A magyar mezőgazdasági kiállítások története egészen a XIX. század elejéig nyúlik vissza. Elsőként talán a Széchényi István gróf szervezte, 1829-ben tartott „állatmutatást" tekinthetjük, majd az 1830-as években már rendszeressé váltak a kibővült kiállítások és vásárok. Már a kezdetektől elsődleges célként a termelők, kereskedők és fogyasztók közti kapcsolatok bővítése, a kereskedelem fejlesztése, a piaci információk terjesztése volt a legfontosabb küldetése a vásároknak mely napjainkban sem változott, inkább csak bővült a modern kor kihívásainak megfelelően.



Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Magyarország legnagyobb, legrégebbi, és nagy tradíciókkal bíró agrárgazdasági rendezvénye, amely több mint 100 éves múltra tekint vissza. A rendezvény mindenkori küldetése az volt – és ma is az –, hogy bemutassa az agrárszektor eredményeit, hazánk ízeit, termékeit, kultúráját, értékeit, és valamennyi tájegységének különlegességeit.



Az OMÉK 2015 koncepciójának legnagyobb újdonsága a régiós megjelenés volt, amely a helyi mezőgazdaság, a régió hagyományainak bemutatásával hozta közel a látogatóhoz Magyarország tájait. Állatbemutatók, kulturális, szórakoztató, és kézműves programok, gépbemutatók, kertészeti vásár, és őshonos állatpark is helyet kapott a rendezvényen, és valamennyi régió központi részén „gasztrofalvakban" kaptak ízelítőt a vidék legjobb boraira, pálinkáira, és kézműves söreire kíváncsi vendégek.



A vásár hivatalos záróeseményén Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter igazi sikertörténetnek nevezte a vasárnap zárult, 950 kiállítót és több tízezer látogatót vonzó, öt napig tartó rendezvényt. Mint mondta, a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak elsősorban a magyar vásárlók számára kell termelnie, fontos azonban, hogy a kemény piaci versenyben az agrár- és élelmiszeripari termékek minden piacon jól értékesíthetők legyenek. Mindez pedig csak úgy lehetséges, ha a termelők szem előtt tartják a vásárlói igényeket. Az OMÉK-en a tájegységek, régiók bemutatkozása azért volt fontos, mert a helyi ízeket, termékeket egyre inkább keresik, igénylik, így a korszellemnek megfelelően már igen jelentős piaca van a helyben készült jó minőségű kézműves élelmiszereknek, például pálinkáknak, boroknak, sajtoknak, biotermékeknek.



Faragó Péter, az OMÉK-et szervező Magyar Turizmus (MT) Zrt. vezérigazgatója szerint a turizmus számára az agrárium stabil, egyedi és mással nem pótolható alapot biztosít, az agrárium számára pedig a turizmus új piacokat és kitörési pontot nyújt. Ez mindkét ágazat számára fontos, mert szorosan kapcsolódnak egymáshoz és jelentős szerepet töltenek be a nemzetgazdaságban; mindkét szektor profitál a másik eredményeiből.



Az értékelések után különböző elismeréseket adtak át. Az OMÉK közönségdíját az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó Bagya Farkas Kft., valamint Szabó Karola szalmafonó kapta. Az OMÉK miniszteri nagydíját az Igazi Csíki Sör készítője, a Lixid Project elnevezésű cég nyerte. Miniszteri különdíjat kaptak az Oroszhegyi szilvapálinka készítői, Péter Pál és Ambrus Levente. A Magyarország legszebb konyhakertjéért járó díjat idén ötvennégyen kapták meg. A legszebb konyhakert program Karcagról indult 2012-ben, és már 2013-ban országos mozgalommá nőtte ki magát. A fehérborok országkóstolójáról Horkay András, az Országos Borszakértői Bizottság elnöke elmondta: a 2013-ban indult program Magyarország legnagyobb bormustrája. Az idén 550 fehérbort küldtek be a borászok, emellett a további megmérettetésen több mint 350 tétel vörösborról is véleményt mondanak majd a bírálók. Így összesen több mint 900 tétel bort kóstoltak meg a borbírák a program keretében.



Az előzetes számítások szerint a látogatók száma a zárásig elérte a 85 ezret; és 426 iskolás csoport látogatta meg a vásárt. A kiállítók száma 950 volt, továbbá több mint 30 szakmai rendezvényt, és több száz látogatói programot rendeztek a szervezők.


(MTI – omek.itthon.com, Fotók: agrarinform.com – orbanviktor.hu)