Zlinszky János professzor "Lehet-e értéksemleges az ügyvédi munka?" című előadásában az értékelkötelezett ügyvédi munkáról beszélt, Lábady Tamás professzor "A bírói munka keresztény szemmel" címmel tartott értekezést, míg Lévai Anikó a magyar jogászság közéletbeli tevékenységéről, a nemzet szolgálatában betölthető szerepéről szólt az „Értékelkötelezett jogászok a közéletben” címmel meghirdetett előadásán.

Lévai Anikó a kezdetekről, a nyolcvanas évek közepétől indult változásokról, a Bibó Kollégiumon belül alakult Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium létrejöttéről és működéséről mesélt elsőként. Mint elmondta, az ő idejében az egyetemi tankönyvekben még az szerepelt, hogy a szocializmus a létező világok legjobbika, s a szocialista jog mindennél magasabb rendű. Ám mire az ő korosztályuk az egyetemre került - a kezdeti kételkedések, tartózkodó kérdésfeltevések nyomán -, gyakorlatilag teljes lett az illúzióvesztés a szocializmussal kapcsolatban. Egyre tudatosabbá vált bennük, jogász hallgatókban, hogy az aktuális rendszer alkalmatlan és rothadó félben van.

Bár az egyetemi tankönyveikben a szocializmus dicséretét olvashatták, ám tanáraik közül például Bihari Mihály már arról beszélt nekik, hogyan kell berendezni a politikát, az államszervezetet a szabadság rendje szerint, s hogyan lehet szabaddá tenni az országot. Másik egyetemi tanáruk, Sólyom László azt fejtegette tanítványainak, hogy mit szabad tenni, és mit nem, hogy amit a jog nem tilt, azt lehet, de abból csak a jót szabad megtenni. Emellett Stumpf István arra próbált rávilágítani hajdani hallgatóinak, hogy hogyan lehet egy állampárti világban is megteremteni az egyéni és közösségi autonómiát egy önkormányzati elveket valló kollégiumban.

Mind a kollégium, mind az egyetem nagy hangsúlyt fektetett a legalitás, a demokrácia és az akkori jogi szabályozásban is meglévő egyes érték fogalmakra, úgy, mint a "jó erkölcs", a "joggal való visszaélés tilalma", a "rendeltetésszerű joggyakorlás", vagy a "méltányosság, az igazságosság és a tisztességes eljárás elve". Lévai Anikóék a kollégiumban ezen elvek mentén próbálgatták a demokráciát gyakorolni, és felkészülni a későbbi értékelkötelezett és értékvezérelt jogi munkára. „Talán ma már hihetetlennek hangzik, de Sólyom tanár úrral tíz fős szemináriumi csoportunk fél éven át, heti négy órában csak a polgári törvénykönyv első tízegynéhány paragrafusát nyúzta. Hol van manapság erre idő?” – tette fel a kérdést Lévai Anikó a mai diákoknak.

A Fidesz 1988-as megalakulása után nagy hasznát vette a Bibó Kollégiumban tanultaknak. „A mi szándékunk csak egy saját szervezet létrehozása volt, és az, hogy éljünk saját hazánkban úgy, hogy a lehető legszabadabbak legyünk, nem megkötve azokat a régi rossz kompromisszumokat, amiket a szüleinknek, nagyszüleinknek meg kellett kötniük a puszta életben maradás érdekében” – mondta Lévai Anikó.

„A nemzeti és a szabadság, valamint a demokrácia és az alkotmányosság iránti elkötelezettség: ezek azok az alapértékek, amelyek igazán számítanak” – jelentette ki Lévai Anikó, hozzáfűzve, hogy ma, amikor a szabadság rendjében élünk azt veszi észre, hogy ahelyett, hogy szabadok lennénk legalább a gondolkodásban, az emberek gazdasági lénnyé váltak. Nem tudnak jól, okosan dönteni a saját kis életükben sem. Döntést hozni persze nem könnyű az élet egyetlen területén sem. De egy amorális, erkölcsét vesztett ember nem tud sem helyesen dönteni, sem helyes életet kialakítani, sem egy jó társadalomhoz hozzájárulni.


orbanviktor.hu