Egy Teleki gróf Afrikában

2014. december 1.

A Centrál Kávéházban mutatták be a regényes életet élt világhírű antropológusról, széki gróf Teleki Gézáról készült könyvet, a Nők Lapja újságírójának, Hulej Emesének első kötetét.

A regényes életrajzi kötet főszereplője a világhírű antropológus széki gróf Teleki Géza (1943–2014). Teleki Pál miniszterelnök unokája, idősebb Teleki Géza miniszter és zabolai Mikes Johanna fia Kolozsváron született, az Egyesült Államokban nőtt fel; Washingtonban tanult, később a Pennsylvania Állami Egyetem tanára lett. 1968-tól Jane Goodall munkatársa Afrikában, nevéhez fűződik a Sierra Leone-i nemzeti park létrehozása. Tudományos könyvei angolul és franciául jelentek meg. 2011-ben költözött Magyarországra. A lebilincselő könyv nem csak Teleki Géza afrikai éveinek történetét tartalmazza; szerzője színes tablóképet fest az erdélyi történelmi Teleki-családról, ahogy a hatvanas évek Amerikájának mindennapjairól is, miközben a történet fókuszának háttere az ismeretlen kontinens, az igézet földje, a Föld legszebb arca…

„Az én életem Afrikáról szólt, nem törődtem az itteni dolgokkal, most meg egyszerre, mint egy szivacs, próbálom magamba szívni, mi történt itt. És már értem, hogy az apám miért nem akart ezekről beszélni, ahogy azt is, hogy az anyám viszont miért ragaszkodott ezekhez ennyire. Akkor csak bámultam, ahogy mondta, hogy az ő életében minden milyen gyönyörű volt. Nem értettem, hogy tudott a romok közé visszamenni Erdélybe, és sétálgatni ott, ahol minden szétesett, a románok mindenkit üldöztek, próbálták a magyarokat kitörölni. Nem értettem. Ma már jobban értem..” – vallja többek között a könyvben Teleki Géza.

A Teleki életrajz bemutatóján a beszélgetés a Teleki-család történelmi szálával kezdődött, amelyet Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó szépirodalmi vezetője, a könyv szerkesztője vezetett. A meghívott vendégek közül Bakos István művelődéskutató, a Teleki Pál Emlékbizottság tagja többek között arról mesélt, hogy bármennyire is szerették volna, nem sikerült elérniük, hogy Teleki Pál halálának 60. évfordulóján a hajdan lerombolt szobor helyett újat állítsanak fel az emlékére Budapesten. Csak három évvel később, Balatonbogláron sikerült az évszázad egyik legnagyobb magyar politikusáról készült szobrot felavatni, nem kevés támadás közepette. Érdekes módon a lengyelek körében jóval nagyobb elismertsége van Teleki Pálnak, mint idehaza, s a szobor is főként lengyel és külhoni magyarok támogatásából jött létre.

Az est folyamán Elek Ferenc, Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja olvasott fel részleteket a kötetből. Mészáros Enikő, a Jane Goodall Intézet alelnöke személyes élményként mesélt arról, hogy Teleki Géza milyen kedves közvetlenséggel fogadta otthonában azokat, akik hazatelepülése után kíváncsiak voltak rá, s hogy szájtátva hallgatták a gróf kalandos életét. Bár Teleki Gézának több terve is volt arra, hogy különböző pályázatok által segítsen az itthoniakon, gyorsan elhatalmasodott betegsége nem tette lehetővé, hogy minden elképzelését megvalósítsa.

Lévai Anikó megköszönte, hogy elolvashatta a könyvet, mert rengeteg érdekes, új dolgot tanult belőle. az tetszett neki a legjobban, ahogy Teleki Géza az afrikai emberekről vallott. Nem gyarmatosítóként, hanem tudósként, a legnagyobb szakmai alázattal végezte a felfedező munkáját, és lenyűgöző szelídséggel és megértéssel mesélt ott élőkről. Bár amerikai tudós körökben lenézték azt, ahogy Teleki és munkatársai a csimpánzok életét vizsgálta, de az valójában egy olyan nóvum volt, amit addig még senki sem alkalmazott. Sajnálja, hogy nem ismerhette személyesen is Teleki Gézát, és azok alapján, amit megtudott róla a könyvből biztos benne, hogy megérné magyarra fordítani Teleki angolul írt könyveit, amelyek legalább olyan sajátos világot tárnának fel és adnának olyan tanítást, mint hajdan Széchenyi Zsigmond írásai.

A kötet írója, Hulej Emese úgy véli: vannak történelmi családok, akik őrzik a renoméjukat, s vannak, akik maguk számítanak renoménak. Teleki Géza az utóbbiak közé tartozott. Ő nem címeket és pénzt gyűjtött magának, hanem tudós emberként az volt a legfontosabb szándéka, hogy megmutassa és megtanítsa az embereknek: a természet nem az emberiség tulajdona, nem uralkodhat felette, hanem végtelen tisztelettel kell viseltetnie iránta.


(orbanviktor.hu, fotó: Vörös Dávid)
 

Az eseményen készült képek a Fotógalériában tekinthetők meg.

« vissza

Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010