Eperszedés helyett oktatás

2007. július 2.

Lévai Anikó és Kovács Kokó István az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteiként adták át a székelyföldi Hodgyán felújított iskolát. (A Magyar Nemzet riportja.)


Csak a szolidaritás lehet képes a közösségeket a jövőben is megtartani - mondta Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete az erdélyi Hodgyán, ahol a két évvel ezelőtti árvízben megrongált iskola helyett vadonatúj oktatási intézményt adtak át. A kétszázötven lelkes székely falu a tragédia után életre kapott: két éven belül megduplázódik az óvodások száma.

Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van - énekelték szombaton a zsúfolásig telt hodgyai református templomban azon a rendezvényen, amelyen a vadonatúj óvoda és iskola átadását ünnepelték. A székelyföldi településen a 2005. augusztus 23-i árvízben két ember meghalt, több mit ötven ház megsérült, de komoly károk keletkeztek közintézményekben is. A református templomot - anyaországi támogatással - már tavaly felújították, most pedig a régi, elázott iskolaépület helyett épült modern, minden igényt kielégítő intézmény.

Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetője lapunk kérdésére elmondta: munkájuk során egy katasztrófasújtott területen nemcsak az eredeti állapot visszaállítására törekednek, hanem hosszabb távon gondolkodva, kísérletet tesznek arra, hogy javítsanak az infrastruktúrán és jövőbe mutató dolgokat is elindítsanak. Az új iskola- és óvodaépületben - amelynek alakja is ölelő kart formáz - orvosi rendelő is helyet kapott, valamint alkalmas felnőttképzésre és a helyi civil szervezetek befogadására is. A segélyszervezet eddig közel százötvenmillió forint értékben juttatott el támogatást az árvízben megsérült tizenhárom településre - a gyorssegély mellett építőanyagra és háztartási eszközökre váltható vásárlási utalványokat, a gyerekeknek karácsonyi ajándékokat adtak, de segítették templomok kijavítását és játszóterek építését is, valamint teljesen újjáépítettek tizenkét házat a nincstelenül maradt siménfalvi romák számára.

A több mint harmincmillió forintba került új épület avatóünnepségén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a következő igeverssel kezdte prédikációját: „örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megpróbáltál; annyi éven át, rossz sorsunk volt”. A székely emberek - fejtette ki a lelkipásztor - a nagy víz után sokszor gondolhatták, hogy elhagyta őket az Isten. A keserűség és az öröm forrása közös, minden a Fennvalótól jön, aki gondoskodik arról is, hogy legalább annyi örömöt adjon, amennyivel a legnagyobb bánat is elhordozható. Az iskolaavatás azért is különösen fontos, mert az erdélyi magyarságnak egyetlen esélye a felemelkedésre a tudás - csak ezzel kerülheti el tragikus beolvadását, vagy azt, hogy a románok százezreivel együtt epret kelljen szedniük Spanyolországban. „Nem Isten háta mögött, hanem a tenyerében vagyunk„ - fejezte be prédikációját Kató Béla.

A település lakóival beszélgetve kiderült: az anyaország példaértékű összefogása visszalopta a szívükbe a bizalmat, hogy a december ötödikei népszavazás kudarca ellenére mégis egy nemzet vagyunk, és számíthatunk egymásra. Az ünnepségen részt vett a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet két  tiszteletbeli nagykövete is. Kovács Kokó István a helyiek barátságos fogadtatásától meghatódva arról beszélt: lám, a legnagyobb bajban is lehet új világot építeni. Lévai Anikó kifejtette: a tragédia akkor a legborzasztóbb, ha nem tud jóságba fordulni. Az Istenre „nem csöröghetünk rá mobilon”, ha bajban vagyunk, de szívből jövő imánkat meghallgatja - lám, a hodgyai gyerekek világszínvonalú iskolában tanulhatnak a nagy baj után.

A falu holland testvértelepülésének képviselői őszintén fogalmaztak: az évszázados mozdulatlanságba dermedt települést a tragédia rázta fel, így újra bebizonyosodott a holland közmondás: Isten görbe bottal is tud egyeneset ütni. Ballai Zoltán helyi lelkész érdekes folyamatról számolt be: közel két évvel a tragédia után a számok egyértelműen azt mutatják, hogy a „tízemeletes tömbháznyi”, kétszázötven fős településen már nem kell tartani az új iskola elnéptelenedésétől, mert a székelyföldi tendenciákkal ellentétben itt nő a gyereklétszám. A faluban hatvan iskoláskorú gyerek él, és jövő évben már zsúfolt osztályra számítanak, így idővel el kell gondolkodni a bővítésen.

Az új iskolát a tervek szerint az egyház tartós bérletbe adja az oktatási minisztériumnak, és ettől a gesztustól azt remélik, hogy az állam hasonlóval viszonozza, így ők is visszakapják a régi egyházi épületeket. A rendezvényen Lehel Lászlót és Lévai Anikót - másokkal együtt - Hodgya díszpolgárává nevezték ki, és az oklevél mellett egy fél marék földet és egy tégladarabot is kaptak a településről.


Magyar Nemzet - Lukács Csaba

2007. június 11.



A Lévai Anikó útjáról készült képriport megtekinthető a Fotógaléria rovatban.

« vissza

Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010