A berlini elismerésnek köszönhetően nem kellett sokáig várni a magyar-német-francia koprodukcióban készült film magyarországi bemutatójára, s alig két hónapon belül a magyar mozikba került.

A forgatókönyvíró-rendezőt a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között véghezvitt, cigány emberek elleni gyilkosságsorozat inspirálta a film elkészítésére. Az alkotás egy cigány család egyetlen napját mutatja be, kora hajnaltól késő éjszakáig, a tragédia bekövetkeztéig. A film története nem kapcsolódik direkt módon a valós eseményekhez, hanem Tábori Zoltánnak, a gyilkosságok helyszínén készített szociológiai riportsorozata ihlette Fligeauf Bencét a forgatókönyv megírására, majd egy évig járta a cigányközösségeket, fényképezett és beszélgetett a helyiekkel, keresve egyúttal a film leendő szereplőit. A rendező többször és több helyen elmondta: filmje nem átfogó társadalmi tanulmánynak készült, hanem egy cigány család egy napját akarta bemutatni, feltárva bizonyos társadalmi problémákat, azt, hogy a cigányokat milyen megkülönböztetés éri.

Az Alföldön forgatott film főszereplői amatőrök: Toldi Katalin a két állásban is dolgozó anyát, Lendvai Györgyi a lányát, Sárkány Lajos Riót, a csellengő fiút alakítja. A család negyedik tagja a nagyapa, Toldi György, míg a mellékszerepekben hivatásos színészek is láthatók. Fliegauf Bence korábbi alkotótársaival, Lovasi Zoltán operatőrrel és Xavier Box vágóval dolgozott újra együtt.

A berlini fesztivál díjairól döntő zsűri elnöke idén Mike Leigh rendező volt, a zsűri tagjai pedig Anton Corbijn fotográfus, filmrendező, Asghar Farhadi iráni filmrendező, Charlotte Gainsbourg színésznő, Jake Gyllenhaal színész, François Ozon filmrendező, Boualem Sansal algériai író és Barbara Sukowa német színésznő.
 

A rendező a díjat átvéve úgy fogalmazott: fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. „Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok. Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon” – mondta. fűzte hozzá.

A „Csak a szél” nem pusztán a zsűri nagydíját, hanem az Amnesty International díját is elnyerte Berlinben. „A film művészi eszközökkel mutatja be a magyarországi romák elkeserítő helyzetét. Fliegauf Bence félelmetesen emlékeztet minket arra, hogy milyen az, amikor embertársaink a mindennapjaik során szembesülnek az őket érő diszkriminációval, és rasszista fenyegetettség légkörében kényszerülnek élni. Az a rendkívüli közelség, amit a kameraman mozgó technikája életre kelt, a főszereplők félelmeinek kellemetlenül valóságos átérzését eredményezi. A Csak a szél forgatócsoportja ennek is köszönheti, hogy az Amnesty International filmdíját ők kapják" - indokolták döntésüket az nemzetközi szervezet filmdíját odaítélő zsűri tagjai, Birgit Minichmayr színész, Ayat Najafi rendező és a szervezet munkatársa, Markus Beeko.

Az Uránia Filmszínházban tartott bemutatón kiderült, hogy a filmet nem csak a Budapest Film forgalmazásában lehet megtekinteni a mozikban, hanem az alkotók minden lehetséges módon és minél több helyszínen igyekeznek majd hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára.

A berlini elismerésnek köszönhetően nem kellett sokáig várni a magyar-német-francia koprodukcióban készült film magyarországi bemutatójára, s alig két hónapon belül a magyar mozikba került.

A forgatókönyvíró-rendezőt a 2008 júliusa és 2009 augusztusa között véghezvitt, cigány emberek elleni gyilkosságsorozat inspirálta a film elkészítésére. Az alkotás egy cigány család egyetlen napját mutatja be, kora hajnaltól késő éjszakáig, a tragédia bekövetkeztéig. A film története nem kapcsolódik direkt módon a valós eseményekhez, hanem Tábori Zoltánnak, a gyilkosságok helyszínén készített szociológiai riportsorozata ihlette Fligeauf Bencét a forgatókönyv megírására, majd egy évig járta a cigányközösségeket, fényképezett és beszélgetett a helyiekkel, keresve egyúttal a film leendő szereplőit. A rendező többször és több helyen elmondta: filmje nem átfogó társadalmi tanulmánynak készült, hanem egy cigány család egy napját akarta bemutatni, feltárva bizonyos társadalmi problémákat, azt, hogy a cigányokat milyen megkülönböztetés éri.

Az Alföldön forgatott film főszereplői amatőrök: Toldi Katalin a két állásban is dolgozó anyát, Lendvai Györgyi a lányát, Sárkány Lajos Riót, a csellengő fiút alakítja. A család negyedik tagja a nagyapa, Toldi György, míg a mellékszerepekben hivatásos színészek is láthatók. Fliegauf Bence korábbi alkotótársaival, Lovasi Zoltán operatőrrel és Xavier Box vágóval dolgozott újra együtt.

A berlini fesztivál díjairól döntő zsűri elnöke idén Mike Leigh rendező volt, a zsűri tagjai pedig Anton Corbijn fotográfus, filmrendező, Asghar Farhadi iráni filmrendező, Charlotte Gainsbourg színésznő, Jake Gyllenhaal színész, François Ozon filmrendező, Boualem Sansal algériai író és Barbara Sukowa német színésznő.
 

A rendező a díjat átvéve úgy fogalmazott: fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. „Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok. Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon” – mondta. fűzte hozzá.

A „Csak a szél” nem pusztán a zsűri nagydíját, hanem az Amnesty International díját is elnyerte Berlinben. „A film művészi eszközökkel mutatja be a magyarországi romák elkeserítő helyzetét. Fliegauf Bence félelmetesen emlékeztet minket arra, hogy milyen az, amikor embertársaink a mindennapjaik során szembesülnek az őket érő diszkriminációval, és rasszista fenyegetettség légkörében kényszerülnek élni. Az a rendkívüli közelség, amit a kameraman mozgó technikája életre kelt, a főszereplők félelmeinek kellemetlenül valóságos átérzését eredményezi. A Csak a szél forgatócsoportja ennek is köszönheti, hogy az Amnesty International filmdíját ők kapják" - indokolták döntésüket az nemzetközi szervezet filmdíját odaítélő zsűri tagjai, Birgit Minichmayr színész, Ayat Najafi rendező és a szervezet munkatársa, Markus Beeko.

Az Uránia Filmszínházban tartott bemutatón kiderült, hogy a filmet nem csak a Budapest Film forgalmazásában lehet megtekinteni a mozikban, hanem az alkotók minden lehetséges módon és minél több helyszínen igyekeznek majd hozzáférhetővé tenni az érdeklődők számára.