Virágos Egyetértés
2010. október 15.
Ötvenegy évvel ezelőtt, Franciaországban fogant meg a virágosítási verseny ötlete. Ma már tizenkét ország falvai és városai versenyeznek évről évre az első helyezésért. Köztük húsz éve velünk, magyarokkal, akik több európai elismerést is hazahoztunk már.
Úgy tartják, hogy az Európai Virágos Városok és Falvak versenyénél (Entente Florale Europe) nincs hasonlóan sikeres, milliókat mozgósítani képes verseny vagy mozgalom Európában. Az első virágosítási versenyt 1959-ben, Franciaországban szervezték, s hamarosan olyan sikeres lett, hogy az angolok is átvették a szép példát, a Királyi Virágtermesztő Társaság (Royal Horticultural Society) is elkezdte virágba borítani az Egyesült Királyságot. A két ország 1975-ben versenyre hívta ki egymást, Virágos Egyetértés (Entente Florale) néven. Ma már tizenkét nemzet vesz részt benne (Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Magyarország, Németország, Olaszország, Szlovénia), de a versengés mára túllépett a virágokra szorítkozó szempontokon.
A tét a fenntartható fejlődés, a természetes táj megőrzése, a racionális vízgazdálkodás, a korszerű hulladékfeldolgozás, az épített és természeti örökség megőrzése, gyarapítása, de legfőképp olyan kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezete megteremtése, amely a települést az eljövendő generációk számára is széppé és élhetővé teszi.
Magyarország volt az első közép-kelet-európai ország, amely - a turizmus kezdeményezésére - 1990-ben elsőként csatlakozott a versenyhez. Azóta kiderült, hogy nem csak az első résztvevője, hanem a legsikeresebben szereplő országa is a régiónak. Az elmúlt több mint másfél évtizedben a magyar települések öt arany (Siófok, Géderlak, Kaposvár, Nagyatád, Eger), tizenhárom ezüst és tíz bronz Európa-díjat nyertek. 2008-ban város kategóriában Gyula, falu kategóriában Tápiógyörgye indult - mindketten ezüst Európa-díjjal tértek haza. A hazai verseny két tavalyi győztese, Sopron ezüst, Lipót pedig aranyat szerzett.
A Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen idén 351 település indult. A legaktívabb Baranya megyéből 51, Borsod-Abaúj-Zemplénből 37, Veszprém megyéből pedig 32 község és város önkormányzata, lakói, civil és más szervezetei fogtak össze településük szépítéséért. A következő nemzetközi versenyen a két idei győztes, az ünnepségnek helyet adó Balatonfüred és közeli Paloznak község képviseli az országot.
A korábbi nemzetközi sikerekről a mozgalom fővédnöke, Kunczené Fellegi Katalin beszélt, majd Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy a vendég nem egy-egy szálloda miatt megy el egy településre, ezért rendkívül fontos, hogy gondozott, szép környezetben fogadják mindenhol. Balatonfüred képviseletében Dr. Bóka István polgármester többek között annak tulajdonította a sikerüket, hogy az épített környezet mellett nagy figyelmet fordítottak a természeti környezet megújítására is: parkokat, sétányokat újítottak fel, még a bevásárló központ előtt is egy igényes sétány alapjait rakták le, és felújították a strandok zöldterületeit. A rendezett környék nemcsak a turizmus szempontjából, hanem az ott élők életminősége miatt is fontos. Czeglédy Ákos, a győztes község, Paloznak vezetője a lakosság és a civil szervezetek bevonásának fontosságát emelte ki, mert csak közös munkával lehet a fenntarthatóságot biztosítani.
Az ünnepségen több minisztérium, parlamenti bizottság és a Magyar Turizmus Zrt. díját is kiosztották. A nyertesek: Tiszadob, Kunszigetet, Kisbajom, Százhalombatta, Herceghalom, Cigánd, Nyergesújfalu, Szekszárd, Kondoros, Tokaj, Ludányhalászi, Makó, Kisharsány, Nádasdladány, Debrecen, Szarvas és Budapest XIII. kerülete. Az idén először került átadásra a "Magyarország legszebb főtere, főutcája" díj, amelynek nyertese Kaposvár városa, míg „Budapest legszebb főtere" díj Pesterzsébetnek lett odaítélve.
A díjátadó ünnepségen Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége felolvasta Orbán Viktor üzenetét, ami a „Hajrá Virágos Magyarország!” felkiáltással zárult, egyúttal átadta a miniszterelnök díjait Hajdúszoboszlónak és Lövőnek.
A Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat Budaörs, Gyula, Hidvégardó, Fehértó, Csesztve, Balatonföldvár és Bábolna kapta. Ezt a díjat régiónkét csak az az egy település kaphatja meg, amely évek óta kiemelkedő eredményt mutat fel a környezetszépítésben.
(viragosmagyarorszag.hu – orbanviktor.hu)
***
Lévai Anikó az alábbi, Orbán Viktor által küldött köszöntő sorokat olvasta fel a rendezvényen:
Tisztelt Ünneplő Egybegyűltek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egy ősi keleti bölcselet szerint olyan, hogy környezet, nem is létezik. A környezet szó ugyanis értelemszerűen azt jelenti, hogy a dolgok körülöttünk vannak, holott valójában a világ szerves részeként mi magunk is egyek vagyunk a környezetünkkel. Az igaz, hogy egyfajta tudatosság már jó ideje áthatja a mi, nyugati gondolkodásunkat a társadalmi, gazdasági és a teremtett környezetünkről, ezért nem csupán az emberi szervezetet óvjuk a káros hatásoktól, hanem a természetet is elkezdtük védeni az egyensúly végzetes megbomlásától, a társadalmat a szélsőséges ideológiák és szervezetek romboló hatásától, a gazdasági életben pedig bevezettük a fenntartható fejlődés fogalmát.
Ám az ember nem csak biológiailag, fizikailag, vagy ha úgy tetszik: gazdaságilag nem választható le a környezetétől, hanem bizony lelkileg sem. Hiszen nem pusztán azok vagyunk, amit megeszünk: a szellem és a lélek tápláléka is épít vagy akár sorvaszthat is bennünket. Ahogy testünket a vitaminok, úgy formálják jellemünket életünk helyszínei, benyomásai, élményei: ezek azok a szellemi és spirituális vitaminok és nyomelemek, amelyek nélkül egészséges gondolkodás, így igazán jó élet nem is létezik. De épp így környezetünk pusztulása sem csupán jogi és gazdasági kérdés: a lélekrombolás kára pénzben felmérhetetlen, szavakban kifejezhetetlen.
A Virágos Magyarországért verseny, ha csupán egyszerű kertépítő, városszépítő vetélkedő lenne, akkor is megérdemelné a figyelmet, hiszen felesleges is ecsetelni, milyen hatással van az idegenforgalomra a rendezett, barátságos, tiszta környezet. De ennél jóval többről van szó: számunkra a vendégeink hangulatánál is fontosabb, hogy mindenekelőtt mi magunk legyünk lélekben olyanok, mint a díjnyertes településeink, akárcsak a házigazda, a virágzó Balatonfüred. Letaposott, hervadozó, reményvesztett helyett felemelt fejű, erőtől duzzadó, sikeres.
Nem tudom, hallották-e, hogy a keleti ember nem csupán négy égtájat ismer: ha tájékozódik, mielőtt északra, délre, keletre vagy nyugatra nézne, először is arra a pontra tekint, ahol áll. Ez az ötödik égtáj. Eljött az ideje, hogy nekünk is elsősorban ez az ötödik égtáj legyen a zsinórmérték: a saját hazánk épségéért aggódjunk, ha baj, ha csapás éri, és annak szépségeit dicsérjük és ünnepeljük, ha fel akarjuk emelni a szívünket. Most alighanem nagyobb szükségünk van, mint valaha az ilyen ünnepi pillanatokra, és azokra, akiknek szellemét és keze munkáját dicsérik virágzó városaink. Engedjék meg tehát, hogy őszinte elismerésemet fejezzem ki a díjazottak mellett valamennyi résztvevő település polgárainak, amiért nyertessé szeretnének válni: kívül-belül egyaránt.
Hajrá Virágos Magyarország, hajrá magyarok!
Budapest, 2010. október 9.
Orbán Viktor
miniszterelnök
Zeneakadémiai hangversennyel zárult a Reconnections nevű izraeli-magyar zenei együttműködés idei egyhetes workshopja, amelyet a Jeruzsálemi Zene- és Táncakadémia, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem immár negyedik alkalommal rendezett meg.
Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fővárosi Cégbíróság vezetője, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertődi kastély újjáépítéséért felelős kormánybiztos tiszteletére Zalaegerszegen.
A Magyarországtól legtávolabb élő magyar népcsoport, a csángók idén huszadik alkalommal mutatták be a Csángó bálon saját táncaikat, énekeiket, történeteiket, az est csángó műsorvezetője pedig elmondta: számukra nagy erőt ad a küzdelmes hétköznapjaikban az a figyelem és törődés, amelyet az óhazából kapnak.
