A bibliai Lázárról kapta nevét az az alapítvány, amely intézeti rendszerben végez szeretetszolgálatot. A Vártemplomi Diakóniai Szolgálatok Intézetei közé tartozik az Eminescu utcában található idősek otthona, amely 45 lakónak ad otthont, a Lídia otthon, ahol húsz gyerek lakik a legkisebbektől a legnagyobbakig, és a Pici Ház, amely egy utcagyerekmentő misszió központjaként működik. Az intézetek munkáit pedig Fülöp G. Ilona fogja össze.

 

 

Szükségben a segítség

 

„Naponta 120 embernek főzünk, közben most 150 családnak készítjük a csomagokat karácsonyra. Általában lelkészek értesítenek arról, hogy hol kik vannak nagy bajban, nagy szükségben. Nemrég például leégett egy család háza Szentlőrincen, a háromgyerekes család ott maradt minden nélkül egyik napról a másikra. Egy istállóban kaptak helyet, most megbeszéltük egy kőművessel, hogy segítsen kijavítani, hogy tudjanak beköltözni, legyen hajlékuk. Közben pokrócokat, ruhákat, edényeket gyűjtünk nekik” – avat be a szeretetszolgálatuk lényegébe röviden Fülöp Ilona.

 

A hollandok szerint itt már nincsen gond

 

Az alapítvány sokoldalú munkáját 1996-tól mindeddig a hollandiai KOEH alapítvány segítette, a hollandok azonban úgy gondolták, hogy Románia már uniós ország, ahol már nincsen gond, és átmentek Ukrajnába, Albániába és Bulgáriába.

 

„A KOEH alapítvány a legfőbb támogatónk volt, úgyhogy én nem is kértem Magyarországtól soha segítséget. Idén azonban támogatás nélkül maradtunk, közben pedig nyolc új gyereket kellett felvegyünk a Lídia otthonba. Körtvélyfájáról jelezte valaki, hogy van egy nagy család, ahonnan az anyuka eltűnt, s nyolc gyerek egyedül van. Van egy 18 és 16 éves fiú, azok már ott maradtak a házban, a 13 éves kislány tartotta a karján a kétéves kisgyereket és főzött, úgyhogy fel sem érte a fazekat. Ebben a helyzetben találtuk őket. Hat gyereket behoztunk a Lídia otthonba, de közben a 7-es iskolából is jelezték, hogy két embertelen körülmények között élő gyereket be kellene fogadnunk. Tehát nyolc gyereket egyszerre kellett behozni, s ez már anyagilag megterhelő volt számunkra, s akkor írtam egy levelet Lévai Anikónak, hogy segítségre lenne szükségünk. Tudtam, hogy ő az Ökumenikus Segélyszervezet nagykövete és mindig ott van az elsők között a munkában is. Őt kértem meg, hogy segítsen, hogy ezt a nyolc gyereket fel tudjuk venni. Az első válasz volt tőlük, hogy küldtek azonnal egy élelemszállítmányt az intézetünknek és alapítványunknak, de hosszabb távú együttműködést ígértek” – mesélte a 900 kilogrammos csomag történetét a Lazarenum Alapítvány vezetője. A segélyből az alapélelmiszerek a konyhába mennek, hogy pótolják a napi 120 ember meleg étkezését, az édességekből pedig karácsonyi csomag lesz a Lídia otthon és a Pici Ház lakóinak.

 

Utcagyerekmentő misszió

 

A Pici Ház az alapítvány utcagyerekmentő missziója, amely 1996-tól működik. Akkoriban nagyon sok gyerek kéregetett az utcán, akiket Ila néniék – mert a Pici Ház lakói csak így hívják – összeszedtek, s létrehoztak számukra egy olyan közösségi házat, ahol meleg ételt kapnak és tanulhatnak a 6–14 év közötti gyerekek. Olyan apróságokról van szó, akiket kéregetésre köteleztek a szüleik. A gyerekek azóta iskolába járnak, a tanteremből a Pici Házba „mennek haza”, ahol tanulnak, meleg ebédet kapnak és tisztálkodhatnak is, csak este mennek a tényleges otthonukba. „Amikor elkezdtük ezt az utcagyerek-missziót, néhány szülő még ellenünk fordult, hogy miféle dolog, hogy elvesszük a gyerekeket, pedig ők keresik a pénzt. Mára azonban sorban állnak a szülők is, hogy helyt adjunk a gyerekeiknek, így még nagyobb intézetre lenne szükség. Jelen pillanatban huszonhét gyerek jár a Pici Házba” – mutatta be Ila néni a szállítmányból részesülőket.

 

 

(Szász Cs. Emese – szekelyhon.ro)