Jótettért jót adni

2011. március 23.

A fejlett gazdaságú Japán sokszor és sokat segített rajtunk, magyarokon az elmúlt két évtizedben. Most itt az idő és a lehetőség, hogy a magyar emberek is viszonozzanak valamit a sok jóért cserébe a bajba jutott távol-keleti országnak, az Ökumenikus Segélyszervezet és a magyarországi távközlési cégek kezdeményezésére.


 

„Mindannyian megrendülten láttuk a földrengés sújtotta Japánból érkezett megdöbbentő képsorokat, s azt is, hogy a japán emberek milyen lenyűgöző önfegyelemmel viselik a tragédiát, és közülük többen mekkora önfeláldozással próbálják megelőzni, hogy a sérült atomreaktor ne okozzon további tragédiát. Úgy éreztük, hogy valamilyen módon nekünk is segítenünk kell az ott élőkön. Gyakran kérdezik tőlem, hogy egy olyan szegény, bajtól és katasztrófáktól sújtott ország, mint Magyarország, miért foglalkozik más ország bajaival. Erre azt szoktuk mondani, hogy a bajnak nincs se pártállása, se vallása, se nemzetisége. Meg lehet kérdezni, hogy a szegényebb Magyarország ugyan mit tud segíteni a fejlettebb gazdaságú Japánnak, de mindenki higgye el, van rá mód” – mondta Lévai Anikó jószolgálati nagykövet azon a sajtótájékoztatón, amelyet a magyarországi japán konzullal közösen tartott a Segélyszervezet.

Japán hosszú évek óta és sokféle módon nyújtott baráti jobbot Magyarországnak. Többek között a rendszerváltást követően, 1991-ben nagyobb összegű, vissza nem térítendő támogatással sietett a segítségünkre, folyamatosan fejlett technikai eszközökkel láttak el minket, számtalan oktatási intézményünk fejlesztését segítette, s ezidáig nyolcszáz magyar kutató végezhetett tanulmányokat Japánban. Egy pár évvel ezelőtt készült összesítés szerint 2006-ig 10 milliárd jennel támogatta hazánkat Japán, mely összeg azóta is nőtt – sorolta az adatokat Lévai Anikó. Októberben, a magyarországi vörösiszap-katasztrófát követően a japán gyerekek gyűjtést tartottak a kolontári gyerekek javára. Most, a lakóházakat, kórházakat, irodaépületeket, ipari negyedeket és mezőgazdasági területeket percek alatt megsemmisítő földrengés és a szökőár pusztítását látva, a magyar emberek is kifejezhetik szolidaritásukat a japán károsultak felé.

Lehel László, a Segélyszervezet elnök-igazgatója példaértékű nevezte azt, ahogy a magyarországi távközlési cégek összefogtak, s rövid időn belül kiépítették a technikai hátterét annak, hogy március 23-tól SMS-en keresztül segíthessenek a magyar emberek a bajba jutott japánokon. A támogatás lényege, hogy az Invitel, a Magyar Telekom (T-Home, T-Mobile), a Telenor, a UPC és a Vodafone hálózatából hívható 1749-es segélyvonalon keresztül hívásonként, vagy a JAPAN szó elküldésével SMS-enként 200 forintnyi támogatást lehet eljuttatni a japán földrengés károsultjainak megsegítésére.

Lehel László köszönetet mondott a távközlési vállalatoknak, hiszen gyors közreműködésükkel, a segélyvonal elindításával válik lehetővé az az országos adománygyűjtés, mely a gazdaságilag erős, de most rendkívül nagy bajba jutott Japán lakosait segíteni tudja. Az ily módon befolyt adományokból a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a cunami pusztította területen épít fel egy iskolát. Csakúgy, mint például a háború utáni Afganisztánban tette, japán segítséggel, s amely iskolában most csomagokat állítanak össze az ott tanuló diákok japán gyerekek számára.

A magyarországi japán konzul, Yuji Amamiya megköszönte azt a sok együtt érző telefonhívást és levelet, amely civil magyar emberektől érkezett a konzulátusra a katasztrófát követően, s hogy a magyar kormány az elsők között ajánlotta fel segítségét, többek között mentőcsapatok Japánba küldésével. Mint mondta, országa megfeszített erőkkel küzd azért, hogy minél jobban haladjanak a helyreállításokkal, és megelőzzenek egy olyan atomkatasztrófát, amely az egész földkerekségre súlyos kihatással lenne. A konzul külön köszönetét fejezte ki az Ökumenikus Segélyszervezetnek és a távközlési cégeknek az adománygyűjtés elindításáért.

Az Ökumenikus Segélyszervezet azzal a kéréssel fordul a magyar média képviselőihez, hogy támogassák a japán nép megsegítésére indított kezdeményezést és a témával foglalkozó híradásaikban tüntessék fel a 1749-es segélyvonalon keresztül történő támogatási lehetőséget. A Segélyszervezet a 11705008-20464565-ös számlaszámon, vagy online a www.segelyszervezet.hu oldalon „Japán” megjelöléssel is köszönettel fogadja az adományokat.


(orbanviktor.hu)

Az eseményről készült képriport a Fotógalériában tekinthető meg.

« vissza

Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.


  • Orbán Viktor, 52 éves
  • Jogász, tanulmányait az ELTE-n végezte. Oxfordban politikai filozófiát hallgatott.
  • Nős, felesége Lévai Anikó
  • Öt gyermekük van: Ráhel, Gáspár, Sára, Róza, Flóra
  • A Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke

Tovább

© Minden jog fenntartva, 2010