„Plüssmackóval a világhálóra”
2010. május 26.
A Sója Miklós Alapítvány és a Magyar Görögkatolikus Egyház közös akciót hirdetett és gyűjtést szervezett a rakacai általános iskolában tanuló, hátrányos helyzetű gyermekekért. A cél: számítógéphez és internethez juttatni a nebulókat. A gyűjtéshez jótékonysági árverés is kapcsolódott.
„Még sok mindent kellene mondanom, de most még el nem viselhetitek” – idézte Jézus szavait Sója Miklós görögkatolikus lelkész egy 1979-ben tartott előadása végén. Annak a beszámolónak a zárásaként, amely a hodászi cigányok közt eltöltött negyven évének tapasztalatairól és eredményeiről szólt. Egy olyan jószándékú pap egyszerű szavai és józan meglátásai a cigányság helyzetéről, aki a cigányok körében végzett pasztorációs (azaz lelkigondozói) munkát, cigány nyelvű liturgiát dolgozott ki, önálló cigány egyházközség megalakulását érte el, valamint egy új templom felépülését.
A több mint harminc éve elhangzott előadásnak a szövege nemrégiben került kiadásra a Görögkatolikus Püspöki Levéltár „Útkeresők” című sorozatán belül. A kiadvány előszavát az a ferences rendi paptárs, Böjte Csaba írta, aki napjainkban hasonló alázattal és elkötelezettséggel fordul a nehéz sorsú gyermekek és családok felé, mint hajdanán Sója Miklós. Ezt a kiadványt vehették kézbe azok a vendégek, akik május 26-án részt vettek a Sója Miklós Alapítvány és a Görögkatolikus Egyház gyűjtésének kiemelkedő eseményén, az A38 hajón tartott jótékonysági árverésen.
A „Plüsmackóval a világhálóra” címmel meghirdetett kezdeményezés azzal a céllal indult el, hogy fölöslegessé vált, de még használható számítógépeket, nyomtatókat, monitorokat és nyomtatókat gyűjtsenek össze az interneten, amelyeket a Hadrianus Kft. segítségének köszönhetően, felújítva juttatnak el a rakacai és rakacaszendi, nehéz anyagi körülmények között élő cigány gyermekek számára. A gyűjtést kiegészítő árverésen befolyt pénzből informatikai eszközökhöz és interneteléréshez jutnak a két falu iskolájában tanuló gyerekek.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő, 406 lakosú Rakaca és a 868 főt számláló Rakacaszend országos szinten az egyik legrosszabb mutatókkal rendelkező térségben van, Miskolctól kb. 60 km-re. A lakóhelyi bezártság, az alacsony iskolai végzettség és a családok szociális helyzete a felnövekvő generáció számára az iskolai sikerességet, a piacképes végzettség megszerzését szinte lehetetlenné teszi.
A magyarországi görög katolikusok több mint háromnegyede az ország északi és keleti területein él, gyakran éppen azokban a térségekben, ahol a mélyszegénységben, társadalmi és területi zárványhelyzetben élő cigány népesség nagy számban lakik. Ebből fakad, hogy például az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségében az összes település felében egyúttal görög katolikus egyházközség is található.
E sajátos területi összefüggés erősíti meg a görög katolikus egyháznak azt a sajátos küldetését, amely általában a szegények, a perifériára szorultak, és konkrétan a cigányok lelki gondozása, megsegítése, társadalmi integrációjának elősegítése irányában fogalmazódik meg. A görögkatolikus egyház, köztük Sója Miklós működésének köszönhetően napjainkra egy átfogó szociális és oktatási intézményrendszer épült ki, melyek irányításában a felsőfokú tanulmányokat elvégzett cigányok is részt vesznek.
Az árverés fővédnökének, Orbán Viktornak köszöntő sorait Balog Zoltán romaintegrációs államtitkár olvasta fel. A vendégek között volt többek között, Kocsis Péter Fülöp hajdúdorogi megyés püspök, Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is, Mága Zoltán hegedűművész, vagy Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke. A rakacai cigánygyerekek nem csak saját táncműsorral köszöntötték a jelenlévőket, de a budapesti Szent Efrin énekkarral együtt közösen énekeltek cigány nyelven görögkatolikus motettákat. Az árverés végére többmillió forint jött össze a rakacai és a rakaszendi iskolásokért indult gyűjtéshez.
(orbanviktor.hu)
A rendezvényen készült fotók megtekinthetők a Fotógaléria rovatban.
Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.