Ugron Zsolna 2010-ben megjelent első regénye, az Úrilányok Erdélyben azonnal meghódította az országot. A következő évben a Meskó Gyulával közösen megírt, Szerelemféltők címet viselő mű szintén osztatlan sikert aratott. Az írónő az akkor tartott hegyvidéki közönségtalálkozón már említette, hogy egy történelmi regényen dolgozik, és történelmi kutatásokat végez. A könyv pontos témája akkor még titok volt, Zsolna azonban megígérte, hogy ha megjelenik, szívesen elmegy a XII. kerületbe egy újabb beszélgetésre.

 

„Ezt az ígéretét most beváltotta – emlékezett vissza Sikota Krisztina önkormányzati képviselő, a MOM Kulturális Központban megrendezett könyvbemutató háziasszonya, aki személyes olvasói élményéről is mesélt a Hegyvidék című kerületi lapnak. – Az Erdélyi menyegző egy rendkívül érdekfeszítő történelmi korszakot, az ország három részre szakadását dolgozza fel. Főleg a vagyonnal rendelkező nők helyzete volt nagyon érdekes, hiszen ebben az időben azok, akiknek nem volt pártfogójuk, férjük, a politika kiszolgáltatottjaivá váltak. Báthory Anna története, élete feldolgozatlan. Zsolna rengeteg történelmi kutatást végzett, sok mindenre rábukkant. Történelem szakos tanárként nagyon érdekesnek találtam a regényt. A választékos nyelvezet pedig még izgalmasabbá teszi az olvasmányt.”

 

A MOM-beli közönségtalálkozón a Solti György Zeneiskola művésztanárainak (Győri István - vihela; Ghyczyné Fáy Tünde - gitár; Györe Csilla - ütőhangszerek; Dióssy Krisztina és Hajósy Ida – furulyák) köszönhetően csodálatos reneszánsz zenével léphettünk vissza a Báthory Anna korabeli időkbe, többek között a Lőcsei Kódexből származó erdélyi táncok zenéjét hallgatva.

 

„A regényírás legelejét szerettem a legjobban, amikor mint egy időutazó nyomozó mentem Báthory Anna után, és próbáltam a puzzle-darabokat összeilleszteni. Igyekeztem egy olyan történelmi regényt kitalálni, ami nem mond ellent semmilyen ismert ténynek” – árulta el Ugron Zsolna, aki bevallotta, hogy voltak apró dolgok, amelyeket bizony kénytelen volt megváltoztatni a cselekmény gördülékenységének érdekében.

 

Báthory Anna életéről csak egy-egy intervallumot felölelően vannak biztos ismereteink. Tizenöt évre például teljesen nyoma vész, majd az utána következő évekből lehet újabb adalékokra lelni a sorsáról. Ugron Zsolna ezeket az elveszett időszakokat igyekezett kitölteni úgy, hogy azok ne álljanak távol a kor adta valóságtól. Az írónő egyébként rendkívül lenyűgözőnek tartja a hajdan terebélyes – végül tíz év alatt Magyarország és Európa történetéből eltűnt, és szerencsétlen módon magja vesztett - Báthory család történetét. A Borgiák és a Thudorok sem tudtak többet, mint ez a kiterjedt magyar arisztokrata család, a fejedelemtől és zsoltárírótól kezdve a hadvezéren át a figyelemreméltó asszonyaikig.

 

Lévai Anikót Molnár-Bánffy Kata, a Ladies First Consulting vezető tanácsadója kérte meg arra, hogy meséljen a jelenlevőknek a regény kapcsán felmerült, női hálózattal kapcsolatos feltevéséről. „Az én elméletem nagyon egyszerű. Akkor sem volt másképp, mint most. A férfiak háborúztak, országos ügyeket intéztek, meghaltak. A nők gyerekeket neveltek, jószágot igazgattak... Zsolna nagyon szépen leírja a könyvében, hogy mennyi mindennel foglalkoztak a nők akkoriban. Teljesen függetlenül attól, hogy milyen rendű emberek voltak, rettentő módon egymásra voltak utalva. Ez a magyarázat arra, hogy egy nagyon jól működő hálózatot tudtak kialakítani és működtetni” – mondta Lévai Anikó.

 

Báthory Anna kapcsán szóba került a család „leghírhedtebb” asszonya, Báthory Erzsébet története is. Annak az özvegyen maradt nagyasszonynak a megítélése, akiről csupa véres, förtelmes anekdota járta megkínzott lányokról, kiknek vérében fürdött, vagy vérüket itta Erzsébet. Lévai Anikó sokat olvasott Báthory Erzsébet életéről, és jogászként elsősorban arra figyelt fel, hogy az nagyasszony ellen felhozott vádakban mellőztek minden - az akkori kor adta - jogi viszonyokat. Az óriási – egy Erzsébet által készíttetett összeírás szerint II. Mátyás király vagyonát is felülmúló - vagyonnal rendelkező asszonyt úgy falazták be, hogy tárgyalás és ítélet sem volt az ellene felhozott vádakban. Az ötven évesen özvegyként magára maradt, kálvinista asszonynak amúgyis kevés jogi eszköze lett volna a védekezésre. Először a jezsuiták írtak – nem túl hízelgően – Erzsébetről, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor és Mikszáth Kálmán történelmi regényei is a hírhedett kegyetlenségeit emelték ki, de Lévai Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erzsébet ellen valló emberekből kínzással csikarták ki a vallomásokat, és utána rögtön ki is végezték őket. A befalazott nagyasszony négy évi raboskodás után, megbomlott elmével halt meg.

 

A közönségtalálkozó végén Ugron Zsolna elmondta, hogy Báthory Anna története még nem ért véget, lesz folytatása az Erdélyi menyegzőnek, amelyből – a Médiatanács támogatásának köszönhetően – két részes televíziós film is készül majd. Emellett a napokban derült ki, hogy a történelmi regény hamarosan Londonba is „ellátogat” a The London Book Fair-re, és szerencsés esetben akár angol nyelven is megismerheti a világ Báthory Anna történetét.

 

 

(hegyvidek.hu – orbanviktor.hu; Fotók: Libri Könyvkiadó)

 

Az estről készült képriport a Fotógalériában tekinthető meg.

 

 

 

 

Ugron Zsolna 2010-ben megjelent első regénye, az Úrilányok Erdélyben azonnal meghódította az országot. A következő évben a Meskó Gyulával közösen megírt, Szerelemféltők címet viselő mű szintén osztatlan sikert aratott. Az írónő az akkor tartott hegyvidéki közönségtalálkozón már említette, hogy egy történelmi regényen dolgozik, és történelmi kutatásokat végez. A könyv pontos témája akkor még titok volt, Zsolna azonban megígérte, hogy ha megjelenik, szívesen elmegy a XII. kerületbe egy újabb beszélgetésre.

 

„Ezt az ígéretét most beváltotta – emlékezett vissza Sikota Krisztina önkormányzati képviselő, a MOM Kulturális Központban megrendezett könyvbemutató háziasszonya, aki személyes olvasói élményéről is mesélt a Hegyvidék című kerületi lapnak. – Az Erdélyi menyegző egy rendkívül érdekfeszítő történelmi korszakot, az ország három részre szakadását dolgozza fel. Főleg a vagyonnal rendelkező nők helyzete volt nagyon érdekes, hiszen ebben az időben azok, akiknek nem volt pártfogójuk, férjük, a politika kiszolgáltatottjaivá váltak. Báthory Anna története, élete feldolgozatlan. Zsolna rengeteg történelmi kutatást végzett, sok mindenre rábukkant. Történelem szakos tanárként nagyon érdekesnek találtam a regényt. A választékos nyelvezet pedig még izgalmasabbá teszi az olvasmányt.”

 

A MOM-beli közönségtalálkozón a Solti György Zeneiskola művésztanárainak (Győri István - vihela; Ghyczyné Fáy Tünde - gitár; Györe Csilla - ütőhangszerek; Dióssy Krisztina és Hajósy Ida – furulyák) köszönhetően csodálatos reneszánsz zenével léphettünk vissza a Báthory Anna korabeli időkbe, többek között a Lőcsei Kódexből származó erdélyi táncok zenéjét hallgatva.

 

„A regényírás legelejét szerettem a legjobban, amikor mint egy időutazó nyomozó mentem Báthory Anna után, és próbáltam a puzzle-darabokat összeilleszteni. Igyekeztem egy olyan történelmi regényt kitalálni, ami nem mond ellent semmilyen ismert ténynek” – árulta el Ugron Zsolna, aki bevallotta, hogy voltak apró dolgok, amelyeket bizony kénytelen volt megváltoztatni a cselekmény gördülékenységének érdekében.

 

Báthory Anna életéről csak egy-egy intervallumot felölelően vannak biztos ismereteink. Tizenöt évre például teljesen nyoma vész, majd az utána következő évekből lehet újabb adalékokra lelni a sorsáról. Ugron Zsolna ezeket az elveszett időszakokat igyekezett kitölteni úgy, hogy azok ne álljanak távol a kor adta valóságtól. Az írónő egyébként rendkívül lenyűgözőnek tartja a hajdan terebélyes – végül tíz év alatt Magyarország és Európa történetéből eltűnt, és szerencsétlen módon magja vesztett - Báthory család történetét. A Borgiák és a Thudorok sem tudtak többet, mint ez a kiterjedt magyar arisztokrata család, a fejedelemtől és zsoltárírótól kezdve a hadvezéren át a figyelemreméltó asszonyaikig.

 

Lévai Anikót Molnár-Bánffy Kata, a Ladies First Consulting vezető tanácsadója kérte meg arra, hogy meséljen a jelenlevőknek a regény kapcsán felmerült, női hálózattal kapcsolatos feltevéséről. „Az én elméletem nagyon egyszerű. Akkor sem volt másképp, mint most. A férfiak háborúztak, országos ügyeket intéztek, meghaltak. A nők gyerekeket neveltek, jószágot igazgattak... Zsolna nagyon szépen leírja a könyvében, hogy mennyi mindennel foglalkoztak a nők akkoriban. Teljesen függetlenül attól, hogy milyen rendű emberek voltak, rettentő módon egymásra voltak utalva. Ez a magyarázat arra, hogy egy nagyon jól működő hálózatot tudtak kialakítani és működtetni” – mondta Lévai Anikó.

 

Báthory Anna kapcsán szóba került a család „leghírhedtebb” asszonya, Báthory Erzsébet története is. Annak az özvegyen maradt nagyasszonynak a megítélése, akiről csupa véres, förtelmes anekdota járta megkínzott lányokról, kiknek vérében fürdött, vagy vérüket itta Erzsébet. Lévai Anikó sokat olvasott Báthory Erzsébet életéről, és jogászként elsősorban arra figyelt fel, hogy az nagyasszony ellen felhozott vádakban mellőztek minden - az akkori kor adta - jogi viszonyokat. Az óriási – egy Erzsébet által készíttetett összeírás szerint II. Mátyás király vagyonát is felülmúló - vagyonnal rendelkező asszonyt úgy falazták be, hogy tárgyalás és ítélet sem volt az ellene felhozott vádakban. Az ötven évesen özvegyként magára maradt, kálvinista asszonynak amúgyis kevés jogi eszköze lett volna a védekezésre. Először a jezsuiták írtak – nem túl hízelgően – Erzsébetről, Móricz Zsigmond, Makkai Sándor és Mikszáth Kálmán történelmi regényei is a hírhedett kegyetlenségeit emelték ki, de Lévai Anikó arra hívta fel a figyelmet, hogy az Erzsébet ellen valló emberekből kínzással csikarták ki a vallomásokat, és utána rögtön ki is végezték őket. A befalazott nagyasszony négy évi raboskodás után, megbomlott elmével halt meg.

 

A közönségtalálkozó végén Ugron Zsolna elmondta, hogy Báthory Anna története még nem ért véget, lesz folytatása az Erdélyi menyegzőnek, amelyből – a Médiatanács támogatásának köszönhetően – két részes televíziós film is készül majd. Emellett a napokban derült ki, hogy a történelmi regény hamarosan Londonba is „ellátogat” a The London Book Fair-re, és szerencsés esetben akár angol nyelven is megismerheti a világ Báthory Anna történetét.

 

 

(hegyvidek.hu – orbanviktor.hu; Fotók: Libri Könyvkiadó)

 

Az estről készült képriport a Fotógalériában tekinthető meg.