Karrier és/vagy anyaság?
2008. szeptember 9.
Ezzel a címmel rendezte meg soron következő előadását a Sződligeti Szabadegyetem szeptember 5-én, amelynek Lévai Anikó volt a vendége. Az összejövetelen - amelyet eredetileg a Közösségi Házba terveztek, de helyszűke miatt végül a szomszédos református templomban tartottak meg - Anikó hol humorral, hol anekdotázva mesélt a szülői házból kapott útravalóról, iskoláiról, munkájáról, a családról és arról, kitől tanulta meg, hogy soha ne mondja azt: 'Nincs időm'.
A sződligeti meghívásnak Lévai Anikó azért is tett örömmel eleget, mert a faluról a "Nők városa" című Fellini film jutott az eszébe. Sződligeten ugyanis nő a polgármester, a helyettese, a jegyző és az összes intézményvezető. Ráadásul Anikó még a dunai árvíz idejéből - amikor az Ökumenikus Segélyszervezet tagjaként dolgozott ott - ismerte őket.
Csányi János, a közönségtalálkozó moderátora azzal a gondolattal vezette fel a beszélgetést, mely szerint a magyarok elsőként általában az asszonyaik szépségére a legbüszkébbek. Ám a magyar nők még valamiben az elsők között állnak a földkerekségen: a családi egység fenntartásában. Ha van valami, ami reményre ad okot az ország jövőjét illetően, akkor annak a magyar nők a letéteményesei. Lévai Anikó is az igazi magyar nők közé tartozik.
„Hagyományos magyar család volt a miénk. Szép és tartalmas gyerekkorom volt" – emlékezett vissza Anikó annak a kérdésre válaszolva, hogy milyen közegben nőtt fel, s hogy honnan indult az élete. A családot a „munka a munkáért" élet vezérelte kis gazdaságuk fenntartásában.
Anikó az iskoláiról úgy mesélt, hogy mindig szerencséje volt a tanárokkal. Szolnoki gimnáziumi magyar tanárának a javaslatára jelentkezett az ELTE Jogi Karára. Később ott ismerkedett meg Orbán Viktorral, s ott lett egyik alapítótagja - a Fidesz kiindulását jelentő - Bibó Szakkollégiumnak, ahol már 1983-ban - Anikó szavaival élve - „játszották a demokráciát".
A volt miniszterelnök felesége elárulta, hogy ő és férje is nagyon szereti olvasgatni Marcus Aurelius elmélkedéseit, s mindkettejük alapelve a római császár egyik bölcs meglátása: soha ne mond és le se írd, hogy "nincs időm", s a bokros teendőket nem szabad ürügyként felhoznod a kötelességek elhárítására. Anikó ezzel az ókori idézettel igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogy az öt gyermek nevelése, az egyetemi munka, a háztartás vezetése, a hivatalos kötelezettségei és a karitatív tevékenységei mellett hogyan áll idő dolgában. Egy biztos: télen-nyáron, hetente ötször, kora reggel egy óra csak az övé. Az az idő, amit kemény futással tölt hegyen lévő lakóhelyük környékén, így töltődve fel az újabb nappal rá váró feladatokra.
orbanviktor.hu
