"Azt kívánom, hogy ne tudjanak ellenállni a genius locinak, Budapestnek, a budapesti kultúra vonzerejének" – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a Művészetek Palotájában tartott megnyitón, amelyen Lévai Anikó is részt vett. - Azt szeretnénk, hogy Budapest Közép-Európa egyik legerősebb központjává váljon, gazdasági, diplomáciai, kulturális és turisztikai szempontból is."

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes szerint a világviszonylatban is rangos BTF-nek köszönhetően a főváros bő két hétre nyüzsgő, nemzetközi kulturális központtá változik, Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy a BTF a város, a kapcsolatok, az értékek és a közösségek fesztiválja, amelynek ideje alatt Budapest Európa fővárosává válhat.

Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a fesztivált szervező operatív testület elnöke felidézte: az idei az első alkalom, hogy később, áprilisban rendezik meg a fesztivált, egyrészt a jobb idő reményében, másrészt a térség hasonló fesztiváljaihoz való igazodás céljából. Még így is a BTF nyitja meg a közép-európai régió tavaszi fesztiváljainak sorát Prága és Bécs előtt. Fontos idei kezdeményezés az is, hogy mostantól fogva minden évben szeretnének adni egy kis fókuszt Liszt művészetének és annak napjainkig nyúló hatásának.

Fabényi Júlia, a Zsigmond Vilmos-kiállításnak otthont adó Ludwig Múzeum igazgatója köszöntőjében annak jelentőségét emelte ki, hogy az összművészeti BTF éppen egy kortárs képzőművészeti eseménnyel nyílik meg idén. A múzeum idén egy átfogó, egyben hiánypótló kiállítást szervezett a magyar származású operatőr, Zsigmond Vilmos fotóművészeti munkásságából. Az Oscar-díjjal és több rangos nemzetközi filmes elismeréssel kitüntetett operatőr olyan filmekben dolgozott, mint a Szarvasvadász, a Harmadik típusú találkozások vagy a Fekete Dália. Filmjeinek védjegye a világítás találékony használata, a fény művészi alkalmazása. Egyedülálló stílusának köszönhetően munkássága sokszínű: képei hol költőiek, hol realisták, részletezőek vagy grandiózusak.

A kiállítás gerincét eddig még soha be nem mutatott fotók alkotják. Zsigmond Vilmos az ötvenes évek elején, még Magyarországon kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt. Nagy hatást tett rá Dulovits Jenő Művészi fényképezés című, több nyelven is kiadott műve. Ennek segítségével autodidakta módon megtanulta a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. Az előhívást szintén maga végezte, így lehetősége volt megtanulni a fotózás laborálási eljárásait is. Ezek a tanulságok aztán operatőri munkájában tovább értek, fejlődtek, és alkalmazásukkal jött létre e nagyszerű filmes életmű, melynek indulása egybefonódik az amerikai film meghatározó korszakával, az Új Hollywood-nak nevezett filmtörténeti periódussal.

Zsigmond Vilmos 1955-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán. Az 1956-os forradalom alatt az Egyesült Államokba kivándorolt operatőr a hetvenes évek elejétől együtt dolgozott korai filmjeiken azokkal a rendezőkkel - Altman, John Boorman, Michael Cimino, Steven Spielberg -, akik alapjaiban változtatták meg, és ismét művészi színvonalra emelték az amerikai filmgyártást.

A mintegy 150 darabot számláló fotóanyag az 1950-es években indul, és napjainkig bezárólag több csoportban mutatja be Zsigmond Vilmos alkotói gondolkodásmódjának fő jellegzetességeit. A kiállítás kiegészül továbbá a filmes életmű darabjaival is, hogy láthatóvá váljanak a fotográfiai alkotások és az operatőri tevékenység szoros összefüggései, segítve egymás értelmezését.

A megnyitó végén felszólaló Zsigmond Vilmos arról vallott, hogy nagy örömöt, s egy álom megvalósulását jelenti számára a kiállítás. "Majdnem sírtam az örömtől, amikor először megláttam. Ez életem legboldogabb napja.”

(MTI – orbanviktor.hu)