Csak a felelősséggel megélt szabadság szülhet rendet
2012. február 27.
„Senki nem dönthet rólunk helyettünk, mert csak a felelősséggel megélt szabadság szülhet rendet” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter a kommunizmus áldozatainak emléknapján, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezésen. Schmidt Mária, a múzeum igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a terrorra nincs mentség, az ember megalázására, megsemmisítésére nem adható felmentés.
Hende Csaba a több száz megemlékező részvételével tartott rendezvényen hozzátette: csak a szabadság szülhet együttműködést, az emberi méltóság tiszteletét és jólétet. "Úgy akarjuk, hogy a jövőben ne legyen helye a félelemnek az életünkben" - mondta. A Terror Háza Múzeum tíz éve kutatja a múltat, emlékezik és emlékeztet, újabb és újabb történeteket hoz napvilágra, és az igazság újabb és újabb részeit tárta fel eddigi 4 millió látogatója előtt. Az Andrássy út 60. jelképezi a nemzeti önfeladást is. Ebben az épületben tartottak fogva magyar embereket, és kínozták őket gyakran halálra. Azok követték el mindezt, „akik minden lehetséges alkalommal kéjjel árultak el mindent, ami magyar nemzeti érdek. Idegen akaratot és érdeket képviseltek, szolgalelkű módon saját és elvtársaik hatalma és jóléte érdekében" – mondta a miniszter.
Hende Csaba felhívta a figyelmet arra: a magyar nép a XX. században "többször is határozottan és demokratikusan nemet mondott a kommunista hazaárulókra és az ő rémuralmukra. 1945-ben, 1947-ben, 1956-ban és 1990-ben is ugyanazt az öntudatos üzenetet küldtük az egész világnak: nem kérünk idegen hatalmak diktátumaiból, sem pedig a helytartóikból".
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében elmondta: 2002 februárjában "elsőként hoztunk létre Közép-Európában egy olyan intézményt, amely szakmai elszántsággal és hitelesen dolgozta fel a XX. századi totalitárius diktatúrák természetét, tárta fel a lelket és testet pusztító szörnyűségeit. A hazugság, a tudatlanság, az embertelenség ellen vettük fel a harcot. Okos bátorság kellett ahhoz, hogy meglássuk és nevükön nevezzük a történteket és a tetteseket, elszánt bátorság kellett ahhoz, hogy megtalált igazságainkat megvédjük a hazugoktól. A terrorra nincs mentség. Az ember megalázására, megsemmisítésére nem adható felmentés” - jelentette ki.
Schmidt Mária úgy fogalmazott: "nem bocsáthatunk meg azoknak, akik az embert és méltóságát veszélyeztető és pusztító rendszereket működtették, vezették, vagy támogatták. Hinnünk és tudnunk kell, hogy az ember ellen elkövetett bűntettek nem maradnak megtorlatlanul. Biztos tudással és bátorsággal felvértezve kell lezárnunk a XX. századot, amely Magyarországon és Európában is a vér és a törvénytelenségek kora volt". Ez a múzeum emlékmű, főhajtás. Erkölcsi-politikai kiállás azoknak az eszméknek a terjesztése ellen, amelyek tömeges politikai gyilkosságokkal jártak - tette hozzá.
Balás-Piri László, a Kelet- és Közép Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának elnöke utalt arra, hogy 1990-ben megbukott a világkommunizmus, 2010-ben pedig Magyarországon a posztkommunizmus. A múltat be kell vallani, de meg is kell ismerni. A Terror Háza Múzeumba a fiatalokat is el kell hozni, hogy "saját bőrükön" is megérezzenek valamit abból az atmoszférából, amit a nyilas és a kommunista diktatúra jelentett.
Korábban a Terror Házában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egyszerre volt tárlatvezető és idegenvezető: a külföldi újságírókat segítette a tájékozódásban nemcsak a múzeumban, hanem a magyar történelemben is. Mint elmondta, nem először vállalkozott erre a szerepre, történelemtanárként saját diákjait is kalauzolta a 20. század magyar történelmének e gyászos évtizedeit bemutató kiállításon. Az államtitkár a külföldi sajtó képviselőinek arról beszélt, hogy a történészek között is vita van a Terror Háza "kettős megszállás" koncepciójáról, de a kiállítás pontosan illusztrálja, hogy Magyarország német és orosz megszállói mennyire hasonló "technikákból" merítettek. Párhuzamot vont a zsidók deportálása, a németországi koncentrációs táborokba vagy a lengyelországi haláltáborba hurcolása és az orosz megszállók hasonló eljárása között. Utóbbiak szinte csak néhány hét különbséggel vitték "malenykij robotra" a munkaképes férfiakat, hogy aztán zömük csak sok év után térjen vissza Keletről, miközben sok ezren haltak meg a szibériai gulágokon, munkatáborokban.
A Terror Házánál rendezett, ünnepi műsorral egybekötött megemlékezés után Orbán Viktor miniszterelnök is mécsest gyújtott a Terror Háza Múzeum előtt a Hősök Falánál az áldozatok emlékére. Az ünnepi beszédeket többek között Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége, Erdő Péter bíboros, Bogárdi Szabó István református püspök, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Schiffer András, az LMP országgyűlési képviselője, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke és Lévai Anikó is a közönség soraiból hallgatta.
Az Országgyűlés 2000-ben döntött úgy, hogy február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.
Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.
