Tradicionális kínai opera Budapesten
2012. július 6.
A Pekingi Nemzeti Nagyszínház két este lépett fel különleges produkciójával, a Vörös Szikla című tradicionális pekingi operával a Magyar Állami Operaházban, melyet Lévai Anikó is megtekintett.
A darab zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Csu-Sao-ju (Zhu Shaoyu) dolgozta át, ötvözve a hagyományos pekingi opera, az ősi távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait. A Vörös Szikla alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regényének egyikét, A három királyság történetét dolgozza fel. A 14. században, a Han-dinasztia idején játszódik, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. A Budapesten látott opera ennek a harcnak az egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatta be a közönségnek, ismert kínai énekművészek tolmácsolásában.
A darab rendezője, Csank Csi-kang (Zhang Jigang) – aki többek között a 2008-as pekingi olimpiai játékok nyitó- és zárórendezvényének a rendezője is volt – neves kínai jelmez-, díszlet- és látványtervezők csapatával együtt építette fel az opera páratlanul színes látványvilágát. Érdekesség, hogy míg a tradicionális kínai színház a letisztultságáról és puritán díszleteiről híres, addig a Vörös Szikla című produkcióban ötvöződnek a gazdagon díszített jelmezek, a színes, nagyszabású díszletelemek, valamint a XXI. századi vizuális effektusok. Az eredmény a nyugati ízlés számára valódi kuriózumnak számító színpadi élmény, amely 2009-ben óriási sikert aratott a New York-i Times Squaren is. A budapesti előadáson - az Ázsiában többször járt, és az előadás szervezésében is részt vett - Rudolf Péter mutatta be a színház társulatát, s mondta el a darab történetét.
A kínai opera eredete Kr. e. III. százada tehető. A Kínában oly népszerű drámai és színházi stílusnak több ága van. Jelenleg 368 műfaja létezik, amelyek közül a pekingi opera a legnevezetesebb. A kínai opera ezen válfaja kombinálja a zenét, az éneket, a pantomimművészetet, a táncot és az akrobatikát. A színdarabokban szereplő kínai művészek tehát egyszerre színészek, artisták és énekesek, akik példátlan alázattal, az egész életüket áldozzák a színházra. A pekingi opera repertoárjában több mint 1400 darab található, melyek a kínai történelemből, a kínai folklórból, az utóbbi időben pedig egyre nagyobb mértékben napjainkból szerzik témájukat.
(MTI – orbanviktor.hu)
Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.
