Az összmagyarság díja
2014. szeptember 20.
Hét kiemelkedő kulturális, tudományos személyiség és intézmény részesült Magyar Örökség Díjban szeptember 20-án a Pesti Vigadóban, amelyen Lévai Anikó is részt vett. Az 1995-ben életre keltett díj jelöltjeire bárki tehet javaslatot, függetlenül az állampolgárságtól, azaz bárhonnan az összmagyarság területéről.
A kuratórium Magyar Örökség Díjban részesítette Kaszás Attila (1960-2007) színész művészetét. "Az a teremtő szellem, amely ily erővel tud jelen lenni napjainkban, sok-sok új ünnepet teremtve, szép magyar örökség. Volt, van egy kollégánk, aki határokat átívelni jött Budapestre, verset mondani, hegedülni, énekelni. Büszkék voltunk a társaságára, barátságára, ahogyan ő is büszke volt a családjára, barátságot szövő gasztrotehetségére, választékos borkultúránkat ajánló kedvére" - fogalmazott Szarvas József színművész laudációjában.
Elismerésben részesült a Bubnó Tamás által vezetett Szent Efrém Férfikar a keleti keresztény hagyományőrzéséért és műveléséért. "Egyszerre régi és új, ősi és friss, hagyományból merít és fejlődésre késztet - én ezt olvasom, ezt hallom ki az együttes ars poétikájából" - méltatta az együttest Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyés püspök.
Fülöp G. Dénes és felesége, Fülöpné Suba Ilona intézményalapító krisztusi szolgálatukért vehették át a díjat. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze szerint "családközpontú életszemléletüknek kézzel fogható bizonyítéka a nagycsaládosok megsegítésével foglalkozó tevékenységük, az elveszett, kallódástól megmentett utcagyerekek szolgálatos munkája, s az a csendes magyar megmaradás-küzdelem, hogy négy gyermeket vállaltak és neveltek".
A kuratórium döntése szerint Magyar Örökség-díjat érdemelt a 175 éves európai hírű Bókay-klinika gyermekgyógyászati és oktató tevékenysége is. Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, egyetemi tanár laudációjában kiemelte: "a Bókay-klinikát, amely ma a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinikája, 175 éve alapította Schöpf-Merei Ágoston Pesti Szegény Gyermekkórház néven. A gyermekkórház azóta folyamatosan működik, s napjainkban is Európa hírű, szerte a világban megbecsült élenjáró intézmény".
Kovács István költő szavai szerint a díjban részesült Somogyi Győző festő- és grafikusművész "egész élete, mindennapi munkája és művészete a pusztulás, a pusztítása elleni harc. Ezért szervez hagyományőrző huszárcsapatot, fest történelmi zászlókat, s küzd, hogy a zászlóknak, mint annyi más országban, nálunk is legyen ünnepnapjuk. Évtizedekkel ezelőtt pedig ezért kezdett neki társával, Korényi Dalmával a kolhozosítással halálra ítélt falu, Salföld életrekeltésének".
Elismerésben részesült Gulyás Dénes énekművészete is. Batta András zenetörténész, egyetemi tanár méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy "alig akad magyar operaénekes, aki egy Kodály-dal mélységeit, karaktergazdagságát, költészetét hozzá hasonlóan ki tudta bontani úgy, hogy közben megmaradt az eredeti, a népi-természetes kifejezésmód, amely oly titokzatosan fonódik össze Kodálynál a legmagasabb költészet remekeivel".
Magyar Örökség Díjat vehetett át a Hajdú Táncegyüttes "nemzeti kincset hordozó közössége" is. Diószegi László történész-koreográfus méltatásában azt hangsúlyozta, hogy a magyar néptánc hagyomány évtizedeken keresztül folytatott őrzése, ápolása és magas színvonalú bemutatása, a sok ezer fiatal tanítása és nevelése önmagában is elegendő a díj odaítéléséhez. Ezen túl azonban a táncegyüttes megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a Hajdúság, Bihar és a Hortobágy hagyományaink felgyűjtésére és bemutatásra, s munkájuk eredményeként újraéledt a magyar puszta legendás pásztorkultúrája is.
(Forrás: MTI)
Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.