét pedig Szabó Sipos Máté vezényelte.



Bertold Brecht és Kurt Weill „A Hét Főbűn” című műve szakrasztikus, fanyar, megindító, mélyen aktuális opera-balett, amelyben a főhős személyiségét egy énekesnő és egy táncosnő közösen jeleníti meg. Egy olyan világban, ahol a szegénység és a gazdagság egyaránt kiszolgáltatottá tesz, ahol a „méltatlanság visszautasítása komoly büntetéssel is jár”, ott a hét főbűn egész más megvilágításba kerül. Az előadás koreográfusa ezúttal is Topolánszky Tamás volt, Szabó Sipos Máté pedig nem csak vezényelte az Egri Szimfonikus Zenekart, hanem ő volt az előadás rendezője is, a családot alakító színművészek pedig Csapó József, Gavodi Zoltán, Domján Gergely és Pintér Dömötör.



„Idill és szenvedély” volt a címe Marík Erzsébet és Várady Krisztina, az Eszterházy Károly Főiskola két kiváló művésztanárának négykezes estjén, amelyben a rajongás, a reménytelen szerelem, a beteljesült családi idill, a földi vágy és égi boldogság felkavaró, felemelő érzelmei tárultak elénk Schubert és Wagner talán legszebb, legszemélyesebb zeneművein keresztül.



„A zene olyan csodálatos, hogy képes más érzékeinkre is hatni, így a zene hallgatása közben gyakran színeket, formákat, illatokat sőt ízeket is érezhetünk. A magas igénnyel elkészített ételek élvezete közben pedig az érzékek harmóniáját élhetjük át. És ha a magas szintű zene találkozik az általa inspirált ételekkel és borokkal az egy nagyon különleges, kifinomult élvezet, ez a GasztrOpera. Magyarország legkiválóbb vidéki éttermei, séfjei borászai mutatkoznak be egy estén, egy menüsorban, miközben az Egri Szimfonikus Zenekar Szabó Sipos Máté vezényletével a legszebb operák zenei esszenciáját szólaltatja meg.” Így szólt a szombati esti GasztrOpera est beharangozója, amelyre Lévai Anikót is meghívták a szervezők, s amely estet a Lyceum dísztermében tartották, öt séf öt fogásával és öt borász boraival, a Macok Bisztró és Borbár hathatós segítségével.



Az utolsó napon Gaetano Donizetti „Rita”című egyfelvonásos vígoperája került bemutatásra a Debreceni Csokonai Színház előadásában a Lyceum Főegyházmegyei Könyvtárában. A történetben Rita egy bergamói csinos fogadósnő, aki nagyon szigorúan bánik jámbor férjével, Beppével, míg első férje, Gasparo, aki tengerre szállva özvegyen hagyta a feleségét, közel sem volt ilyen szelíd. Egy napon egy kanadai idegen állít be a fogadóba, aki épp nősülés előtt áll. Amikor megpillantják egymást Ritával, megdöbbenve ismerik fel egymásban az egykori házastársat. A vígopera nagy kérdése, hogy kié legyen az asszony, vagy inkább kié ne legyen?



A fesztivál utolsó előadása Sáry László „Remek hang a futkosásban” című művének előadása volt a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble produkciójában a Lyceum Esterházy Pál zeneteremében. Az előadás különlegessége abban rejlett, hogy a Maladype Színház a Qaartsiluni Ensemble a kezdetektől a művészek és a közönség kreatív együttgondolkodására alapozva, a közönséget partnerként bevonva építette fel az estét. A költő, a zeneszerző és a rendező által kijelölt „játéktéren” belül szabad utat engedtek az improvizációnak is, így két ugyanolyan előadást nem láthat a közönség. A szokatlan hangzás alapját a különleges ütőshangszerek (kövek, tikfák) adták, amelyhez – kiteljesítve az összművészeti kuriózumot – a Maladype Színház színészei csatlakoztak.

Ahogy Szabó Sipos Máté fogalmazott a háromnapos rendezvényt követően: jövőre újra mindenkit szeretettel várnak a IV. Egri Kamaraopera Fesztiválra.


(Forrás: Egri Kamaraopera Fesztivál – orbanviktor.hu)